Négy botrányos ügy, négy reláció, egy az irány III. – CEU helyett Fudan Egyetem
| Négy olyan – botrányosnak is mondható – ügy is felborzolta-borzolja a lassan magunk mögött lévő évet, ami egyenesen következik Orbán és az általa szisztematikusan létrehozott, stabilizált és erősített NER törekvéseiből, s akár a szimbóluma is lehet annak, ahogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerét kiterjesztik egyfajta Nemzetközi Együttműködés Rendszerére. Aminek a terepe természetesen nem Magyarország szövetségi rendszerében – általánosítva a Nyugaton –, hanem keleten keresendő. Négy eltérő ügylet, négy különböző reláció és mégis egyetlen irány. A Gruevski-ügy, a volt KGST-bank(ok), a kínai Fudan Egyetem és a Türk Tanács. |
Egy év alatt nagyot fordult a magyar felsőoktatás világa, s a gyökeres változás egyik eleme a külkapcsolati botránygyanús ügyeket érintő sorozatunk témájába vág: Budapestről Bécsbe volt kénytelen költözni a magyar egyetemek közül a világon talán legismertebb magyar felsőoktatási intézmény, a CEU – és ha nem is a helyére, de jön és kampuszt is nyit a kínai állami felsőoktatási intézmények egyike, a Fudan Egyetem. A csere szimbolikus, tűpontos képet ad az Orbán-rezsim hovatartozási szándékairól: a nyitott társadalom elvére épülő CEU helyére Magyarországra egy olyan felsőoktatási intézmény kerül, amelynek alkotmányából december 1-jétől törölték a gondolatszabadságra és az akadémiai függetlenségre vonatkozó passzusokat.
„A korrupt Orbán Viktor koncentrált támadást intézett az oktatási, tudományos élet szabadsága ellen, el akart minket pusztítani, s a küzdelem tovább folytatódik” – fogalmazott a CEU alapítója, Soros György a bécsi kampusz hivatalos megnyitó ünnepségén, majd hozzátette: ugyan a CEU amerikai képzése el lett üldözve Budapestről, de a jelenlétét megtartotta a magyar fővárosban. És valóban, más szándéka nem lehetett a Soros ellen évek óta folytatott elvtelen, közpénzek tíz- és tízmilliárdjaiba kerülő – antiszemita felhangokat sem nélkülöző – (plakát)kampányt folytató Orbánnak, mint a CEU elüldözése. Pedig nem kis árat kellett érte fizetnie: kezdve azzal, hogy muníciót adott a Magyarország ellen folytatott 7. cikkely szerinti eljárásnak, egészen addig, hogy kockára tette a Fidesz tagságát az Európai Néppártban.
Párhuzamos folyamatok
A CEU kálváriáját, fokozatos kiszorítását Magyarországról nagy figyelem kísérte idehaza éppen úgy, mint külföldön. Tüntetéssorozatokon tiltakoztak a CEU távozása ellen, de sem ez, sem a számos magyar és külföldi felszólítás, figyelmeztetés sem befolyásolta Orbánt, aki nem visszakozott.
Ezzel szemben, a kínai egyetem betelepedésének híre nem váltott ki komolyabb érdeklődést, pedig már egy éve, 2018-ban megjelent a kormány 1550/2018. (X. 31.) határozata a Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott orbáni felhatalmazásról. Jószerivel csak a magyar ellenzékinek mondható sajtó foglalkozott ezzel – nem túlságosan sokszor.
Egy évig szinte semmit nem lehetett tudni az ügyről, mígnem az idén, december közepén, az MTI meg nem írta, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Hszü Ning-seng, a Fudan Egyetem elnöke közös nyilatkozatot írt alá a sanghaji egyetem budapesti kampuszának létrehozásáról.
A Fudan Egyetem
A megállapodásról szóló közlemény külön kiemeli, hogy a Kínában közvetlen minisztériumi irányítás alá tartozó egyetemek egyikének sincs még külföldi campusa. A Fudan Egyetem a világ 109. legjobb egyeteme a The World University Ranking, illetve a 40. a QS World University Ranking listán. 4500 oktatója és 30 ezer diákja van.
A Magyarországon tanuló kínai diákok száma minden bizonnyal növekedni fog az egyetem betelepedésével, pedig a számuk már most sem alacsony: jelenleg több mint 2300 kínai állampolgár tanul a magyarországi felsőoktatásban.
Érdekes párhuzam
Az egyetem nyitása kapcsán, Palkovicsnak volt egy több mint érdekes mondata: „A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok megjelenése felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését” – bírta mondani a miniszter, az a miniszter, akinek tevőleges szerepe vitathatatlan a CEU (majd pedig a Magyar Tudományos Akadémia) ellehetetlenítésében.
Nem kell nagy erőfeszítéseket tenni, hogy tetten érjük, ahogyan egy rugóra jár a kínaiak és Orbánék agya. Elég ehhez felidézni, hogy mit is töröltek a közelmúltban a Fudan Egyetem alkotmányából. Az Index írta meg, hogy az eredeti dokumentum alapján, az egyetem filozófiájának fontos eleme volt az akadémiai függetlenség és a szabad gondolkodás. Ez utóbbi azonban most már nem szerepel a szövegben. A függetlenség hangsúlyozása is több helyen kikerült belőle, megjelentek viszont olyan mondatok, amelyek a Kínai Kommunista Párt befolyását hangsúlyozzák az egyetem vezetésében.
Bár a Fudan Egyetem az egyik legliberálisabb gondolkodású intézmény az országban, a gyakorlatban vélhetően eddig sem lehetett szabadon kutatni. A változtatások azonban azt mutatják, hogy az állampárt már a látszatot sem akarja fenntartani ezen a téren. (Mint a portál írta: a Fudan nincs egyedül az aggasztó változtatásokkal, a Nanjing University és a Shaanxi Normal University belső szabályzatába szintén a kommunista párt erejét hangsúlyozó mondatok kerültek.)
Sorozatunk (Négy botrányos ügy, négy reláció, egy az irány) eddig megjelent írásai:
I. A Gruevski-ügy
II. A volt KGST Bank(ok)
