Parlamenti vita az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodásról, vagyis mini-Dubajról

Államtitkár: a megállapodás kijelöli az együttműködés területeit

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára elmondta, a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek kormányai közötti megállapodás kijelöli azokat a területeket, ahol a kölcsönös információcsere és konzultáció kiemelt fontosságú.

Az együttműködés kiterjed az ipar, a kereskedelem, a beruházások, az idegenforgalom, a logisztika és az infrastruktúra, az ingatlanok, a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság területeire is – közölte.

Beszámolt arról, hogy a megállapodás egy konkrét, stratégiai jelentőségű projekt alapjait is megteremti: Rákosrendező állomás területének egy vegyes célú ingatlanfejlesztését.

A magyar állam azt vállalja, hogy a fejlesztési területet – összhangban a nemzeti jogszabályokkal – az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt vállalatnak értékesíti, stratégiai megállapodást köt a kijelölt vállalattal és a projektet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti.

Hozzátette: a magyar állam vállalta a szükséges infrastrukturális fejlesztések – gyalogos és közúti felüljáró, vasúti pálya-fejlesztés, a vasúti pálya befedésével park kialakítása, az M1-es metró meghosszabbítása, kerékpáros és gyalogút kialakítása – megvalósítását és az ehhez szükséges források biztosítását legalább 800 millió euró értékben.

A magyar fél vállalta azt is, hogy közvetlen kapcsolatot létesít a Rákosrendezőn létrehozandó vasútállomás és a Liszt Ferenc repülőtér között.

Az Egyesült Arab Emírségek arra tett vállalást, hogy ösztönzi az általa kijelölt gazdasági szervezetet 5 milliárd euró összegű városfejlesztési beruházás megvalósítására, beleértve a tervezett Rákosrendező vasútállomás megépítését – mondta.

A várható környezeti hatások között említette a rákosrendezői rozsdaövezet felszámolását, egy új, modern városrész létrejöttét, a vasúti és tömegközlekedési összeköttetés javítását, valamint kerékpárutak építését.

Mindezek a fejlesztések nagy mértékben hozzájárulnak a turizmus növekedéséhez, ezzel mérhetően növelve az GDP-t és akár 30 ezer új munkahelyet létrehozva – ismertette a megállapodást.

Fidesz: történelmi jelentőségű a megállapodás

Herczeg Tamás (Fidesz) közölte: a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot, mert a történelmi jelentőségű megállapodás új lendületet ad a két ország közötti kapcsolatoknak és óriási beruházást hoz Magyarországra.

Azt mondta: számos vonatkozásban számít fejlődésre, egyebek között az ipar, a kereskedelem, a beruházások, az idegenforgalom, a logisztika, az ingatlanfejlesztés, valamint a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság területén.

Kiemelte, hogy a megállapodás két olyan ország között jön létre, amely gazdasági döntéseit a realitás talaján állva hozza meg, elutasítva a külső nyomásgyakorlást. Emlékeztetett arra is, hogy mindkét ország súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, politikájukban pedig a béke kiemelt prioritást élvez.

DK: ez a világ szégyene

A világ szégyenének nevezte a tárgyalt törvényjavaslatot Gy. Németh Erzsébet, a DK vezérszónoka, mondván, abban Budapest közepének „szétverése, szétbarmolása" feltételeit teremtik meg olyan módon, hogy az ráadásul 175 ezer forintjába kerül minden fővárosinak.

Kifogásolta, hogy az elképzelés alapján nem a kabinet, nem a fővárosi önkormányzat, hanem az Egyesült Arab Emirátusok kormánya jelöli majd ki, ki hajthatja végre a fejlesztést, így pedig a magyar oldalnak abba sem lesz beleszólása, hogy mi történik majd ezen a területen.

Az ellenzéki képviselő felvetette: ha ennyire jövedelmező a projekt, miért kell hazai adóforintokból végrehajtani ott az amúgy valóban fontos infrastrukturális fejlesztéseket, miért nem a befektető állja azok költségét.

