Isten azt akarja, hogy a halálos betegek az utolsó pillanatukig szenvedjenek?

A halálos ALS betegségben szenvedő Karsai Dániel hiába szólalt fel kedden a parlamentben, az igazságügyi bizottság egy szó nélkül tagadta meg még azt is, hogy egyáltalán megtárgyalják az életvégi döntés jogának megteremtését célzó törvényjavaslatot. 

„Magyarul, az Országgyűlés nem tárgyal a témáról” – írta Facebook bejegyzésében Karsai Dániel. Megjegyezte, „Ami teljességgel érthetetlen és szomorú, hogy a bizottságban a kormánypárti képviselők Szabó Tímea és az én felszólalásomra semmit nem reagáltak. Pedig elég meggyőzően érveltünk a parlamentben lefolytatandó szélesebb vita mellett.”

Az igazságügyi bizottság legfontosabb feladata annak vizsgálata, hogy az Országgyűlés tárgyalása alatt lévő előterjesztés összhangban áll-e Magyarország Alaptörvényével, más törvénnyel, beilleszthető-e a hatályos magyar jogrendszerbe, koherensek-e rendelkezései, illetve az adott indítvány megfelel-e a jogszabály-szerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek.

„A klasszikus alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi feladatok, a házszabályi rendelkezések értelmezése mellett bizottságunk foglalkozik az emberi jogi és vallásügyi kérdésekkel, civil ügyekkel, a közigazgatással és az önkormányzatokkal kapcsolatos jogalkotással, adatvédelmi kérdésekkel is” – olvasható a bizottság oldalán. A kormánypárti többségű testület azonban nem gondolta, hogy foglalkoznia kéne a Párbeszéd, Momentum és az MSZP által benyújtott törvényjavaslattal, megtagadták annak tárgysorozatba vételét. 

Az RTL beszámolója szerint a bizottsági ülésre érkező alkotmányjogászt a Szabó Tímea nevével fémjelzett módosító javaslat érintettjeként hallgatták meg. A Párbeszéd társelnöke azt szeretné, hogy ne legyen bűncselekmény, ha valaki segít egy gyógyíthatatlan beteget életvégi döntésében. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatot március 13-án nyújtotta be Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. 

Eszerint: nem büntetendő öngyilkosságban közreműködés miatt annak a cselekménye, aki olyan, teljes cselekvőképességgel rendelkező személy öngyilkossága elkövetéséhez nyújt segítséget, aki 

– gyógyíthatatlan, számára elviselhetetlen mértékű, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen fizikai vagy mentális szenvedést okozó, betegségben szenved és állapotában (nem várható) a javulás kizárt, vagy

– fizikai állapotára tekintettel az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben van,

amennyiben a segítségnyújtás Magyarországon vagy más államban jogszerűen nyújtott szolgáltatás igénybevételének elősegítése, az ahhoz való hozzáférés biztosítása útján valósul meg, és az érintett személy az életének befejezését egyértelmű akaratnyilvánítással igényli. Az akaratnyilvánítást közjegyzői okiratba kell foglalni.

Az életvégi döntések szabadságának megteremtéséhez szükséges módosítás mellett hiába érvelt Karsai Dániel és jelentette ki alkotmányjogászként, hogy „az emberi méltóság sérthetetlen alapjog”, és ha neki és gyógyíthatatlan beteg sorstársainak volna lehetőségük méltósággal dönteni az életük végéről, akkor nem sérülne az alaptörvény. Mint ahogyan az sem hatotta meg a kormánypárti képviselőket, amikor elmondta, hogy folyamatosan romlik az életminősége, még abban sem volt biztos, hogy a bizottság ülésére el tud menni.

De Szabó Tímea érvelése is süket fülekre talált. Szerinte diszkriminatív, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak a passzív eutanáziára, azaz a gyógykezelés elutasítására van lehetőség. „Miért van az, hogy az egyik gyógyíthatatlan betegséggel szenvedő embernek van joga eldönteni, hogy véget vet a szenvedésének, egy másiknak, például Karsai Dániel ALS-betegnek pedig nincsen lehetősége a magyar jogszabályok szerint eldönteni azt, hogy hogyan dönt az életvégi kérdésekben?”

Az Igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke szerint az ülésen azért maradtak némák a kormánypárti képviselőtársai, mert egy hónapja, az életvégi döntésekről szóló parlamenti vitanapon már kifejtették az álláspontjukat. 

Arról a késő este kezdődött, négy órás keretben engedélyezett vitáról, amelyet 50 ellenzéki képviselő együtt kezdeményezett „Az életvégi döntésekről” címmel és témakörben, és amelyre az új államfő megválasztásának napján a ceremónia után került sor, és amelyen kormánypárti képviselő alig volt jelen, a Hírklikk is részletesen beszámolt. 

Vejkey Imre most azzal indokolta a módosító törvényjavaslat megtárgyalásának elutasítását, hogy szerinte, „amit az Úr adott nekünk, abba nincs jogosultságunk beleavatkozni”. 

Az Istenre tolt felelősségről Iványi Gábor máshogy vélekedett. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke lapunknak korábban kifejtette: az értelmetlen és méltatlan szenvedés lezárásának akadályozói, úgy tűnik, hogy nem jogi, hanem inkább vallási okokra hivatkoznak. Arra, hogy Istennek van egyedül joga arra, hogy életet adjon vagy elvegyen. De ez nem egészen van így, mert ebből a jogából leadott a földi embereknek is. „A törvények most is megengedik, hogy földi bírók halálos ítéletet szabjanak ki életellenes bűncselekményt elkövetőknek. Tehát nemcsak Isten veszi el betegséggel, öregséggel, balesettel az ember életét. De a honvédő háborúkban, a gyengék védelmében sem minősül szándékos emberölésnek az élet kioltása” – tette hozzá.

Iványi Gábor szerint a Bibliában is vannak példák arra, amikor valaki önkezével vetett véget életének, vagy vállalt halált más kezétől. Ahogy fogalmazott, Karsai Dániel saját életén keresztül mutatja be, hogy nincs más kiút számára és a hasonló betegségekkel küzdőknek, mint engedni annak az akaratnak, hogy ezt befejezhessék. Ezért a MET elnöke is támogatja – szigorú feltételek mellett – az aktív eutanáziát. 

„De az emberi méltóság túlmutat az ő történetükön, hiszen azt a kérdést veti fel, hogy tényleg vannak-e velünk született jogaink, vagy ezeket a jogokat az államtól kapjuk? Szerintem vannak, de nem léteznének, ha nem lenne lehetőségünk az Istentől kapott felelősséggel gyakorolni őket” – mondta Iványi Gábor.

Szabó Tímea szerint sem lehet a méltóságteljes életvégi döntés joga hitéleti kérdés. Az igazságügyi bizottság ülése után is elmondta azt, amit az említett vitanapon is, az a kérdés, hogy mi akarjuk-e, hogy az utolsó leheletéig szenvedjen valaki, vagy nem. Erre a válasz egyértelműen az, hogy nem.

„Mitől félnek a kormánypárti képviselők? Ebben a témában csak egy dolog biztos: nincsenek fekete-fehér válaszok. A beszélgetéstől való elzárkózás viszont biztosan fekete. Mire van szükség, hogy a kormányzó erők fülsüketítő csendjét megtörjük? Nem tudom, de töröm a fejem és nem adom fel” – közölte közösségi oldalán Karsai Dániel.