Minek az alapítványi forma Orbánéknak?
„Több legyet ütnek egy csapásra Orbánék azzal, hogy amit csak tudnak, kivisznek alapítványi formába, nem csak a pénzre, a lopásra mennek ezzel rá, mellékhaszonként az autonómiák teljes legyilkolását is el akarják érni” – véli Kende Péter jogász, közíró. Úgy látja, hogy nem is nagyon lehet ez ellen mit tenni – ezt az MTA ügye is mutatja. Van egyfajta tehetetlenség, igaz – tette hozzá – a társadalom kiszámíthatatlanul működik. Orbánnal azonban az összes pénzével és hatalmával együtt sem cserélne. A beszélgetés elkészítése után érkezett a hír: a kormány az „MTA-problémát” is alapítvánnyal oldaná meg.
„Abban a pillanatban, hogy átteszik alapítványba, a vagyont kihúzzák az ellenőrzés alól, ’elveszíti a közpénz jellegét’, s hiába tolnak be például a Corvinus esetében tőzsdei részvényeket, ha valaki erre hivatkozva indítana pert információk kiadásáért, a bíróság azt elutasítaná” – szögezte le a Hírklikknek Kende Péter.
Azzal kapcsolatban kerestük, hogy szerinte miért kedvelik annyira kormányzati és jegybanki körökben az alapítványi formát, legyen szó akár egyetemről (Corvinus), akár médiaholdingról (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, Kesma), akár jegybanki alapítványokról. Kende szerint ki lehetne mást találni az információk kiperlésére, hiszen – például a Corvinus esetében – „mégiscsak állami funkciók ellátásáról van szó”, ám az már más kérdés, hogy melyik bírónál állna meg az érvelés, s melyiknél nem.
|
És a következő az MTA Amikor Kende Péterrel beszélgettünk, még nem tudtuk, hogy az Index által megszerzett dokumentumok szerint „A kormány azt akarja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként adja oda a székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament. A Corvinuséhoz hasonló alapítványi struktúrát a múlt heti tárgyalásokon Palkovics minisztériumának és Trócsányi ügyvédi irodájának emberei ismertették az Akadémia vezetőivel. Ha az Akadémia belemegy, a kutatóintézetekben dolgozók elvesztik a közalkalmazotti státuszukat, és a kormány a jövőben parlamenti szavazás nélkül dönthet a finanszírozási kérdésekről”. |
Orbánék mindent ki akarnak húzni a magánszférába, amivel egyszersmind az autonómiát is meg tudják szűntetni. „Ha ugyanis például egy egyetem nem egyetemi, hanem alapítványi formában működik, akkor már az alapítványokra vonatkozó jogszabályok lesznek érvényesek, nem pedig az egyetemekre évszázadok során kialakult szabályok, amelyeknek legalább annyi hatásuk lehetne, hogy botrány alakul ki, ha ezeket áthágva „szemétségeket művelnek” – szögezte le Kende.
Kérdésünkre, hogy mit lehet tenni az ilyen folyamatok megállítása érdekében, a jogász, közíró rezignáltan annyit mondott, hogy semmit. Példaként hozta fel a Magyar Tudományos Akadémia ügyét: „Körbevettük élőlánccal, s bár nagyon szép dolog volt, valójában senkit sem tudtunk megvédeni”, mondta, hozzátéve: „ezúttal nem cinizmusból mondom ezt, mert borzasztóan fontosnak tartom, hogy felmutattunk, s az MTA is felmutat egy pozitív példát; de hiába mond majd le emelt fejjel Lovász László elnök, semmit nem sikerül majd megakadályoznia”.
„Az eredeti kérdésre – az alapítványi forma választására – visszatérve, általában a dolgok összekapcsoltan mennek: a pénzre, a lopásra és egyúttal – mintegy mellékszálként, de ugyanígy fontos célként – arra, hogy teljesen megszűntessék az emberek, intézmények autonómiáját” – összegezte Kende Péter. Hogy ne maradjon semmi erő a társadalomban, ha ezt elérik, akkor Orbánék sokkal erősebbé válnak – fűzte hozzá. „Ahogy ezt az Akadémia története is mutatja, az értelmiség már nullán van, a társadalomban pedig ugyan a nem értelmiségi rétegek néha tudnak csodákat művelni – lásd az Audi-sztrájk vagy a multi kereskedelmi láncoknál történtek –, de nem várhatunk el tőlük értelmiségi funkciók betöltését”.
Kérdésünkre Kende azt mondta, hogy egyetért Kéri László véleményével, azzal, hogy kultúrharc valójában az értelmiség elleni küzdelem. Kéri a Hírklikknek azt fejtegette, hogy „Orbán tavaly Tusványosan elmondta, hogy a kultúrharc a legfontosabb, ami valójában nem más, mint a régi értelmiség totális leváltása. Pontosan elmondta akkor, hogy mit akar és gondol, s ennek szerves része a nagyon tudatos, átfogóan Budapest és a pesti értelmiség elleni hadművelet”. Kende szerint nem csak a pesti értelmiség ellen harcolnak Orbánék, hanem a vidéki, egyetemi-nagyvárosi (például debreceni, szegedi, stb.) értelmiség ellen általában is.
„A kultúrharc célja, hogy leszámoljanak az értelmiséggel, hogy elvegyék az önbizalom utolsó morzsáit is tőlük” – véli Kende. Hozzátette: „még mellékesen ráadásul ennek az értelmiségnek egy nagy része zsidó – s Orbánék, a szívük mélyén őket sem kedvelik annyira, tehát egy picinyke örömöt okoz nekik, hogy ellenük fordulnak” – vélekedett, hozzátéve: „Minden kis örömöt meg kell becsülni, Orbánnak amúgy sincs ebből sok, hiszen sekélyes öröm folyamatosan a milliárdokat számolgatni és kapaszkodni újabb és újabb milliárdok után – én nem cserélnék vele”.