Hozzátette: mindeddig nem hangzott el, hogy az említett ötmilliárd euróból pontosan milyen fejlesztéseket hajt majd végre a külföldi beruházó. Gy. Németh Erzsébet önmagában is aggályosnak nevezte, hogy a területet közbeszerzés nélkül értékesítik, és a projektre semmilyen általános építészeti, környezetvédelmi szabály nem vonatkozik majd.

A DK vezérszónoka azt hangsúlyozta: luxusnegyed helyett Rákosrendezőn „jó minőségű, megfizethető lakásokat" kellene építeni. Megemlítette: a projekthez a kormány által biztosított 300 milliárd forintból 7000 megfelelő szociális lakást lehetne építeni.

KDNP: megújul egy elhanyagolt környék

Harrach Péter (KDNP) emlékeztetett, hogy a gazdasági együttműködésről szóló megállapodást egy hónappal korábban írták alá.

A vezérszónok beszédében megkérdőjelezhetetlennek nevezte az Egyesült Arab Emírségek gazdasági és politikai tekintélyét.

A megállapodás egy olyan kapcsolatrendszerre épül rá, ami évi egymilliárd dollárt tesz ki – fogalmazott.

A Rákosrendező állomás terültén vegyes célú ingatlanfejlesztés valósul meg, amelynek keretében megújul egy elhanyagolt környék és kialakul egy új városrész, ez pedig lendületet ad a főváros fejlődésének – jelentette ki Harrach Péter. A fejlesztés beleillik a teljes budapesti városképbe – ismertette véleményét.

Bérlakásépítésre sok más területen van lehetőség, ami nem zárja ki, hogy Rákosrendezőn egy megállapodásban rögzített fejlesztést hajtsanak végre – érvelt a felszólaló.

A KDNP meg fogja szavazni az előterjesztést – jelentette be a vezérszónok.

MSZP: a kormány nem egyeztetett a projekt tartalmáról

Vajda Zoltán (MSZP) azt bírálta, hogy a rákosrendezői állomás területét odaadják egy magánbefektető-csoportnak.

A szükséges állami infrastrukturális fejlesztésekre becsült nyolcszázmillió eurót a magyar adófizetők fogják biztosítani – jelentette ki.

A felszólaló kritizálta, hogy a kormány sem Budapesttel, sem az érintett kerületekkel nem egyeztetett a projekt tartalmáról. A MÁV Zrt. pedig megkezdte a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását, illetve felszólította a területen található ingatlanok lakóit az épületek átadására – emelte ki.

Vajda Zoltán a beruházás lehetséges alternatívájának nevezte, ha Rákosrendezőn megvalósítják a főváros által javasolt parkváros koncepciót. A politikus kiemelt fontosságúnak tartotta, hogy a fejlesztések rövid- és hosszútávon is a budapestiek érdekeit szolgálják és adjanak választ az olyan kihívásokra, mint például a klímaváltozás következményeire való felkészülés, a fenntartható mobilitásra való átállás és a népességfogyás.

Azt is megjegyezte, hogy a területen ki lehetne építeni egy fenntartható városrészt, ahol 8-10 ezer család is otthonra lelhetne.    

Jobbik: ez egy gyarmattörvény

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy ez egy „gyarmattörvény", ami a „szuverenitásunk utolsó szeleteinek feladásáról rendelkezik".

Kiemelte, hogy a szerződésben a kabinet vállalja a szükséges ingatlanok átadását, az infrastrukturális fejlesztések végrehajtását, valamint szóba került a reptéri gyorsvasút fejlesztése is. Az ellenzéki képviselő feltette a kérdést, hogy a gyorsvasutat elviszik-e a Nyugati pályaudvarra?

Szimbolikusnak nevezte, hogy a kormány a magyarok otthonainak felújítására 108, az „idegenek számára infrastruktúra-építésre" pedig 304 milliárd forintot szán.

Hangsúlyozta, hogy a Jobbik nem fogja támogatni az indítványt, egyúttal azt kérte, hogy a javaslatcsomagot vonják vissza, az arra szánt forrásokat pedig költsék a „magyarok lakhatására".

