Közös indulás minden szinten – ezzel védhető ki a fővárosi választási szabályok átírása 

A héten a törvényhozás által szakmányban megszavazott új és/vagy módosított jogszabályok között az egyik az volt, amellyel teljesen átrajzolták a jövő évi önkormányzati választások budapesti feltételrendszerét. Az új szabályokkal nem csak azért van probléma, mert nem túlságosan elegáns választás előtt fél évvel gyökeresen módosítani azokat. Ennél is súlyosabb, hogy olyannyira átlátszó a módosítás célja, mint az ablaküveg. Nem meglepő módon, teljesen egyértelműen a Fidesznek kedvező új kereteket ötlöttek ki. 

Amit egyébként az is bizonyít, hogy gyakorlatilag egy olyan 2014-es választási szabályt változtattak ezzel most vissza, amit akkor szintén a saját érdekükben hoztak. Erre a 24.hu-ban (László Róbert, a Political Capital választási szakértője által publikált) elemzés emlékeztet. Akkor, kilenc éve jók voltak Tarlós István újraválasztási esélyei, de minden jel arra mutatott, hogy az akkor hatályos listás választási rendszer feltételei mentén aligha lesz meg mögötte a közgyűlési többség. Ezért módosítottak úgy, hogy a 23 kerületi polgármester automatikusan bekerül a közgyűlésbe, és csak további kilenc képviselő szerez mandátumot kompenzációs listáról. Öt évvel később már Karácsony Gergely és az őt támogató ellenzéki pártok profitáltak ugyanebből a nyakatekert – és jó eséllyel alapjogsértő – rendszerből. 

Ezért azt most kvázi visszaváltoztatták. A héten elfogadott törvény folyományaként 2024-ben már nem a kerületi polgármesterek jutnának be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32, listán választott képviselő. Ráadásul a listaállítást is megkönnyítették, a korábbi hat helyett most már csak három kerületi polgármesterjelöltet kell indítania ehhez egy pártnak (ennek nyertese a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt lehet). Emellett a mandátumszerzéshez már elegendő lesz egy öt százalékos eredmény, függetlenül attól, hogy hány párt, szervezet szerepel az adott közös listán.

De miért volt erre szüksége a Fidesznek, amely még annyit sem tett meg, hogy maga nyújtsa be tervezetet a törvényhozásba – ezt a szívességet megtette a kormánypártnak a Mi Hazánk? Illetve: mi lehet az ellenszere ennek a változtatásnak? Mit kellene az ellenzéknek lépnie válaszként? Tóth Zoltánt kérdeztük.   

A budapesti választási rendszer módosítását a Fidesz kifejezetten saját magának találta ki, mert a közvélemény-kutatási adatok szerint megvan a reális lehetőség arra, hogy minden fővárosi kerületben ellenzéki polgármestert válasszanak – emlékeztetett a választási szakértő. A kormánypárt célja az volt, hogy meg tudják akadályozni ezt a fölényes ellenzéki győzelmet. Ennek érdekében módosították úgy a szabályokat, hogy nem közvetlenül a választott polgármesterek alkotnák a közgyűlést, hanem a listán bejutottak, hogy ezzel elérjék a blokkoló kisebbség mértékét, azaz egy 30-35 százalékos arányt. Ezzel jelentős akadályokat támaszthatnának a Fővárosi Közgyűlés tevékenysége elé – mutatott rá.

S hogy mit tud tenni az ellenzék, ezt kivédendő? Milyen taktikával tudja ezt ellensúlyozni, ha egyáltalán tudja, elérendő, hogy ne rajta csattanjon az ostor a végén? Tóth Zoltán véleménye szerint egyedül a közös lista segít. Közös fővárosi lista, közös főpolgármesterjelölt, közös polgármesterjelöltek, közös egyéni képviselők és közös kerületi kompenzációs lista kell – szögezte le a választási szakértő. Ez lehetne az ellenszere a Fidesz húzásának – húzta alá.

De vajon reálisnak tartja-e ennek megvalósulását? Tóth Zoltán tömören csak annyit mondott: „még a pártelnökök nem nőttek fel a gondolkodásban ehhez”. Kérdésünkre hozzáfűzte, hogy szeretne optimista lenni, de az ellenzéki pártvezetőségek néha megakadályozzák ezt.