Nem szabad Orbánnal piszkos alkut kötni
Az elmúlt hét két fénypontja az európai demokrácia szempontjából Donald Tusk lengyel miniszterelnök hivatalba lépése, és az, hogy az EU elhárította az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos magyar fenyegetést. Az egyetlen mélypont az volt, hogy Orbán Viktor megakadályozta az Ukrajnának szánt 50 milliárdos csomag elfogadását – írta a Financial Times „Európának piszkos Orbán-problémája van” című szerkesztőségi cikkében.
A pénz 2024-es folyósításához, és ahhoz, hogy az EU hatékony geopolitikai szereplő maradjon, a szervezetnek meg kell találnia a módját annak, hogy kezelje az „Orbán-problémát”. Az EU vezetőinek azzal kellene kezdeni, hogy megértik: Orbánt mindenekelőtt a pénz mozgatja, szüksége van az uniós támogatásokra, hogy működtesse a gazdaságot, és biztosítsa hatalmát. Pontosan tudja, hogy Ukrajna tagsága csökkentené a támogatási torta Magyarországnak – és a térség többi országának – jutó részét.
A lap idézi Orbánt, aki egy interjúban elmondta: nem áll szándékában kilépni, hanem „át akarja venni” az Európai Uniót a hozzá hasonlóan gondolkodó szövetségeseivel. Ugyanakkor a múlt héten kiderült, hogy annak ellenére, hogy máshol felemelkedőben vannak a populista vezetők és pártok, Varsó irányváltása után távol került ettől a céltól.
Orbán alighanem túl gyengének érezte magát a többi 26 tagállammal szemben ahhoz, hogy a fenyegetőzésének megfelelően kettős vétót emeljen, ezért elhagyta a termet, amikor a tárgyalások megkezdéséről szavaztak, de a segélycsomag ügyében megmutatta, hogy milyen romboló tud lenni.
A tagállamoknak ezért eltökélten használni kell a rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel visszaszoríthatják Orbán gonoszkodását, és mindazokéit, akik követhetik.
Most, hogy Budapest már nem számíthat Varsó védelmére, világossá kell tenni, hogy a 7. cikkely értelmében néhány tagállam vonakodása ellenére, újra lehetségessé vált, hogy felfüggesszék Magyarország szavazatai jogát. Nehéz munkával dolgozták ki a szükséges eszközöket, és nem szabad visszarettenni az alkalmazásuktól: Orbán megmutatta, hogyan lehet azt az EU ellen fordítani. Nem szabad piszkos alkukat kötni, noha a múlt héten felszabadítottak tízmilliárd eurót azzal, hogy teljesültek a feltételek, nem szabad jó ok nélkül felszabadítani a többi pénzt, mert ez ellehetetlenítené az EU leghitelesebb eszközét.
Kijev finanszírozására pedig az EU-nak más megoldást kell találnia, például bilaterális szerződéseket, ami ugyan zűrösebb, de lehetővé teszi a pénz mihamarabbi folyósítását. Ilyen kerülőutak más esetekben is lehetségesek, de a bővítés kérdésében nem. Amint Orbán is mondta, a csatlakozási tárgyalások során még sok-sok esélye lesz arra, hogy blokkolja Ukrajna haladását.
A legutóbbi epizód újra nyilvánvalóvá tette, hogy az EU döntéshozatali mechanizmusában olyan strukturális problémák vannak, amelyeket kezelni kell, különös tekintettel a tervezett bővítésre. Meg kell oldani, hogy több döntés születhessen minősített többséggel, és tágabb teret kell adni a „készségesek” koalícióinak, amelyek előrevihetik a kezdeményezéseket. A tagállamok az újabb tagok felvétele ügyében aligha mondanak le a konszenzus követelményéről, bár ezt lehet a folyamat megkezdésére és végére korlátozni.
Az EU vezetőinek mindent meg kell tenniük, hogy rábírják és megszégyenítsék Orbánt, hogy nem érvényesítheti vétójogát Ukrajna ügyeiben. Az EU növekedése során nem engedheti meg, hogy a működését túszul ejtse egy kicsiny tagállam.
