Miklós Attila: Békéscsabán a csapból iható minőségű víz fog folyni!

Két fontos ügy is lázban tartja az embereket Békéscsabán. Mindkettő veszteséggel jár a város számára, az egyik a víz, a másik az Öveges-program…

Az Öveges-program igazából csak egy jelenség lenyomata. Azt mutatja meg, hogy a közbeszerzési törvény módosítása előtt – amíg lehetett meghívásos közbeszerzéseket lebonyolítani – a fideszesek hogyan hívták meg a haverokat, és tőkésítették föl a saját cégeiket ahhoz, hogy a törvény módosítása után már csak ők tudjanak részt venni a pályázatokon. Az Öveges-program csak egy példa arra, hogyan lopott a Fidesz 2010-2014 között.

De ön az MSZP önkormányzati képviselőjeként most is jogi lépéseket vár az önkormányzattól…

Az önkormányzat az előző ciklusban egy olyan döntést hozott, hogyha előrelépés van az Öveges-program kapcsán fölmerült visszaélések ügyében, akkor további jogi lépést tesz. Most van előrelépés, hiszen három gyanúsítottja is van az ügynek, de az önkormányzat nem lépett semmit.

Ön szerint mit kellene csinálnia az önkormányzatnak?

Az előző ciklusban én a jogi, ügyrendi és ellenőrzési Bizottság elnöke voltam. Elég nehezen tudtam működni, mert fideszes többség volt, és ezért a bizottság semmiféle olyan dolgot nem szavazott meg, ami terhelő lehetett volna a Fideszre. Ahogy semmiféle olyan feljelentést vagy jogi lépést sem szavazott meg, ami kellemetlenül érintette volna őket. Viszont itt annyira kilógott a lóláb, hogy azt nem tudták mondani, ne tegyünk semmit. Inkább az időhúzást választották, azzal, hogyha országosan történik valami az Öveges-program ügyében, akkor majd mi is teszünk jogi lépéseket. Van egy ilyen határozata a bizottságnak. Én azóta már nem vagyok bizottsági elnök, mert a többség úgy döntött, elég vagyok én képviselőnek, nem kell, hogy még bizottsági elnök is legyek. De ettől az a határozat még van, előrelépés is történt, hiszen van három gyanúsított. Az önkormányzat pedig egyelőre még semmiféle olyan lépést nem tett, ami azt mutatná, hogy rácsatlakozna erre az ügyre, és megpróbálná a kifizetett 48 millió forintot valamilyen úton-módon visszaszerezni. A 48 millió forint azért érdekes, mert a másik 42 érintett településsel ellentétben, nálunk nem volt szabálytalanság. A mi műszaki ellenőreink azt a műszaki tartalmat építtették be a természettudományos labor osztálytermébe, amit kellett. Ezért mi helyesen jártunk el az EU-s források felhasználásával. Mi kollektív büntetést kaptunk, azért, mert más településeken ellopták a pénzt. (Az Öveges-programban feltárt szabálytalanságok miatt, összesen 43 településen kell visszafizetni az EU-nak forrásokat. A Békéscsabára kirótt büntetés 48.751.945 forint volt – a szerk.)

A több mint 48 millió forint nem kis pénz a városnak. Hogy próbálja meg rávenni az önkormányzatot, hogy lépjen?

Én csak annyit kérek, hogy a békéscsabai önkormányzat azt a határozatot, amit a jogi, ügyrendi és ellenőrzési bizottság hozott, és nem vonta vissza, azt hajtsa végre. Csatlakozzon be az ügybe, mondja ki, kik voltak azok az emberek, akik kárt okoztak, hogy ők voltak azok, akik kárt okoztak az országnak és benne Békéscsabának is, ők voltak azok, akik miatt ki kellett fizetnünk a nem kevés pénzt. Ezt valaki mondja ki! Egyébként, abban nyilván nem hiszek, hogy a 48 millió forintunkat valaha visszakapjuk az államtól, hiszen az Európai Unió büntette meg Magyarországot, azért, mert hibásan teljesített. Csak ebből a szempontból Békéscsaba nem hibázott, jogtalan volt a büntetés.

A másik, ami szintén lázban tartja Békéscsaba lakosait, az az Alföldvíz Zrt. ügye. Mi az, ami fölborzolja a kedélyeket?

Az Alföldvíz elég jelentős veszteséggel tud csak működni. De a történethez ismernünk kell az előzményeket. A közműszolgáltatók közül a vizesek különböző módon működnek az országban. Van, amelyik állami fenntartású, van, amelyik önkormányzati fenntartású, és van, amelyik valamilyen módon ki van szervezve közösségbe vagy cégbe. A Békés megyei, a megyehatáron túl nyúló vízműtársaság, az Alföldvíz Zrt. önkormányzati tulajdonban van. A legnagyobb tulajdonos benne Békéscsaba megyei jogú város önkormányzata, de van benne még több más önkormányzat – csak a példa kedvéért: Szarvas, Orosháza, Kondoros –, és tulajdonos benne az állam is. Az Alföldvíz Zrt. az állam intézkedésének köszönhetően, az elmúlt nyolc évben folyamatos veszteséget termel. Az a veszteség, amit minden évben előállít, a rezsicsökkentésből, a meg nem adott munkabéremelésből, és a közműadók bevezetéséből adódik össze. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy az állam okozott problémákat az Alföldvíz Zrt. működésében, ezért az államnak kell ezt valahogy helyrehoznia, kompenzálnia. Míg az állami tulajdonú vízműveknél az állam minden évben ad kompenzációt a saját cégeinek, addig az önkormányzati tulajdonban lévő, de nyilván ugyanúgy az állami részeként működő vízművállalatoknak nem ad. Mostanra odáig jutott az Alföldvíz Zrt., hogy azt írta le az üzleti tervében, júniusban, júliusban fizetésképtelenné válik a cég. 

