Orbán első kormányzása idején még a dalai lámával találkozott Budapesten
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Kína egyik legnagyobb csodálójával és európai védelmezőjével, Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, vagyis újra egy számára biztos övezetbe lépett, egy olyan kontinensen, amely egyre óvatosabban viszonyul Kínához – írta a The New York Times közép- és kelet-európai irodájának vezetője.
A szerző ismertette Hszi fogadtatását, azzal, hogy az útvonalat megvédték a tüntetőktől, és szólt a tibeti zászló körüli incidensről is. Mint írta, a megbeszélés után Hszi és Orbán „tartott valamit, amit sajtóértekezletnek neveztek”, de a két politikus csupán egy-egy előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, és nem lehetett kérdezni tőlük. Mindketten azt ígérték, hogy a máris kiváló kapcsolatokból „időt álló, átfogó stratégiai partnerséget” kovácsolnak, ez a megközelítés azonban erősen eltér az EU Kínával kapcsolatos álláspontjától.
Orbán Viktor, aki Európában a bírálatok össztüzében áll, mert „békepolitikájával” valójában Ukrajna kapitulációját követeli, külön köszönetet mondott a kínai vendégnek „Kína ukrajnai békéért tett lépéseiért”. (Kína nem ítélte el Moszkvát az agresszióért, és számos vonatkozásban segíti az orosz hadviselést.)
Mivel Ukrajnáról a béke követelésén kívül nem volt mit mondani, a felek a gazdasági együttműködésre koncentráltak. A szerző részletesen ismertette az erről elhangzottakat, és kiemelte, hogy nukleáris projektekről is megállapodtak.
Higgins ismertette Hszi Magyar Nemzetben megjelent írását, majd rámutatott: a kínai politikus budapesti látogatása megpecsételte Orbán Viktor hosszú, kitartó átváltozását a Soros György által támogatott, kommunistaellenes, liberális bajkeverőből a Kínai Kommunista Párt legeltökéltebb európai csodálójává és védelmezőjévé.
Orbán egyébként első kormányzása idején Budapesten még a dalai lámával találkozott, de ma az EU-ban kitartóan ellenzi Kína Tibettel, Hongkonggal, és az üldözött ujgurok otthonával, Hszincsianggal kapcsolatos politikájának minden bírálatát, és azon van, hogy felhígítsa Kína emberi jogi helyzetének kritizálását – írta a szerző, aki számos példát sorolt fel.
Magyarország már ma is a német autógyártók fontos központja, és most kínai befektetéseket keres, hogy Európa fő központjává váljon az elektromos autók gyártásában. A szerző erre is számos példát hozott fel.
Orbán Kína felé fordulása 2011-ben kezdődött, nem sokkal azután, hogy visszatért a hatalomba, amelyet már 14 éve birtokol: ekkor jelentették be az új külpolitikai irányvonalat, az úgynevezett „keleti nyitást”. A Kínát illető hazai bírálatokat sikerült elhallgattatnia a miniszterelnöknek, aki erősen a kezében tartja a magyar médiát, de a Trumphoz köthető Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) éves budapesti találkozóján például lábujjhegyen kellett kerülgetni a kínai témát.
