Orbán számára nem jó a hír: Varsó egyet visszalépett
„Ez nem lehet átverés a lengyelek részéről, a lépéskényszerben ugyanis nem lehet(ett) más céljuk, mint elkerülni az arcvesztést” – reagált a hétvégi lengyel kormányzati bejelentésre Gordon István. A varsói kormány – a fenyegető augusztus 16-i határidő előtt – tudatta, hogy fel fogja függeszteni az Európai Unió által keményen kifogásolt bírósági fegyelmi testület munkáját. A Lengyelország-szakértő úgy látja, hogy a lengyelországi fejlemények nem jelentenek jó hírt Orbán számára, a két ország vezetése egy irányba húzza a szekeret, de ez most némileg gyengül.
Varsó nem várta meg az Európai Bizottság által augusztus 16-ában megszabott határidőt, amit arra adott, hogy Lengyelország léptesse életbe az Európai Bíróság határozatát, s orvosolja a bírói rendszer függetlenségét érintő kifogásokat. Jarosław Kaczyńskiék – ahogy a Népszava megírta – a hétvégén ugyanis tudatták: hozzányúlnak a kifogásolt bírósági fegyelmi testülethez, a változtatásokról szeptemberben tárgyalhat a lengyel parlament, a Szejm.
Ezzel egyelőre elmúlhatott annak a fenyegető réme, hogy augusztus 26-ától komoly napi büntetést kelljen fizetnie Lengyelországnak. A mostani bejelentés azután történt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezte a bírósági ítélet megsértése miatt. A további ellenállásnak nagy ára lett volna. Súlyos pénzbüntetéssel sújthatták volna az országot, amely eleshetett volna az uniós helyreállítási alapból őt megillető mintegy 36 milliárd eurótól.
Miután sokszor mondják azt a lengyelekről, hogy előszeretettel tesznek egy lépést előre, de azután gyorsan kettőt hátra, felmerül az is, vajon nem átverésről van-e szó? Vajon nem csak időhúzásra játszik a varsói kormány? Kiváltképpen, mivel majd csak valamikor őszre ígérik a megvalósítást.
Arcvesztés nélküli változás?
Nos, Gordon István szerint nem ez a helyzet. Viszont az tény, hogy olyan megoldást kerestek, amivel el tudják kerülni az arcvesztést.
Mint emlékeztetett rá, elsőként az ügyben a hétvégén Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes szólalt meg, bejelentve: feloszlatják a bírósági fegyelmi testületet. „Ex cathedra ezt jelentette ki, s nem azt, hogy megszüntetik” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: „ez mindenképpen egy lépés előre, de azt nem tudjuk, hogy azután mennyi hátra”.
Kaczyński arról beszélt, hogy már két hónapja vitára bocsátották a jövő irányvonalának titulált tervet, amelyben már akkor jelezték, hogy ez a testület ilyen formában nem fog létezni a jövőben. Azt is fejtegette, hogy a testület nem is működött az elvárt szinten, munkája pozitív volt ugyan, de voltak hiányosságai, amik miatt változtatni kell rajta. Ez ennek az évnek feladata. Gordon szerint ez jelenthet akár név-, de akár funkcióváltoztatást is.
Eltérő hangsúlyok
Amit a szakértő szintén fontosnak tart: megszólalt a hétvégén az ügyben a miniszterelnök is, Mateusz Morawiecki, aki szükségesnek mondta a komoly személyi változásokat a testületben, miután szerinte többen nem teljesítették a feladataikat. Emellett olyan bírák is vannak, akiknél már régebben meg kellett volna kezdeni a felelősségre vonást – közölte. Igaz ugyan, hogy nem csak rossz lépései voltak a testületnek, de nem volt idő a megfelelő ellenőrzésre és annak felmérésére, hogy mit kellene másként csinálniuk – húzta alá.
És megszólalt a lengyel koalíciós kormány szélsőséges nézeteket valló igazságügyi minisztere is. Zbigniew Ziobro az EU döntését jogellenesnek nevezte, olyannak, ami szembehelyezkedik a lengyel joggal. „A vita tart már egy ideje arról, hogy az uniós jog felülírja-e a nemzeti jogot” – jegyezte meg Gordon –, aki azonban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy amikor aláírtuk a csatlakozási dokumentumokat, akkor azt is aláírtuk, hogy az uniós jog felülírja adott ország jogrendjét.
Kell a pénz
Vajon a pénz volt az, amivel sikerült hátrálásra kényszerítenie az EU-nak Varsót? Gordon szerint igen, emlékeztetve arra, hogy Kaczyńskiék helyzete más, mint Orbánéké. Kaczyński nem alakított ki olyan rendszert, mint Orbán, nem épített ki maga körül oligarchákat. Ott is vannak a kormányhoz közelálló vagyonos emberek, akiknek be- besegítenek, de nem ilyen jelleggel, mint nálunk. Ott nem rendszerszintű a korrupció és a lopás, s ha hatalmon akarnak maradni, kell a pénz, amivel lehet emelni az életszínvonalat, lehet fejleszteni, stb..
Nincs stabil kormánytöbbség
De nem csak ez a nagy különbség a két ország, a két kormány mozgástere között. A vezetés szempontjából nagyon fontos, hogy Lengyelországban naponta változik a helyzet: az egyik nap éppen, hogy megvan a kormány parlamenti többsége, a másik nap már nincs meg, majd ismét megvan; egy-két parlamenti képviselő – nem ugyanazok, inkább mások – tili-toliznak, s nincs garancia parlamenti többségre.
Változóban a politikai térkép
Lengyelországban egyébként 2023-ban lesznek választások, és addig rengeteget változhat a politikai térkép. Nem csak Donald Tusk visszatérése miatt, ami egyébként az idő rövidsége ellenére, máris alapjaiban változtatta meg az erőviszonyokat és nem csak az ellenzéki oldalon. Megugrott ugyanis a népszerűsége azóta, hogy átvette az ellenzéki Polgári Platform (PO) irányítását: a legfrissebb (múlt hét közepi) közvélemény-kutatások szerint Kaczyński pártja, a PiS 32 százalékon áll, a PO-nak pedig 27 százaléka van, ami durván dupla annyi, mint Tusk visszatérése előtt volt.
Tusk mellett, rossz hír lehet a PiS számára azt is, hogy készülődőben van egy új politikai összefogás. A kormány „jó rendőrének”, Jarosław Gowinnak az Egyetértés Pártja és PSL Néppárt összefogása szintúgy jelentős változást hozhat a lengyel belpolitikában a 2023-as választások előtt.
