Marci nyuszi húsvéti meglepetése
Hallgattam a csütörtöki Kormányinfót és néztem a magabiztos és mosolygós Nagy Mártont. A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke nem volt hajlandó beszélni az MNB körül kirobbant pénzügyi botrány körülményeiről, inkább előkelő idegenként hárította el az idevonatkozó kérdéseket, és érdemi válaszokat nem adott. A történelmi hűség kedvéért azért rögzítsük, hogy a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter 2013-2015 között a bank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója, később pedig (2015 és 2020 között) az MNB alelnökeként a Monetáris Tanács tagja is volt. Alelnökként a monetáris politikáért felelt, így hát – állítása szerint – az alapítványi visszaélésekről semmit nem tudott. Azt azért bevallotta, hogy „alelnökként benne voltam az egyik kuratóriumban, nagyon gyorsan le is mondtam.”
E rövid bevezetés után jelen jegyzetemben szinte kizárólag egyetlen mutatószám alakulásával kívánok foglalkozni, nevezetesen a bruttó hazai termék alakulásával, már csak azért is, mert Nagy Márton évről-évre reményt keltő számokat hirdet a GDP vonatkozásában.
2023. év
A 2023.évre elfogadott állami költségvetésben 4,1 százalékos GDP-gyarapodás került elfogadásra, amit aztán annyira nem sikerült teljesíteni, hogy mínusz 0,7 százalék lett a végeredmény. Tehát nem néhány tizedes eltérésről van szó, hiszen ez esetben nem csak a mértékben tévedtek hatalmasat, hanem még az előjel sem stimmel.
2024. év
Az álmodozó miniszter erre az évre (2024.) 4,0 százalékos GDP-bővülést jósolt, ami végül plusz 0,6 százalékra mérséklődött. Egy ország örült annak, hogy ha a mértéket nem is, de az előjelet végre eltalálta a miniszter. Én azért „örök károgóként” gyorsan hozzáteszem, hogy a 2023-as mínusz 0,7 százalék és 2024-es plusz 0,6 százalék gyakorlatilag azt jelenti, hogy szeretett hazánk ebben a két évben (2023 és 2024) egy jottányi sem lépett előre, gazdasága egyhelyben toporgott. Ennek negatív költségvetési hatásait most nem ragozom, de gondolom, mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy stagnáló gazdaságban – az ismert pénzszórási gyakorlat mellett – nem folytatható kiegyensúlyozott fiskális politika.
2025. év
Idén egy negyedév elég volt ahhoz, hogy megtudjuk: a decemberben elfogadott 3,4 százalékra tervezett GDP növekedési irányszám irreális, az új célérték már csak 2,5 százalék. Ez gyorsan ment: három hónap alatt az álmok szertefoszlottak, a törvényben is rögzített 3,4 százalék gyorsan érvénytelenné vált. (Jelzem: a költségvetési pozíció is romlik, a törvényben rögzített 3,7 százalékos hiányt képtelenség tartani, az új idei hiánycél: 4,0 százalék). A 2,5 százalékos növekedési terv teljesítése bizonytalannak tűnik. Sokan ezt is megalapozatlannak ítélik: a Kopint-Tárki 1,7 százalékos, az Európai Bizottság 1,8 százalékos, az Egyensúly Intézet 2,0 százalékos, de a kormányközeli Századvég Konjunktúrakutató Zrt. is csak 2,3 százalékos bővülést prognosztizál. Majd meglátjuk….
2026. év
Megvallom, mosolyra fakadtam, mikor a jövőbe kukucskáló csúcsminiszter beszélni kezdett a 2026. év gazdasági paramétereiről. Szívem szerint beszóltam volna neki: mi a búbánatról hablatyol, mikor még az idei célkitűzések teljesülése is kérdéses?! A magyar kormány évek óta sötétben tapogatózik, az alagút vége nem látszik, erre a közismerten csapnivaló jóstehetségként ismert Nagy Márton bedobta, hogy
-
a 2026-os évre békeköltségvetést készítenek (az idei évre vonatkozóan is ezt tették, aztán mi lett belőle?),
-
jövőre tényleg „begyorsulunk”. A növekedés – Nagy szerint – 4,1 százalékos lesz. Az elkövetkező egy évben ezt a célszámot (4,1 százalék) fogjuk állandóan hallani, amelyet jövő májusban – a választások után – majd meg kell felezni. De most jól jegyezzük meg: a költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,6 százalékos inflációval és 3,7 százalékos hiánnyal számol a 2026. év vonatkozásában. (Már megint nem sikerült a hiánycélt 3 százalék alá szorítani, minthogy a GDP-arányos adósságszolgálat 2026-ban is 70 százalék felett marad)
A kormányinfón való fellépését a miniszter rosszul időzítette. Az április 17-én (csütörtökön) elhangzott programbeszédét jóval korábban, április 1-én kellett volna megtartania. A bolondok napján.