Mi Hazánk: „maxi-Panama" a beruházás

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy „mini-Dubaj" helyett „maxi-Panamáról" kellene beszélni. A tervezett ingatlanberuházást korrupció övezi – mondta, hozzátéve: fontos lenne Budapest negyedeinek megújítása, az ingatlanfejlesztés, de ez az álomberuházás rémálommá vált.

Novák Előd kritizálta a kormány garanciavállalását arra, hogy a beruházás nem képezi majd közbeszerzési pályázat, versenyeztetés vagy bármely más eljárás tárgyát. Azt is garantálják, hogy az arab befektetők részére átruházzák a fejlesztés teljes területét, a szükséges infrastruktúrát pedig közpénzből építik ki – sorolta.

Értékelése szerint a kormány a hozzá közelálló üzleti körrel együttműködve, azt a gyakorlatot követi, amit az akkumulátorgyárak esetében. Tárt karokkal fogadja az ázsiai országokból érkező befektetőket, s élve a veszélyhelyzet adta felhatalmazással, kiemelt beruházássá minősíti a projektet.

Egyetlen feltételt szab csupán, hogy a kivitelezést a „NER vállalatai, fideszes oligarchák" végezhessék, jelentős túlárazás mellett. Az ellenzéki politikus szerint ipari méretekben szivattyúzzák át a közpénzt, a bérlakásra vágyó magyar fiatalok pedig egyáltalán nem fontosak.

Közölte, „még konstruktív ellenzéki pártként" sem tudják támogatni a javaslatot.

Párbeszéd: már a szerződéskötés sem elfogadható

Szabó Rebeka, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta, már magát a szerződéskötést is ellenzik. A kormány titokban, a budapestiek háta mögött állapodott meg egy óriási kereskedelmi és lakókomplexum megépítéséről – közölte.

Szóvá tette, hogy minden közcélú beruházás finanszírozása az adófizetőkre hárulna. A verseny és a közbeszerzési szabályok kikerülésével odaadnának egy darabot a város szívében, hogy egy arab milliárdos építsen oda bármit.

Nemhogy nemzeti, semmilyen együttműködés nincs ebben a projektben – fogalmazott, és teljesen érthetetlennek nevezte, hogy az ország bármely részét át akarják játszani. Ez akár sikkasztásnak is nevezhető – vélekedett.

Kitért arra is, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítéssel az önkormányzat, a helyi lakosság és a hatóságok beleszólási lehetőségét még tovább csökkentik.

Rámutatott: ezen a területen megfizethető lakásokat kellene építeni megfelelő struktúrával, parkvárosra, zöld felületre van szükség.

A politikus kitért arra is, hogy a 21. század legnagyobb kihívása a klímaváltozás, amiért egyebek között az Egyesült Arab Emírségeket is jelentős felelősség terheli. Mivel korlátlanul áll rendelkezésükre energia, elképesztő pazarló módon bánnak vele – mondta, és példaként hozta a dubaji sícentrumot.

Megjegyezte: a jelenleg uralkodó sejknek több feleségtől van 25-30 gyereke. „Ez mennyire passzol az Önök által hangoztatott családképhez"? – vetette fel.

LMP: a javaslat a „maxi-Dubajról" szóló mini-koncepció

A „maxi-Dubajról" szóló mini-koncepcióként értékelte a törvényjavaslatot Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka. Amilyen óriási ez a beruházás és a kormánytámogatás hozzá, olyan minimális az erről szóló törvényjavaslat terjedelme és olyan kevés benne az információ – mondta.

A javaslatból nem derül ki, hogy milyen beruházásokat terveznek pontosan a területre – értékelt.

A javaslat terjedelme jelzi, hogyan gondolkodnak a kormánypártok a parlament szerepéről: az Országgyűlés nem foglalkozhat érdemben a beruházással, és a képviselők nem is tudhatják, hogyan akarják azt megvalósítani.

