Orbánnak egyelőre nem osztottak lapot, csalódottan keresi a helyét Brüsszelben
A várakozások ellenére, nem született megállapodás az uniós intézmények vezető tisztségeiről az állam- és kormányfők informális tanácskozásán. Orbán Viktor azonnal közölte, hogy a Néppárt semmibe vette a választók akaratát és fittyet hányva a választás eredményére, alkut kötött a vesztes baloldallal és a liberálisokkal. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint a miniszterelnök azért dühös, mert neki akkor van látszólagos ereje, ha vétózhat, de itt minden döntés minősített többségű, az egyedül maradással pedig még nevetségessé is válik.
Az eddigi állás szerint Ursula von der Leyen újrázhat az Európai Bizottság elnöki székében, az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa a tagállami vezetők többségének támogatását élvezi. Az Európai Tanács élére Antonio Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Az Európai Tanács elnöke kiemelte: további egyeztetésekre lesz szükség, hogy az álláspontok közeledjenek, ugyanis a jövő hétvégi EU-csúcson dönteni kell az uniós csúcsvezetők személyéről és haladást kell elérni az Európai Unió stratégiai menetrendjéről. Az idő sürget, Olaf Scholz német kancellár szerint: „Olyan veszélyes időben élünk, hogy nem lehet elhúzni a döntést, ez az unió működését veszélyeztetné.”
Valamennyi jelölt személyéről – beleértve a Tanács elnökét, a portugál Antonio Costát – egyetértés van, amiről még vitatkoznak, az a Tanács elnökének a mandátuma. A szabály szerint eredetileg a poszt két és fél évre szól, ami még egyszer meghosszabbítható. Hallgatólagos megállapodás értelmében eddig mindenki kitöltötte az 5 évet. Most ezt (állítólag) a néppártiak felrúgták és közölték, hogy csak két és fél évre hajlandók megszavazni Costát, utána maguknak követelik a posztot. Cserébe felajánlották, hogy a néppárti parlamenti elnök, Roberta Metsola is csak két és fél évig legyen a tisztségben, majd helyébe a szociáldemokraták ajánlhatnának valakit. Nyilvánvaló, hogy nem azonos a két poszt súlya, sokkal fontosabb a Tanács elnöke, akinek nagyon nagy hatalma ugyan nincs, de ő az első számú protokolláris vezető.
A döntéshozatali folyamatban különösen fontos a Bizottság elnökének a megválasztása. Ursula von der Leyent nagyon megerősítette a német választási eredmény, az őt jelölő CDU most Európa legerősebb pártja. Emellett maga a Néppárt is nagyon megerősödött – létszáma a 200-at is meghaladhatja – ellentétben a régi pártokkal, a szocdemekkel, liberálisokkal és a zöldekkel.
A jelölésnél és választásnál sok szempontot kell figyelembe venni – magyarázta Szent-Iványi, amikor elmondta, mi mindenre kell figyelni. Ilyen például a nők és férfiak aránya, ami most komolyan eltolódott a nők javára. Von der Leyen, Kaja Kallas és Roberta Metsola mellett az egyetlen férfi, a Tanács élére kerülő Antonio Costa. Másik irányelv a Kelet-Nyugat képviselete, itt Kallas mint észt a keletieket erősíti. Az észt miniszterelnök határozott, kérlelhetetlen ellenfele Oroszországnak és külügyi főképviselőként (gyakorlatilag az unió külügyminisztere) fontos támogatója von der Leyennek, aki – hírek szerint – a Bizottságon belül létre akar hozni egy biztonságpolitikai posztot is, amit Radek Sikorski lengyel külügyminiszter tölthetne be. Ezzel nagyon megerősítheti az unió harcias és katonai élét a következő időszakban. További szempont, hogy érvényesüljön a pozíciók betöltésénél az Észak-Dél képviselete. Itt a német von der Leyen az Észak, a portugál Costa pedig a Dél „megtestesítője” lehet.
Miközben az unióban nagy erővel zajlik a tisztségek elosztása, a magyar kormányfő azon duzzog, hogy a jobboldal szavát nem hallgatták meg. Ami már csak azért sem igaz, mert Meloni olasz miniszterelnök igencsak jobboldali, és erős támogatója von der Leyennek. Orbán nagyon szeretett volna csatlakozni Meloni pártcsaládjához, mert tudja, hogy az szalonképesebb csoport, mint a Le Pen vezette Identitás és Demokrácia. Folyamatosan udvarolt az olasz politikusnak, de ott többen (csehek, finnek, románok) közölték, hogy ha Orbán jön, ők mennek.
A külpolitikai szakértő szerint Orbán azért dühös, mert neki akkor van látszólagos ereje, ha vétózhat, de itt minden döntés minősített többségű, ha pedig egyedül marad, még nevetségessé is válik.
Szent-Iványi egyébként úgy véli, a választások tanulságai már éreztetik hatásukat. Ahogy fogalmazott: „a valóság szembejött a kormánnyal és kijózanító ütést vitt be, úgy itthon, mint Európában, Orbánnak megtört az imázsa.”
Orbán Brüsszelben találkozott az ügyvezető holland kormányfővel, aki „óvatosan optimista” azzal kapcsolatban, hogy végül megkapja Magyarország támogatását a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához. A megbeszélésről annyi szivárgott ki, hogy Rutte állítólag kész levelet írni arról, hogy nem állt szándékában megbántani a magyar népet (amivel a fideszesek vádolják – a szerk.).
