Kétharmad nélkül nem lehet hozzányúlni az alkotmányhoz, de le lehet nyesegetni a vadhajtásokat

NVZS 2021. szeptember 29. 06:20 2021. szept. 29. 06:20

„Az előválasztás a demokrácia ünnepe, nagyon büszke vagyok azokra az emberekre, akik a megfélemlítés ellenére el mertek menni szavazni, akik – még vidéken is – vállalták ennek a veszélyét egy olyan országban, Magyarországon, ahol van hagyománya a megfélemlítésnek” – mondta Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke. Már csak azért is örül annak, hogy a várakozásokat és a célt egyaránt felülmúlta az ellenzéki választók aktivitása, mert kicsit a saját gyermekének is tartja az intézmény meghonosítását Magyarországon. Mint mondja, „A barátaimmal már évek óta együtt fújjuk, mint a trombitát, hogy a 2011-es választójogi törvény egyetlen ellenszere a közös fellépés, az, ha a pártok együtt indulnak, hiszen a törvény a győztest kompenzálja, s 47 százalékkal is lehet parlamenti kétharmadhoz jutni”. Nem tart attól, hogy csökkenti a kormány leváltásának esélyét a pártok közötti – mint fogalmaz – „szurkapiszkák, „tisztuljanak le a képek, hogy a nagy választásra egy egységbe forrott ellenzékre tudjanak az emberek szavazni”.

Kedden este zárultak az urnák, véget ért az online voksolás is, s ezzel befejeződött az ellenzéki előválasztás első fordulója, amelyen az előzetes várakozásokra is rácáfolt a részvétel. A Civil Választási Bizottság elnöke, Magyar György igen elégedett a részvétellel, és sokaknak hálás azért, hogy ez így alakulhatott. Portálunknak nyilatkozva, ha nem is mérleget vonva, de emlékeztett arra, hogy nemzetközi szinten az öt százalékos részvétel már jónak számít az úgynevezett nyitott előválasztáson, azaz, nem egy párton belülin, hanem olyanon, amelyen több párt vesz részt. Két éve – a CVB által menedzselt – főpolgármesteri előválasztáson az öt százalékos célt sikerült is elérni: 1,7 millió választópolgárból 70 ezren adták le a voksukat. Most mintegy 8 milliós teljes szavazói létszám esetén a 400 ezer voksolóval lett volna meg az öt százalék, ám ezt már szombaton, meghaladták (mégpedig tíz százalékkal: 440 ezren voksoltak addig), s akkor még hátra volt három szavazási nap. Korábban a hét-nyolc százalékos választói részvételt már csúcseredménynek gondoltuk – mondta Magyar György.

Bátorságról tettek tanúbizonyságot az előválasztók

„Az előválasztás a demokrácia ünnepe, nagyon büszke vagyok azokra az emberekre, akik a megfélemlítés ellenére, el mertek menni szavazni, akik – még vidéken is – vállalták ennek a veszélyét egy olyan országban, Magyarországon, ahol van hagyománya a megfélemlítésnek” – mondta,  hozzátéve: láthatóan erőt adott az, hogy többen vagyunk és együtt vagyunk, „tüntetésre azért is szoktak elmenni az emberek, hogy a hasonlóan gondolkodókkal legyenek együtt”. A Civil Választási Bizottság elnöke külön is megköszönte az online szavazóknak, továbbá azoknak az aktivistáknak a munkáját, akik beültek a sátrakba és időt, erőt, energiát nem kímélve segítették az előválasztás sikerét. Mint hozzáfűzte: a Civil Választási Bizottság tagszervezetei is nagyon sokat dolgoztak, a többi között a szavazatszámlálás és a technikai háttér biztosításával, miközben a Nyomtass te is! eljuttatta az alapinformációkat minden vidéki területre, oda, ahol a közmédián keresztül nem jutnak az emberek valós információhoz. „Mi pedig kommunikáltuk, hogy a demokráciának komoly esély, ha a választó saját maga is beleszól a közéletbe” – emlékeztetett.

Előválasztás lett az Online nulladik fordulóból

Magyar Györgynek amúgy is a szíve csücske az előválasztás intézménye, amelynek hazai adaptációjában komoly szerepe van. „Magyarországi meghonosítása nem mai ötlet, nem is tegnap vagy tegnapelőtt találtuk ki: a barátaimmal már évek óta együtt fújjuk, mint a trombitát, hogy a 2011-es  választójogi törvény egyetlen ellenszere a közös fellépés, az, ha a pártok együtt indulnak, hiszen a törvény a győztest kompenzálja, s 47 százalékkal is lehet parlamenti kétharmadhoz jutni” – emlékeztetett.

