Orbán műve: öreg autokraták gyülekezete

Sebes György 2021. április 2. 07:49 2021. ápr. 2. 07:49

A Fiatal Demokraták Szövetsége néven létrejött tömörülés 2021-ben már se nem fiatal, se nem demokrata, se nem szövetség – mondja Kéri László. Az éppen 33 éve megalakult párt jubileuma kapcsán arról beszélgettünk a politológussal, miképpen maradhatott meg ilyen hosszú ideig pártja élén Orbán Viktor.

Születésnapot sokféleképpen lehet ünnepelni. Az is sokatmondó persze, ha csak éppenhogy megemlékeznek róla. Ahogy az a héten, a Fidesz megalakulásának 33. évfordulójával történt. Jó, igaz, ez nem kerek szám. Meg járványhelyzet is van, veszélyes lenne összegyűlni. Aztán az egyik alapító, Szájer József nem régi botránya is óvatosságra késztet. Orbán Viktor tehát nem szólal meg. Kövér László sem. Majd Deutsch és Kósa Lajos ír valamit a Facebookra, és a „második vonalból” páran megemlítik a jeles jubileumot.

Ebbe a visszafogott, ünneplésnek aligha nevezhető valamibe rondított bele a 37 alapító egyikének nyílt levele, amelyet egykori társának, a jelenlegi államfőnek írt. Kardos József, a volt erdőmérnök-hallgató – nem politikus és már aligha fideszes – Áder János felelősségét vetette fel. Azt, hogy miképpen asszisztálhat „ennek az önmagától elszállt, a hatalomtól megrészegült, hazudozó autokratának az ámokfutásához, amivel egy egész országot a csapdába csalt”. Úgy véli, Orbán Viktor „megbukott erkölcsileg és intellektuálisan egyaránt, és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásával mindannyiunknak árt”. Majd hozzáteszi, „mára tisztában kell lennünk vele, hogy kivel állunk szemben, és milyen óriási károkat okoz minden egyes nappal, amivel még hatalomban marad” És eljut odáig, hogy még szeretné megélni „ennek a bűnös, embertelen, korrupt és hazug rendszernek a végleges bukását”.

Válasz persze egyelőre nincs. Nem is várható. Az viszont mindenképpen elgondolkodtató, hogyan ábrándulhat ki ennyire egy valamikori alapító – nevezhetjük harcostársnak – abból az emberből, akivel együtt indult, közös célokért. De még lényegesebb, hogy ha valóban igaza van, akkor a többiek jelentős része miképpen maradhatott meg Orbán Viktor mellett. Simicska Lajost ugyan néhány éve „elvesztették”, Fodor Gábort, Hegedűs Istvánt és társaikat még korábban, de sokan még mindig tolják a vezér – sokszor reparált, átalakított, ujjáformált – szekerét.

A fő kérdés pedig az, miképpen maradhatott immár több mint 33 évig a Fidesz élén Orbán Viktor. Kéri László politológus – aki ott volt az alapításkor, 1988-ban, és még évekkel korábban megismerte ezeket az akkori fiatalokat – úgy véli, a hihetetlen flexibilitás a magyarázat erre. Az egykori pártvezér, a mai miniszterelnök időben és jó tempóban tudott váltani mindig, ha úgy látta, arra van szükség. Az első szabad választáson a parlamentbe bekerült párt már nem ugyanaz volt, amely két évvel korábban zászlót bontott. Néhány esztendővel később a liberalizmussal is szakított. Aztán úgy került kormányra – 1998-ban –, hogy a hatalom megszerzése érdekében feladta éppen aktuális elveit. Az ellenzékben töltött nyolc évben egészen más volt számára fontos, mint 2010 után, amikor végre – és immár hosszú időre – megszerezhette az uralmat az ország felett. Orbán számára nem okozott problémát, hogy aki a pártjából nem követte, vagy ellentmondott neki, azt gyorsan lecserélje olyanokra, akik készek voltak kritika nélkül elfogadni a lépéseit.

Addig van Fidesz, amíg Orbán áll az élén és rá tudja erőltetni akaratát a pártjára – összegezte a helyzetet Kéri László. Mint mondta, „a mai hencegő akarnok egyáltalán nem emlékeztet már a régi Orbánra”. Igaz – tette hozzá –, ez az átalakulás benne volt a személyiségében. Mindig alkalmazkodik a „piac igényeihez”, de sokszor ő maga teremti meg ezeket az igényeket. Pontosan felméri az adott helyzetet, a körülményeket, sőt, ráérez arra is, mi van a levegőben és annak megfelelően alakítja a politikáját. Nem véletlen, hogy a Fidesszel együtt indult rendszerváltó pártok már nincsenek sehol. Elvérzett az MDF, megszűnt az SZDSZ is, mert tartották magukat eredeti elveikhez és céljaikhoz. Képtelenek voltak úgy váltani és alkalmazkodni, mint a Fidesz és vezére, így eltűntek a politikai palettáról.

Orbán Viktor időben felmérte azt is, hogy elképzelései megvalósításához szüksége van a médiára. Jellemző, hogy ezt lényegében 2002 és 2010 között – tehát a szocialisták vezette kormányok idején – tudta megcsinálni. Így elérte, hogy ismét kormányra kerülve, a hozzá közelálló és uralkodó média az ő akaratának megfelelően működjön. A manipuláció, a hazugság, a karaktergyilkosság szinte mindennapossá vált és ezáltal a NER hívei állandóan munícióhoz juthatnak a különféle – elképzelt és valóságos – ellenségek ellen vívott folyamatos harcban.

Az a Fidesz, amely 1988-ban megalakult, nem agresszív és akarnok fiatalok gyülekezete volt – emlékeztetett Kéri László, aki azt is felidézte, hogy lényegében Kövér László teremtette meg a lehetőséget Orbánnak, hogy elnök legyen. A mai házelnök hozta létre a szakkollégiumok országos hálózatát a nyolcvanas évek közepén, a mai miniszterelnök pedig lényegében rátelepedett erre a mozgalomra. Ehhez persze az is kellett, hogy Kövér beérte a háttérmunkával, nem vágyott vezető szerepre. Nélküle azonban Orbán egy nagy nulla lett volna – mondta a politológus. Az egykori történeteket egyébként remekül összefoglalta Pünkösti Árpád – az író, aki hosszú ideig a Népszabadság főmunkatársa is volt – Szeplőtelen fogantatás című könyvében, amit Kéri szerint mindenkinek el kell olvasnia, akit érdekelnek a Fidesz létrejöttének részletei.

A Fiatal Demokraták Szövetsége néven létrejött tömörülés 2021-ben már se nem fiatal, se nem demokrata, se nem szövetség. Öreg autokraták gyülekezete – fogalmazott Kéri László. Mindez egyetlen ember, Orbán Viktor műve. Aki így tudja uralni ennyi év után is hozzá kötött rendszerét. Ő mindig ahhoz igazodott, amit a vezérséghez szükségesnek tartott, hosszú évek óta pedig már hozzá igazodnak egyre többen. Ez ma Magyarország.