Közel 200 civil szervezet klímatörvény-tervezetet küldött a kormánynak

A tervezet elkészítését hazai zöld, éghajlat- és természetvédelmi civil szervezetek határozták el még tavaly, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi klímatörvényt. A testület arra kötelezte a kormányt, hogy idén június 30-ig alkosson új jogszabályt, ez azonban a HVG cikke szerint késni fog.

Szabó Marcell alkotmánybíró, aki a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés előkészítésében is szerepet játszott, a lap kérdésére azt mondta: bár a megsemmisítés életbe lép, a kormányzat most a korábbiaknál nagyobb hajlandóságot mutat a megoldásra. A cikk szerint a miniszterelnök és az élő környezetért felelős miniszter is jelezte elkötelezettségét, az új törvény megalkotását pedig az őszi parlamenti ülésszakra tervezik.

A 60 oldalas dokumentumot Baranyai Gábor jogász vezetésével szövegezték meg. Baranyai a bemutatón arról beszélt, hogy a klímaváltozás nem pusztán környezetpolitikai szakterület, hanem „polikrízis lenyomata”, ezért a tervezet alapvető fenntarthatósági kérdésekkel is foglalkozik. A kerettörvény-tervezet céljai között szerepel a klímasemlegesség, a mitigáció, az adaptáció és a reziliencia együttes megvalósítása, valamint az energia- és természetierőforrás-használat természetes tűrőképességi határok között tartása.

A javaslat része egy úgynevezett klímaalkotmány is, amely az állam kötelességeként rögzítené az éghajlat védelmét és az öntevékeny állampolgárok hasonló célú törekvéseinek támogatását. A tervezet szerint az államnak meg kellene terveznie és menedzselnie a jövőt, valamint felül kellene vizsgálnia saját és a gazdaság működését a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. A HVG szerint a dokumentum arra is eszközöket rendelne, hogy az államot felelősségre lehessen vonni, ha nem tesz meg minden tőle telhetőt az éghajlatváltozás hatásainak elkerüléséért vagy mérsékléséért.

A tervezet több konkrét elemet is tartalmaz: előírná egy természeti vagyontár elkészítését, szerepel benne éghajlatvédelmi alapcsomag, zöld gazdaságfejlesztési átmeneti program, valamint a közpénzügyek klímacélú átvilágítása. A dokumentum oktatással, szemléletformálással, részletes tájékoztatással és széles körű társadalmi részvétellel számol, emellett külön mellékletben sorolja fel az energia- és iparpolitika, a hulladék- és agrárgazdaság, valamint az egészségügyi és szociális ágazat számára javasolt feladatokat.

Feiler József, az Európai Klíma Alapítvány regionális igazgatója úgy értékelte a dokumentumot, hogy „ajándékot” adnak a közigazgatásnak: ha használják, annak örülnek, ha nem, akkor mérceként szolgálhat ahhoz, milyennek kellene lennie egy átfogó klímatörvénynek. Éger Ákos, a Magyar Természetvédelmi Szövetség ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a klímaváltozás mára nemcsak a jövő generációit, hanem a jelenlegi életminőséget és egészséget is érinti.

A bemutatón Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta: Európa 2-3-szor gyorsabban melegszik, mint a világátlag, a Kárpát-medence pedig Európához képest is 5-7-szer gyorsabban. Gálhidy László, a WWF erdő programjának vezetője szerint az előkészítés egyik legkonfliktusosabb területe az erdők kérdése volt, de a folyamatban termékeny párbeszéd alakult ki a természetvédők és az erdőgazdálkodók között.

A mezőgazdaság ügyéről Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetője azt mondta, kompromisszum mentén alakítottak ki víziót egy rugalmasabb, alkalmazkodó agrártájról. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - Pannon Vidék Szövetség főtitkára szerint kényes egyensúlyt kell találni a klímavédelmi és adaptációs intézkedések, valamint a gazdáknak megélhetést biztosító gazdálkodás fenntartása között. A tervezet készítői péntek délután a városligeti napozóréten közterületi akcióval is nyomatékosítani tervezik javaslataikat.