Először 2017 januárjában lehetett hallani az Online nulladik forduló néven nevezett, anonim online előválasztást javasló civil választási projektről, az ezt lehetővé tévő elektronikus platformot a Párbeszéd, az Online Nulladik Forduló és a Választói Mozgalom nevű civil szervezet, valamint a Közösségi Digitális Eszközök Alapítvány mutatta be. Akkor Magyar György nyilvános közös sajtótájékoztatón azt üzente a pártoknak, hogy „elindították a hajót, amire föl lehet szállni. A Párbeszéd a maga részéről már akkor készen állt erre, mondván, ők is azt szeretnék elérni, hogy a politika ne csak a pártok, hanem a többi társadalmi szervezet felé is nyitott legyen. Ehhez képest az ígéretesnek tűnő ötletből akkor nem lett semmi, a többi párt nem vette ezt komolyan, így „az már önmagában is nagy siker, hogy most beültek a hajóba”. Akkor a Vona Gábor vezette Jobbiknak és a Schiffer András fémjelezte LMP-nek sikerült szétszavaztatni az ellenzéki polgárokat, és így megcsinálták nekünk a harmadik kétharmadot. Majd mindkét vezető szépen kiszállt a közéletből, itt hagyva minket a kétharmaddal – fogalmazott Magyar, hozzátéve, a maga részéről úgy gondolta, ha akkor nem is, de majd később meg lehet valósítani az előválasztást.

„Nagyon örülök, hogy mára a pártok lassú, ám bölcs döntéssel eljutottak oda, hogy egyetlen miniszterelnök-jelöltet kell indítani, egy közös listát kell állítani, közös programot kell készíteni és mind a 106 egyéni választói körzetben csak egy-egy képviselőjelöltet kell harcba küldeni a kormánypárt által indított jelölttel szemben” – mondta. A bónusz, hogy ezzel a választás „nulladik fordulójával” még a változást akarók aktivitását is növelni lehetett.

Inkább most rostálódjon ki, aki nem ide való

Ugyanakkor az is látható, hogy az előválasztáson is kijöttek a pártok közötti feszültségek, több kérdésben és személyben egymásnak feszültek. Nem árt-e, nem csökkenti-e az ellenzék esélyeit a pártok sokszor nem igazán indulatmentes összeakaszkodása? –  tettük fel a kérdést.

„Én azt vallom, hogy inkább most, az előválasztás során legyenek ezek a szurka-piszkák, mint fél év múlva, közvetlenül a nagy választások előtt. Tisztuljanak le a képek, s amikor a választók az urnákhoz járulnak majd jövő áprilisban, akkor már tudjanak egy egységbe forrott ellenzékre szavazni” – fejtegette. Azért sem „haragszik”, hogy a viták élesedtek, az a jó, „ha ezek gyomlálódást eredményeznek, ha kihullik az, aki nem illeszkedik a képbe”.

Az egész előválasztás legfontosabb elvének a tisztességet nevezte, ő ezért is vállalta a felkérést a Civil Választási Bizottság elnöki feladatára, mert hisz a tisztességben, a jogszerűségben, a nyilvánosságban és a transzparenciában. „Aki nem való a közéletbe, az rostálódjon ki” – én ezt vallom. És most ez zajlik. Ne egy párt vagy vezető határozata alapján kerüljön be valaki a parlamentbe, az a demokrácia megcsúfolása. De hogy ki tartozik oda, kit gyanúsítanak meg alappal, s kit alaptalanul, ezt mi nem vizsgáljuk. Az a jelölő szervezet felelőssége, hogy kit állít ki, és kit von vissza, kit támogat, kit nem. Ez politikai döntés, ehhez a civileknek nincs közük. A felelősség is a pártoké”– fejtette ki.

Kétharmaddal csak a vadhajtások nyesegetése lehetséges

A szakmai vitáknak pedig kifejezetten örülni kell – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy a közös program előkészítése a CVB egyik tagszervezete az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) tíz szakmai bizottságban folyik – száznál is több szakértő közreműködésével – köztük például a közjogi bizottságban, ahol az alkotmányozás lehetőségéről éles viták folynak. S hogy ő mit gondol erről? „Meggyőződésem, hogy kétharmad nélkül nem lehet hozzányúlni az Alaptörvényhez, ugyanakkor az abban lévő vadhajtásokat le lehet nyesegetni, megvan ehhez a jogi technika.

Mi, akik ordítunk a jogállamiságért, nem léphetjük át a jogállamisági korlátokat”, csak jogszerűen és társadalmi konszenzust követően szabad hozzányúlni a „Alkotmányhoz” – húzta alá.

A továbbiakban arról is beszélt, hogy Magyarországon mára a  jogalkotás lett jogellenes, a Fidesz hoz egy törvényt és akkor valami már szerintük jogszerű is – pedig nem, mert nincs hozzá társadalmi felhatalmazás és nincs előtte társadalmi vita, hiszen a nemzeti konzultációnak nevezett valami nem az. Végül mélyen felháborítónak mondta azt is, hogy meghosszabbították a veszélyhelyzetet, csak azért, hogy rendeleti kormányzással csavargathassák a jogot. Mint végezetül hangsúlyozta, „A Civil Választási Bizottság összes tagszervezetének az a célkitűzése, hogy kormány- és rendszerváltás következzen be 2022 áprilisában és a pártok ezt csakis kizárólag a civilek támogatásával és aktív közreműködésével tudják realizálni.”