Kormány és jegybankelnök együtt felelősek a gazdaság válságáért
A folyamatos reálbércsökkenés és az okozza Magyarország válságát, hogy lényegében kiszorulunk a világból – hangzott el a Klikk Tv politikai elemző műsorában. Szakonyi Péter újságíró és Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt elnök-vezérigazgatója szerint nem lehet kiszámítani, hogy a magyar társadalomban mikor jelenik meg az az érzés, hogy itt valami nagy baj van, mert Orbán Viktor abban reménykedik, hogy ez sosem fog megtörténni.
A kormány számtalan beruházást hajtott végre Budapesten, és az ország területén, így tele vagyunk stadionokkal, hatalmas sportpályákkal, amelyeket viszont működésükben nem finanszíroznak, hanem ezt ráhagyták a városokra. Akarta a főváros, hogy rámaradjon egy hatalmas úszó komplexum, amelyet egyáltalán nem lehet kihasználni, ráadásul lesz egy atlétikai stadionja is, amelyeknek a működési költségeit fizetnie kell? Ezek a beruházások majdnem olyan irtózatosan súlyos csapások a városokra, mint amikor a Kádár-rendszerben felújították azokat a nagyüzemeket, amelyeknek következtében összeomlottak az adott városok. Mert a legnagyobb beruházásokat nem tudják tovább működtetni, és nincs kihez fordulni segítségért. Ezzel a következő kormány is bajban lesz, hiszen megtérülés nélküli beruházásaink vannak – mondta Lengyel László.
Szakonyi Péter erre példaként említette, hogy a Puskás stadion gyepfelületének az évi karbantartására a legjobb ajánlat félmilliárd forint volt, az épület és a környezetének biztosítása 3-400 millióba kerül évente, „ha ezeket összeadjuk a többivel, hát a költségvetés letérdepelhet.”
Két dolog okoz válságot Magyarországnak – vette át a szót a közgazdász - az egyik, hogy gazdasági szempontból komolyan kéne venni azt a reálbércsökkenést, ami nem állt még le. A rendszerváltás óta nem volt olyan, hogy két éven keresztül csökkenjen a bérek reálértéke, pedig az Orbán kormány „Bokros csomagozott” folyamatosan. A kisembereknek jóval kevesebb jut, a nyugdíjasok azzal néznek szembe, hogy az inflációval mindent visszavettek, amit korábban adtak. Nekik nem válasz az, hogy „gyomrost adtunk” az inflációnak – magyarázta Lengyel László. Majd azzal folytatta, a másik dolog az, hogy Orbán Viktor „előadja a kapcsolatait, miközben lényegében kiszorultunk a világból”. Az, hogy Magyarország volt az egyetlen, amely az Európai Unió összes tagországa ellen szavazott, jusson eszébe azoknak, akik úgy gondolják, hogy az ország jó úton jár.
Szakonyi Péter felhívta a figyelmet arra a kutatásra, amelyből kiderült, a magyar népesség több, mint 40 százaléka nyomorban él, és legalább ilyen szomorú, hogy a válaszadók 19 százaléka teljesen reménytelennek látja a jövőjét. Ha valaki kitekint a kisvárosokra és falvakra, akkor döbbenten látja, hogyan, milyen körülmények között élnek emberek.
Miért van az a paradox helyzet, hogy miközben Budapesten és a nagyvárosokban alapjában véve jobban élnek, mint a kisvárosokban és a falvakban, minden válság ellenére, ezek ellenzéki szavazók, akik Orbán Viktor szövegeit hazugságnak tartják és elítélik, viszont a kisvárosok és a falvak népe, akik ettől a kormánytól, a Fidesztől semmit se kaptak, nyomorúságban élnek, azok újra meg újra Orbán Viktorra és a Fideszre szavaznak? Ezt kéne megfejteni – vélte Lengyel László.
Bánó András műsorvezető azonnal rávágta, hogy ezekhez az emberekhez csak a kormánypropaganda jut el, ami reggeltől estig azt sulykolja, hogy a kormány mindent megtesz, csak Brüsszel miatt olyan nehéz most, azért van egyre kevesebb az emberek bevásárló szatyrában. Ők meg elhiszik ezt. De meddig lehet üres propagandával ezt folytatni? – kérdezett vissza Lengyel László, aki szerint egyáltalán nem lehet kiszámítani, hogy a magyar társadalomban mikor jelenik meg az az érzés, hogy itt valami nagy baj van, és már nem hiszik el, amit mondanak nekik, miközben Orbán Viktor abban reménykedik, hogy soha.
Felvetődik a kérdés, hogy nem anyagi előnyökért csinálta-e mindazt a kormányzat, amit a gazdaságpolitikájukkal tettek? Tehát nem csak azért felelősek, amit csináltak, hanem azért is, mert nem az ország érdekeit nézték – fejtegette Lengyel László. Ráadásul Matolcsy azt nyilatkozta, hogy már 2020-ban inflációs veszélyre figyelmeztetett és megkezdte az ellene való küzdelmet, de akkor a kormány a fiskális politikájában az ellenkezőjét tette és a tüzet olajjal akarta oltani, tehát a kormányra mutogat – vette át a szót Bánó András, amire Lengyel úgy reagált, hogy nem azt kell nézni, mit mondott, hanem azt, hogy mit tett. Ne legyen kétségünk, a jegybank elnöke a hitelpolitikájával kinyomta a pénzt az országból és egy olyan árfolyampolitikát csinált, amelynek következménye itt van az inflációban. A kormány és a jegybank elnöke együtt felelősek a jelenlegi helyzetért – állapították meg.
