A hithősök szándékai tiszták – Karsai Dániel Wesley-díjat kapott

A Wesley János Lelkészképző Főiskola (WJLF) szenátusa 2012. szeptember 5-én hozta létre a Wesley-díjat. Az első díjazott Randolph L. Braham professzor, a magyarországi és romániai holokauszt kutatásának legismertebb képviselője volt, aki élen járt a magyarországi holokauszt-emlékezet – a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és a WJLF értékvilágával egybevágó – ápolásában, és a holokauszt-relativizálás elleni közéleti küzdelemben is. Braham kapcsolataival is segítette a holokauszt-kutatókat. Többször járt a Wesleyn is, és beleegyezett, hogy legfontosabb munkáját, a Magyar holocaustot a Wesley csapat alakítsa adatbázissá. 

A Wesley-díjat 2015. évtől a Tudományos Tanács javaslatára a MET elnöke ítéli oda. A 2015-ben megállapított szabályok szerint azóta Wesley-díjjal szellemi életpályát jutalmaznak állampolgárságtól függetlenül, a díjat pedig a rektor adja át ünnepélyes keretek között. A díjban részesülhetnek a MET, a WJLF, illetve az Oltalom Karitatív Egyesület által tudományos címekkel és pozíciókkal ellátott személyek is, de nem kaphatják meg olyanok, akik teljes munkaidejű, fizetett alkalmazottai a MET-nek, az Oltalomnak vagy a WJLF-nek.

A Tudományos Tanács az idén február végén dr. Karsai Dánielt terjesztette elő a díjra. „Az elmúlt évek – különösen az elmúlt hónapok – vészterhesek voltak a MET és az általa fenntartott intézmények, így a Wesley János Lelkészképző Főiskola számára is. Ezekben a kritikus időkben rengeteg emberi szolidaritást kaptunk. Ennek a harcnak az első fázisában dr. Karsai Dániel képviselt minket a nemzetközi bíróság előtt. A javára szóló döntésnek mégsem elsősorban ez az oka” – olvasható az előterjesztésben.

Iványi Gábor, a MET elnöke a Hírklikknek elmondta, hogy Karsai Dániel egyike volt azoknak a jogászoknak, akik Strasbourgban sikeresen eljártak az alkotmánysértő módon, jogállásától megfosztott kisegyházak ügyében. De nem ez volt a fő indok, hanem az a harc, amit az eutanázia ügyében folytat, hogy ne legyenek büntethetőek azok, akik segítenek azoknak a tehetetlen áldozatoknak, akik – mint ő is – már nem tudják a kezüket sem használni. Ugyanis jelenleg, ha azoknak, akik lassan megbénulnak és segítség nélkül már nem képesek semmire sem, valaki segít kijutni egy olyan országba, ahol lehet aktív eutanáziához folyamodni, bűnrészessé válnak.

Az értelmetlen és méltatlan szenvedés lezárásának akadályozói, úgy tűnik, hogy nem jogi, hanem inkább vallási okokra hivatkoznak. Arra, hogy Istennek van egyedül joga arra, hogy életet adjon vagy elvegyen. De ez nem egészen van így, mert ebből a jogából leadott a földi embereknek is – magyarázta Iványi Gábor. A törvények most is megengedik, hogy földi bírók halálos ítéletet szabjanak ki életellenes bűncselekményt elkövetőknek. Tehát, nemcsak Isten veszi el betegséggel, öregséggel, balesettel az ember életét. De a honvédő háborúkban, a gyengék védelmében sem minősül szándékos emberölésnek az élet kioltása – tette hozzá.

Iványi Gábor elmondta, hogy a díjátadó ünnepségen a Bibliából is hozott fel példákat arra, amikor valaki önkezével vetett véget életének, vagy vállalt halált más kezétől. Ők a hithősök, akiknek szándékai tiszták. Ahogy a Hírklikknek mondta, Karsai Dániel saját életén keresztül mutatja be, hogy nincs más kiút számára és a hasonló betegségekkel küzdőknek, mint engedni annak az akaratnak, hogy ezt befejezhessék. Ezért a MET elnöke is támogatja – szigorú feltételek mellett – az aktív eutanáziát.

„De az emberi méltóság túlmutat az ő történetükön, hiszen azt a kérdést veti fel, hogy tényleg vannak-e velünk született jogaink, vagy ezeket a jogokat az államtól kapjuk? Szerintem vannak, de nem léteznének, ha nem lenne lehetőségünk az Istentől kapott felelősséggel gyakorolni őket” – mondta Iványi Gábor, aki ünnepélyesen nyújtotta át Karsai Dánielnek az idei Wesley-díjat. 

A Hírklikk oldalán Karsai Dániel harcáról itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, és itt olvashatnak.