Oroszország hivatalosan is felhagy a nemzeti kisebbségek védelmével
Szakértők és aktivisták régóta figyelmeztetnek, hogy Moszkva egyre diszkriminatívabb politikája fenyegeti az ország kulturális és nyelvi sokszínűséget.
Vlagyimir Putyin a múlt héten törvényjavaslatot terjesztett elő, amely kiléptetné Oroszországot a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményből (FCNM). Ez a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű szerződése a kisebbségi csoportok jogainak védelmére – írja az Euronews.
Oroszországban a hivatalos statisztikák szerint 193 etnikai csoport képviselői élnek, akik legalább 270 nyelvet és dialektust beszélnek – írja a független The Moscow Times. Szakértők és aktivisták már régóta figyelmeztetnek, hogy Oroszország egyre diszkriminatívabb politikája veszélyezteti ezt a hatalmas kulturális és nyelvi sokszínűséget.
Bár az orosz parlamentnek még jóvá kell hagynia és Putyinnak törvénybe kell iktatnia a javaslatot, az FCNM felmondása újabb lépésnek tűnik az ország egyre nagyobb nemzetközi elszigetelődése felé.
A keretegyezményt a jogvédők azért üdvözölték, mert a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések széles skáláját öleli fel, beleértve a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és az oktatásban, valamint a kisebbségi kultúrák, történelmek, nyelvek és vallások támogatását és védelmét.
Putyin döntése annak következménye, hogy Oroszország tavaly márciusban kilépett az Európa Tanácsból, miután az ukrajnai invázióra válaszul minden képviseleti jogától megfosztották. Néhány hónappal később korlátozták Oroszország részvételét az FCNM tanácsadó bizottságában is.
Az orosz hatóságok azt állítják, hogy a tanácsadó bizottságban való korlátozott részvétele „szándékos diszkriminációnak" minősül, és a lépés megakadályozta, hogy „figyelemmel kísérje a külföldön élő orosz anyanyelvűek jogai megsértésének eseteit".
A The Moscow Times-nak nyilatkozó szakértők azonban úgy látják, az egyezményből való kilépés csak a nyugati demokratikus közösségtől való további elhatárolódást célzó külpolitikai irányvonal logikus kiterjesztése. Jogvédők elsősorban amiatt aggódnak, hogy az emberi jogok védelmezői többé nem tudják majd Strasbourgban hallatni a hangjukat, és nem konzultálhatnak az Európa Tanáccsal kulcsfontosságú kérdésekben.
