Hagyni kellene, hogy az emberek véleményezzék az életvégi döntések jogát
A méltó életvégi döntés jogáért harcoló Karsai Dánielnek és testvérének, Péternek számolnia kell vele, hogy sokáig elhúzódhat népszavazási kezdeményezésük elbírálása, A Nemzeti Választási Bizottság ugyanis elutasította a beadványt, így most készül felülvizsgálati kérelmük a Kúriához. Wiener György, a politikatudomány kandidátusa, aki korábban az Országos Választási Bizottság tagja, illetőleg később a szocialista párt országgyűlési képviselője volt, szintén hosszú folyamatra számít.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász testvérének népszavazási kezdeményezését, mert az szerintük Alaptörvény-ellenes, sértené az élethez és az emberi méltósághoz való jogot. Sasvári Róbert, az NVB elnöke azt is mondta, hogy a beadott kérdések nem az eutanáziáról szólnak, hanem az asszisztált öngyilkosság büntethetőségének szabályozásáról és mértékéről. Előterjesztésében azt javasolta a bizottságnak, hogy mindkét kérdést utasítsák el.
Karsai Dániel alkotmányjogász közösségi oldalán rendszeresen és mindenről beszámol, ami vele és harcáról szól, arról, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Tavaly a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult, több fórumon felszólalt, politikusokkal találkozott, többször járt a parlamentben, Kósa Lajossal sikerült egy asztalhoz ülnie, öccse népszavazást kezdeményezett, majd találkozott Novák Katalinnal is. Megkapta a Magyar Civil Becsületrendet és az RTL Híradó nézői őt választották az Év Emberének.
Az NVB elutasítására reagálva azt írta, „Higgadtan, de nagyon eltökélten megyünk tovább. Az élet jog, de nem kötelesség. Az életvégi döntésekhez való jog viszont az emberi méltóságból fakad. A Választási Bizottság álláspontja alkotmányjogi szempontból tarthatatlan. Hamarosan a Kúriához fordulunk, az érveinket tartalmazó beadványt nyilvánossá fogjuk tenni.”
Most, hogy a Választási Bizottság elutasította a népszavazást hogyan tudnak a felmerülő nehézségeken túljutni? Honnan van erejük tovább harcolni? – kérdeztük Karsai Dániel testvérét Karsai Pétert. „Bíztunk a kérdéseink pozitív elbírálásában. Főleg annak fényében, hogy milyen széles társadalmi érdeklődés övezi a témát. Számomra egyértelmű, hogy a magyar emberek ebben a két kérdésben mindenképpen ki szeretnék fejezni a véleményüket. A népszavazás egy remek alkalom lenne erre. A Nemzeti Választási Iroda döntése természetesen nem szegte kedvünket, a hatályos jogszabályok biztosította eszközök segítségével folytatjuk küzdelmünket. A következő lépés az lesz, hogy a Kúriához fordulunk felülvizsgálati kérelemmel, ezen kérelem kidolgozásán testvérem és a jogászai már dolgoznak. A felmerülő nehézségeken minden nap igyekszünk felülkerekedni, szerencsére sokan támogatnak minket, amit ezúton is nagyon köszönök. Hogy honnan van erőnk, azt nem tudom megválaszolni. Testvérem mindig azt szokta mondani, hogy valamilyen megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan égi hatalomtól kapja az energiát” – felelte Karsai Péter.
Az NVB döntése után milyenek Karsai Dániel esélyei az eutanáziáért folytatott harcában? Ezzel a kérdéssel fordultunk Wiener Györgyhöz, aki korábban az Országos Választási Bizottság tagja volt. A politikatudomány kandidátusa és az MSZP választmányának tagja elmagyarázta, hogy a vonatkozó törvény szerint a felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el, amely vagy helybenhagyja az NVB döntését – hogy a népszavazás az Alaptörvénybe ütközik, mert szemben áll az élethez való abszolút joggal –, vagy új eljárásra utasíthat. Új eljárásnál azonban az NVB újra elutasíthatja a népszavazási kezdeményezést. „A törvényből azonban nem derül ki, hogy ha másodszor is elutasítja, akkor lehet-e újra felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriának” – magyarázta Wiener György, aki úgy értelmezte e jogszabályt, hogy ismételt felülvizsgálati kérelem benyújtására is lehetőség nyílik. Majd hozzátette, ha a kérdéseket utasítja el az NVB, akkor azt is meg lehet támadni. A Kúria döntését pedig az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz benyújtása esetén megsemmisítheti.
Wiener György emlékeztetett a 2010 előtti úgynevezett szociális népszavazási kezdeményezésre, amikor az akkor még Országos Választási Bizottságnak nevezett testület és az Alkotmánybíróság hosszú ideig „ping-pongozott”. Az OVB ugyanis rendszeresen elutasította a többi között a vizitdíjról is szóló kezdeményezést, az Ab pedig új eljárásra kötelezte az OVB-t, mígnem az Ab döntését elfogadta a bizottság, noha az a kezdeményezés tiltott tárgyba ütközött, mert a költségvetést érintette.
Ha a Nemzeti Választási Bizottság végül is elfogadná a népszavazási kezdeményezést és így már döntene a kérdések hitelesítéséről is, majd újabb felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriához kerülne a határozat, a legfőbb bírói szerv döntését aztán alkotmányjogi panasszal meg lehet támadni az Ab előtt, így az ügy elbírálása ezzel a taláros testület elé kerülhet. Az ügy lezárásának módja végső soron az Alkotmánybíróságtól függ. „Viszont ne felejtsük el, hogy a bírói szervezet az alkotmányjogi panasz intézményén keresztül a fideszes Alkotmánybíróság politikai és jogi kontrollja alatt működik, és az NVB is politikai elvárást teljesít” – emlékeztetett Wiener György.
Karsai Péter – ahogy mondta – bizakodó. Nemcsak a Kúriához benyújtandó felülvizsgálati kérelmen dolgoznak jogászaik, mert a Strasbourgi Bíróságon zajló perhez február 15-ig kell nyilatkozniuk a legutóbbi két beavatkozó, a TASZ és az olasz kormány észrevételeire. Utána várhatóan lezárul az eljárás írásbeli része, amit a döntéshozatali eljárás követ majd. „Az EJEB nyilvános ítélethirdetést fog tartani, amiről a felvétel – a tárgyaláshoz hasonlóan – a Bíróság honlapján már a kihirdetés napján visszanézhető lesz” – hívta fel a figyelmet Karsai Péter.
