Orbán látványosan mást üzen az uniónak és a magyaroknak

Orbán Viktor szerdán a Facebook-oldalára feltett fényképpel adta ország-világ tudtára, hogy  

„Megkezdtük a munkát. Tapasztalatban és felkészültségben nincs hiány. Magyarország kormánya második európai uniós elnökségére készül, ami Európában szinte példa nélküli.” A saját weboldalára feltett MTI-tudósításból pedig a nagyérdemű néhány részletet is megtudhat. Azt nevezetesen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai részt vettek a 2024. második félévi magyar EU-elnökség tanácsi formációit elnöklő miniszterek felkészítő fórumán a Karmelita kolostorban. A miniszterelnök a többi között közölte, hogy „Készen állunk az Európa előtt álló kihívások összehangolt, hatékony kezelésére”. Megköszönte az Európai Tanács főtitkársági kollégáinak, Didier Seeuws általános és intézményi politikáért felelős főigazgatónak, valamint Agnieszka Bartol kommunikációs főigazgatónak, hogy elfogadták a meghívást és Budapestre látogattak, hogy a két napos felkészülési értekezleten megosszák tapasztalataikat a magyar miniszterekkel – mondta el a nemzeti hírügynökségnek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Arra persze nem tért ki sem Orbán, sem Havasi, sem az MTI, hogy egyre erősebb aggályok kísérik a magyar soros elnökséget. Éppen így nem tudhatja meg a hírt fogyasztó azt sem, hogy az Európai Parlament a napokban nagy többséggel (442 igen szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett), mind az öt nagy frakció támogatásával határozatot fogadott el, amely keményen elítéli a magyar kormány működését, s arra igyekszik rávenni az uniós vezetőket, hogy tegyenek valamit a magyar soros elnökség ellen. Mint a dokumentum leszögezi, ha ez nem történik meg, akkor az EP fog lépni. De éppen így nem derül ki sem az MTI-s, sem az orbáni „tudósításból”, hogy miért döntött így az EP (erről sajtótájékoztatón számoltak be, amiről itt olvashat bővebben); hogy milyen megfontolások miatt fogalmazódnak meg a kétségek (erről itt számoltunk be); hogy Európa-szerte milyen aggályok merülnek fel a magyar soros elnökséggel szemben (például itt találhat információt erről); vagy, hogy milyen megoldások lehetségesek megakadályozandó, hogy Orbán Viktor kormánya elnöki tisztet tölthessen be (az erről született elemzést itt ismertettük).

Hogyan értékeli Orbán üzenetét? Vajon tényleg egyfajtata dafke ellenreakció vezette Orbánt és stábját, amikor tudatta, gőzerővel megkezdték a felkészülést a soros elnökségre? Szent-Iványi Istvánt kerestük meg a kérdéseinkkel, miután nem egészen egy hónapja már nyilatkozott a Hírklikknek a magyar soros elnökség kapcsán indult viták kirobbanása idején. 

„Ez egy látványos üzenet, aminek van egy befelé és egy kifelé irányuló része” – szögezte le a korábbi külügyi államtitkár. Befelé azt sugallja, hogy nem történt semmi, nincs itt látnivaló. Ez – jegyezte meg – nem új momentum, emlékezzünk csak arra, hogy korábban is emlegették az eszkimó és az azeri parlamentet, amely a magyar kormány szerint éppen annyira illetékes ebben a kérdésben, mint az EP. A cél ugyanis elbagatellizálni a kételyeket, mármint belföldi fogyasztásra. Szent-Iványi szerint emellett a mostani látványos üzenettel Brüsszelnek is jeleztek: nem törődnek a fenntartásokkal, haladnak előre, készülnek az elnökségre. Nem véletlen, hogy ennyire látványossá tették a felkészülést – jegyezte meg, hozzátéve: ez egy erős üzenet Orbánék részéről. 

„Hiába a romló hangulat Magyarország vonatkozásában, hiába a növekvő kétség, a soros elnökséget nem tudják elvenni a sorban éppen következő Magyarországtól, amíg a szavazati jogát fel nem függesztik” – nyilatkozta Szent-Iványi majdnem egy hónapja a Hírklikknek. Azóta történt egy, s más, de a szakértő – mint most megtudtuk tőle – kitart az akkori álláspontja mellett. (Hasonlóképpen vélekedik a kérdésben a portálunknak nyilatkozó Lattmann Tamás, nemzetközi jogász is.) 

Szent-Iványi mostani fogalmazása szerint „nagy valószínűséggel Magyarország lesz a soros elnök jövő év második felében, a kérdés csak az, hogy milyen áron – ezt ma még nem lehet megmondani, az azonban bizonyos, hogy baljós árnyak vetülnek már most rá, s jó eséllyel vesszőfutássá válik az Európai Parlamenttel való együttműködés”. Az is kérdéses, hogy ismertetheti-e majd Orbán az EP-ben a magyar soros elnökség programját – mondta, emlékeztetve arra, hogy a soros elnökség alapvető része, hogy a tisztet betöltő ország miniszterelnöke az Európai Parlamentben tartott beszédével indítanak. „Rendkívül kínos lenne, ha ezt a parlament megtagadná Orbántól, márpedig a döntés az EP kezében van” – mondta, emlékeztetve arra a napokban elfogadott határozatra, amely megkérdőjelezi azt, hogy Orbán mai Magyarországa hitelesen tudná-e ellátni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második felében. Jelen állás szerint ezt nem nagyon fogják engedni, hiszen – emlékeztett a külpolitikai szakérő – az öt nagy frakció keményen kiállt a határozat mellett.

Orbán abban reménykedik, hogy majd a jövő júniusi választáson az ő javára változik meg az EP összetétele, de az első ülést még a régi parlament hívja össze, s egy hónapba telik, mire megalakul az új – emlékeztetett, hozzátéve: szerinte hiába reménykedik Orbán, az új parlament összetétele nem fog drámaian megváltozni a mostanihoz képest. 

Szerencsés, hogy a választások miatt viszonylag kevés törvényalkotási munka folyik majd az Európai Parlamentben, így ez a feladat nem szenvedhet nagy sérelmet a magyar elnökség miatt – magyarázta a szakértő, aki szerint azonban politikailag nagyon fontos időszak jön el a választások után. Nagyon sok egyeztetést kell lefolytatni, miután meg kell választani az Európai Bizottság új elnökét, a bizottsági tagokat, az új külügyi főképviselőt. Igaz – tette hozzá –, az némileg csillapíthatja a magyar soros elnökség okozta aggályokat, hogy a lisszaboni egyezmény óta a Tanács elnöke már nem a soros elnökséget éppen ellátó ország vezetője. Ugyanakkor az ezt a pozíciót immár második ciklusban betöltő Charles Michel nem választható újra, így az érdekes lesz, hogy ki fog egyeztetni az ő utódjáról – mondta. „Innen és onnan is lehet nézni az összképet, ami az egyik oldalán, a parlament szempontját figyelembe véve nem súlyos, ám a másik oldalon, az EU egészének a szempontjából nagyon is komoly, hiszen a következő öt év fontos alapjait kell ez idő alatt lefektetni” – vonta meg a mérleget.