Ez mit jelent?

Ez több milliárdos tartozást (is) jelent. A szakemberek sorban mennek el a cégtől, hagyják el  a süllyedő hajót, a szakszervezet folyamatosan tiltakozik – 2019 nyarán a kormányfő várbeli hivatala előtt is demonstráltak –, az ágazat problémán él, de valós lépés nem történt. Az összes önkormányzat széttárja a karját, mert nem akar, nem is tud plusz pénzt tenni az Alföldvíz Zrt. működésébe, az állam, amelyik egyébként tulajdonos a cégben, pedig nem akar. A fideszes országgyűlési képviselőnk, Herczeg Tamás két éve azt mondja, mindjárt lesz megoldás, de semmilyen konkrét lépés nem történt. 

Pedig az Alföldvíz korábbi igazgatója mintha szerepet játszott volna a közműtörvény létrejöttében…

Az Alföldvíz előző vezérigazgatóját úgy hívták, hogy Csák Gyula. Ő volt az, aki a fideszes közműadóról szóló elképzelést papírra vetette, ami alapján megírták a törvényt és beterjesztették a parlament elé. Neki az összes fideszes megígérte, hogy a törvény csak a külföldi tulajdonú víz-, és közmű szolgáltatókra lesz érvényes. Majd őt is átvágva, az utolsó pillanatban beletették, hogy az önkormányzati tulajdonú cégekre is igaz. Bár ő ekkor majdnem a „kardjába dőlt”, de nem kellett sokat szomorkodnia, mert egészen véletlenül a „Mészáros-birodalomban” nagyon gyorsan, nagyon magas vezető menedzseri pozícióban találta magát. Azért is kerülhetett oda, mert az Alföldvíz Zrt. egyik fő kiszolgálója valahogy a Mészáros és Mészáros Kft. volt Csák Gyula igazgatósága idején. Ivóvíz javító programban vettek részt, több milliárd forintért. Egy „apró”, kis összefonódást azért tud ez is mutatni. Hogy súlyosabb legyen a helyzet, az Alföldvíz Zrt. létrehozott az Aradi Vízmű Rt. és a Békés Megyei Vízművek Zrt. között egy együttműködést az aradi vízbázis kitermelésére, amelynek során a Mészáros és Mészáros Kft. több milliárd forint értékben csöveket rakott a földbe, ami soha nem lett összekötve a román oldallal. Ebből pereskedés is van, azért, mert a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni egy papírt, ami azt mondja ki, hogy az aradi vízbázis és az Alföldvíz együtt tud működni. Ez megint egy olyan beruházás volt, amire elköltöttünk egy csomó pénzt, jórészt az önkormányzatok pénzét – Békéscsabának is majdnem egy milliárd forintot kellett belerakni ebbe a beruházásba –, ami ott fog elrothadni a földben. 

Azért ez borzasztó…

Nagyjából, nagyon röviden ennyi az Alföldvíz Zrt. sanyarú sorsa.

A szemünk láttára tűnik el a pénzünk…

Az önkormányzatoké.

Mi lehet a megoldás?

A megoldás az lehet, hogy az állam pénzt tesz az Alföldvíz Zrt.-be, ezzel tulajdont szerez, kvázi kivásárolja az önkormányzatokat. Ám a legújabb ötlet az, hogy mindezt nulla forintért teszi, vagyis elértékteleníti az önkormányzatok részvényeit, azt mondja, „én tőkét rakok be, te nem tudsz tőkét berakni, ezért a te részvényed kevesebbet fog érni, mint az enyém, és utána forintokért fogom megvenni a milliárdos vagyont.” Ami az önkormányzatoknak lesz vagyonvesztés. Én azt gondolom, hogy végül is ez lesz a vége. Egy nagyon fontos dolog van az egészben: akár fizetésképtelen lesz a vízmű, akár nem, akár elveszi az állam, az önkormányzatoktól az Alföldvíz Zrt-t, akár nem, nyilván a lakossági vízellátás egy percig nem lesz veszélyben. 

Ez biztos?

Igen. Szó sincs arról, hogy nem fog a csapból iható minőségű víz folyni. Ilyen veszélyről szó sincs. A fő baj az, hogy a folyamatos veszteség miatt a felújítások, a karbantartások maradnak el, és ennek évek múlva lesz meg a veszélye, akkor, amikor egyszerre fog jelentkezni az elmaradt karbantartás költsége, amit a pénzhiány miatt az Alföldvíz Zrt. most nem tud elvégezni. Úgyhogy plusz felújítási és plusz karbantartási költségre is szükség lesz majd egyszer, amikor az Alföldvíz Zrt. megmentéséről lesz szó. Amióta közműadó van, amióta rezsicsökkentés van, az önkormányzatok minden évben jelzik, hogy nagyon nagy baj lesz. A víz stratégiai ágazat. Ennél komolyabban kellene vele foglalkozni!