Jövőre 13 százalékos nyugdíjemelés jöhet, kérdés, mire lesz elég

„Nyugdíjemelésnél mindig a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzését vesszük alapul” – közölte a minap az RTL kérdésére Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, utalva arra, hogy a már (költségvetési) törvényben foglalt 5,2 százalékos jövő évi emelés helyett 13 százalék körülire számíthatnak a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2023. januárjától. Hogy világos legyen a helyzet, hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Inflációs jelentésében 13 százalék körüli inflációval számolt 2023-ra.

A miniszter ugyan azt is megemlítette, hogy a jegybank december közepén publikálja majd az idei utolsó Inflációs jelentését, s benne az idei utolsó éves inflációs becslését, ám – s ezt már mi tesszük hozzá – nehezen hihető, hogy a kormány megvárja. Annak ellenére sem, hogy akkor már nagyon pontos becslést tud adni az MNB a 2022-es éves inflációra, miután már a rendelkezésére állnak a novemberi – és ezzel az első 11 havi – tényadatok. De legkésőbb december végéig a Parlamentnek el kell fogadnia a nyáron kihirdetett törvényt váltó – a többi között az inflációra, mint sarokszámra épülő – átdolgozott/újraírt 2023-as költségvetést, s az újraszámoláshoz éppen úgy idő kell, mint a törvény elfogadásához, még akkor is, ha az sürgősséggel kerül a ház elé. A nyugdíjemelés mértéke pedig megegyezik a hatályos költségvetési törvényben rögzített inflációval.

S van itt még más is, ami arra utal, hogy a kormány nem fogja, nem lesz képes megvárni az MNB decemberi becsült éves inflációs számát. Az ugyanis, hogy a nyugdíjemelés eldöntése után lehet csak újra számolni minden egyes érintett – nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő – új ellátmányát, a munkához pedig a nyugdíjfolyósító apparátusának szintén idő kell. 

Mindennek fényében tehát eléggé nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy 13 százalék körülire lehet várni a nyugdíjak januári, éves emelésének a mértékét.

Habár a 13 százalékos emelés nagyon jól hangzik (az évi kétszeri kiigazítás után az idei is nagyjából ekkora), a nyugdíjasokat képviselők nem tartják elegendőnek. Nem véletlenül. Ahogy Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke a többi között rámutatott: nyugdíjasok élelmiszerre arányaiban sokkal többet kell, hogy költsenek a nyugdíjukból, mint korábban. Mint hozzátette: van, aki már ma ott tart, hogy döntenie kell, rezsit fizet, gyógyszert vásárol vagy élelmiszert vesz, mert mind a hármat nem tudja kifizetni.

Tegyük hozzá: ezt pedig nem tükrözi a nyugdíjasok inflációját mérő speciális nyugdíjas kosár, ami – a szakemberek szerint – nem felel meg a kívánalmaknak. Legutóbb Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke fejtette ki a Hírklikknek, hogy miként az átlagos fogyasztói kosárral, úgy a nyugdíjas fogyasztói kosárral is játszanak. Valójában ugyanis a nyugdíjas árindexnek magasabbnak kellene lennie, mint az általános inflációnak, hiszen ennek a korosztálynak a fogyasztásában jóval magasabb részarányt képviselnek az élelmiszerek és a gyógyszerek, amelyek árai folyamatosan mennek felfelé, ugyanakkor alig szerepel a kiadásaik között tartós fogyasztási cikk és ruházat, aminek nem nagyon emelkedik az ára, ha egyáltalán drágul. Ennek ellenére, ezek is részei a nyugdíjas indexnek. Szinte mindenütt a világon magasabb a nyugdíjas index, mint a tényleges infláció – jegyezte meg Mellár, aki szerint „Magyarországon nyilván ez is politikai kérdés, a kormány nem akarja, hogy kiderüljön, hogy a nominális nyugdíjemeléseket elveszi az infláció”. 

Nálunk így rendre vagy alacsonyabb, vagy az általános inflációval megegyező volt az utóbbi időben a nyugdíjas infláció. Ám legutóbb mintha megfordulni látszana a trend. Mint arra a Hírklikk felhívta a figyelmet: szeptemberben érdekes változást láthattunk a korábbiakhoz képest: elkezdett nyílni az általános és a nyugdíjas infláció közötti olló. Szeptemberben már a KSH is azt mutatta ki, hogy a speciális, nyugdíjas kosár alapján számított nyugdíjas infláció dinamikusabban emelkedett, mint az általános mutató. Az utóbbi 20,1, az előbbi 21,9 százalékos volt. 

Miután minden előrejelzés azzal számol, hogy tovább emelkedik még az élelmiszerek és a rezsi ára, ezért nem nehéz megjósolni, hogy a nyugdíjasok kiadásaiból egyre nagyobb arányt fognak azok kihasítani. Emlékezzünk csak! Szeptemberben a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult; ezen belül a vezetékes gáz 121,0, az elektromos energia 28,9 százalékkal. De a palackos gáz ára is 45, a tűzifáé pedig 43,8 százalékkal emelkedett. Ehhez csak annyi adalék, hogy idősek tömegei élnek egyedül vagy másodmagukkal egy-egy régi, energiapazarló, gyakran nagy belmagasságú lakásban, vagy házban, ahol kevésbé férnek be a rezsicsökkentett tarifába, azaz eszelős pénzeket kell áldozniuk a fűtésre, főzésre, világításra. És akkor még nem költöttek élelmiszerre, amelyek ára átlagosan 35,2 százalékkal volt magasabb az idén szeptemberben, mint egy évvel korábban. A fogyasztásukban mindennapos tételt jelentő kenyér 76,2 százalékkal, a margarin 61,2, a száraztészta 60,2, a tojás 53,7 százalékkal lett drágább. A sajt már luxusnak számít (+68 százalék), miként a tejtermékek, s a vaj és a vajkrém is (66,3 százalék).