Kérdések megvitatásával folytatta munkáját kedden kora este az Országgyűlés
A kérdések között szóba kerültek a napelemes pályázatok és az óraátállítás is.
MSZP: mikor fizetik ki a tavalyelőtti napelemes pályázatok nyerteseit?
Szabó Sándor (MSZP) arra várt választ az energiaügyi minisztertől, mikor kerülnek kifizetésre a 2021-ben meghirdetett háztartársi napelemek telepítését támogató pályázatok nyerteseinek járó összegek, miután sokan már be is fejezték a beruházást, de pénzt még nem kaptak erre az államtól.
Válaszában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára megemlítette: a baloldal kezdetektől fogva támadta a rezsicsökkentést, eközben a kormány az energiaválságban mindent megtett az ellátásbiztonság megőrzéséért és a lakossági energiaárak alacsonyan tartása érdekében.
Hozzátette: sikeres pályázatok esetén milliós vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a nyertes családoknak.
Jelenleg az előlegek kifizetése zajlik; több mint 19 ezer pályázó esetében történt ez, több mint 33 milliárd forint összegben – tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy ahogy a múltban, úgy a jövőben is mindent megtesz a kormány a napelemes pályázatok sikeres megvalósítása érdekében.
Jobbik: az óraállítás ideje lejárt
Balassa Péter (Jobbik) szerint az óraállítás ideje lejárt, mégsem történt előrelépés, így október 29-én hajnalban megkezdődik a téli időszámítás.
Felidézte: az EU-ban mintegy ötmillió ember véleményét kérték ki, és csaknem 90 százalékuk támogatta az óraállítás eltörlését, és egy magyar felmérésen is hasonló arányban ellenezték azt a válaszadók. A Jobbik már 2015 óta szeretné megszüntetni az óraállítást, és a nyári időszámítást támogatják – tette hozzá.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában elmondta: 2020 óta a soros elnökséget betöltő tagállamok egyike sem tárgyalt az óraállításról, és a korábbi tárgyalások során is megosztottságot mutattak a tagállamok, ezért a kérdés nem haladt előre.
Hozzátette: a kérdés széleskörű, számos gazdasági és társadalmi területet érintő jellege miatt az óraállítás megszüntetéséhez az egész unióra kiterjedő hatásvizsgálat szükséges, és a megszüntetés gondos előkészítést igényel.
Párbeszéd: miért nem használja jobban a kormány a globális minimumadó lehetőségeit?
Tordai Bence (Párbeszéd) jelezte: a kormány nemrég társadalmi vitára bocsátotta a globális minimumadóról szóló törvény tervezetét, amely szerint 15 százalékos minimumadó vonatkozna minden évi 750 millió euró bevételt meghaladó vállalatra, ha ezt a határt két egymást követő évben elérik.
A Párbeszéd már többször szorgalmazta az adónem bevezetését, de a Fidesz-kormány tavaly még megvétózta ezt a javaslatot – mondta, hozzátéve, hogy a mostani megvalósítás hagy kívánnivalót maga után. Mindössze három év alatt 96 milliárd forintot akarnak csak beszedni, de annyi kivételt fogalmaz meg a kormány, hogy nem lesz érdemi adóbevétel többlet – emelte ki.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte: a globális minimumadó hivatkozott tervezetét még a kormány és a parlament sem tárgyalta, így van idő arra, hogy véleményüket kifejtsék és javaslataikat ismertessék.
Azt azonban megjegyezte, hogy ha a kormány nem vezeti be ezt az adónemet, akkor a 9 és 15 százalék közti különbséget máshol adózzák le. A versenyképesség kérdése viszont felveti, hogy a 9 és 15 százalék közti különbségből az adózó tudjon levonni – mondta.
Mi Hazánk: LMBTQ-propaganda folyik a múzeumban?
Dúró Dóra (Mi Hazánk) megdöbbentőnek nevezte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető nemzetközi sajtófotó kiállításon „LMBTQ-propaganda folyik", miközben a gyermekvédelmi törvény elvileg tiltja az ilyesmit. A múzeumba látogatók „szembesülhetnek azzal, hogy a 2022-es év legfontosabb történése az LMBTQ+ kisebbség elleni erőszak" – fogalmazott.
A múzeum honlapján annyi szerepel, hogy 14 éven aluliaknak felnőtt felügyelete mellett ajánlott – tette hozzá azt kérdezve, ez-e az az értékrend, amelyet az intézménynek közvetítenie kell?
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában visszautasítva az LMBTQ-propaganda vádját azt mondta: a dokumentarista célú World Press Photo kiállítás egy befogadott kiállítás, tartalmába a Magyar Nemzeti Múzeum nem szólhat bele, a képeket nemzetközi zsűri válogatja és külföldi kurátor véglegesíti.
Abban azonban egyetért, hogy a kiállítás néhány fotója felvetheti a gyermekvédelemmel kapcsolatos szabályok sérelmét, ezért a tárca vizsgálatot rendelt el – jelezte.
LMP: egyre súlyosabb probléma a lakhatási válság
Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy egyre több embert érint a lakhatási válság, nemcsak a mélyszegénységben élőket, a hajléktalanokat vagy a munkanélkülieket. Az ingatlanárak a duplájára nőttek, az albérleti díjak egy átlagos fizetés felét viszik el. Eközben közel 600 ezer ingatlan üresen áll – hívta fel a figyelmet. A helyzet állami támogatás nélkül javulni nem fog, csak súlyosbodni – vélte és azt kérdezte, miért nem törekszik a kormány az üresen álló ingatlanok lakhatási célú hasznosítására. Mikor hoz a kormány átfogó intézkedéseket? – tette fel a kérdést.
Fónagy János államtitkár kiemelte: a kormány családpolitikai intézkedései egyértelműek és világosak.
A kormány elkötelezett a családok lakhatási támogatása mellett –- rögzítette, majd kitért a megnövelt összegű falusi csok-ra és a várhatóan 2024 január 1-jétől megújuló városi csok-ra.
Jelezte: a lakosság 91,7 százaléka saját otthonnal rendelkezik, ami európai szinten is kimagasló. A családok otthonteremtési kedvezményének bevezetése óta minden ötödik család új otthonhoz jutott – tette hozzá.