Kanász-Nagy Máté szerint beszédes, hogy mit vállal a kormány: pályáztatás nélkül adja oda a területet az arab félnek és kiemelt beruházássá minősíti a „maxi-Dubajt". Továbbá 800 millió euró értékben vállalja felüljáró építését, vasúti pálya-fejlesztést és az M1-es metró meghosszabbítását. Emellett 5 százalékos áfa-kulccsal is „jutalmazzák" a beruházást. Az arab fél mindössze a rákosrendezői vasútállomás megépítését vállalja.

Ami jó történhetne, például a zöld területek fejlesztése, azt nem írják elő, ami káros lehet, például a luxus felhőkarcolók, luxus-plázák építése, azt nem korlátozzák.

Az LMP javasolja, hogy legyen nyilvános minden, a beruházással kapcsolatos adat és információ, az új városrész legyen zöld mintaprojekt, épüljön földkapcsolatos park legalább 35 hektáron, és legyen végigsétálható, végigkerékpározható „zöld folyosó" a Nyugati-pályaudvarig. Javasolják továbbá, hogy írjanak ki pályázatot, a területet piaci áron vásárolják meg a beruházók, 45 méternél magasabb épület ne épülhessen, és luxuslakások helyett megfizethető lakások készüljenek, valamint, hogy a beruházó járuljon hozzá legalább 25 százalékos arányban a közcélú fejlesztésekhez – sorolta Kanász-Nagy Máté.

Képviselői felszólalás

Gy. Németh Erzsébet (DK) kifogásolta, hogy semmiféle egyeztetés nem volt a projektről, a főpolgármester és a két érintett kerület polgármestere is a sajtóból értesült arról. Az elmúlt 14 év bebizonyította, hogy sok embert, egész városrészeket érintő ügyekben hoznak döntéseket titokban, „hörcsöglyukakban", amit aztán keresztülerőszakolnak.

Arra kérte az előterjesztő Azbej Tristant, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárát, ne csak a zárszóban reagáljon a kritikákra, hogy valódi vita alakulhasson ki a témában.

Államtitkári zárszó

Azbej Tristan a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára zárszavában azt mondta: nagyon sok politikai elem jelent meg a vitában, amit a közelgő önkormányzati választással magyarázott.

Úgy fogalmazott: érdeklődéssel követte a vitát, akkor is, hogyha azt tudatosan félreértett irányba terelték az ellenzéki képviselők.

Ez a törvényjavaslat nem a rákosrendezői beruházás megvalósítására, a beruházás részleteire, annak a kivitelezésére vonatkozik, hanem csakis és kizárólag az ezt megalapozó nemzetközi szerződéssel kapcsolatos eljárás szerinti felhatalmazás kérésére – rögzítette.

Kitért arra, hogy a parlament előtt fekvő törvényjavaslatnak a társadalmi egyeztetése a jogszabályok szerint megtörtént és lezárult január folyamán. A társadalmi egyeztetés során a beruházással kapcsolatos szakmai észrevételek is érkeztek, például a zöldfelületekkel, környezeti fenntarthatósági témákkal kapcsolatban, és bár nem volt szorosan a javaslat témája, az előterjesztők és a kormány ezeket megfontolta és az észszerűség határain belül beépítette – fejtette ki az államtitkár.

Azbej Tristan igennel válaszolt arra, hogy kármentesítés is része-e a javaslatnak. Rámutatott: azt nem tudja értelmezni, amikor zöldpárti oldalról magyarázzák azt, hogy a kormány hogyan tekint a beruházásra. Egy magyarországi tőkeberuházás valósul meg, olyan értéket teremtve, ami nemzetgazdasági jelentőségű, és ami a költségvetést gyarapítja – összegzett.

Aláhúzta: közvetve és közvetlenül is az emberek gyarapodását szolgálja, legalább 30 ezer munkahellyel számolnak.

Hogy lehet hogy egy zöld párt ellenezi, hogy Budapesten, Zuglóban a kötött pályás közlekedést, a kerékpárutakat fejlesszék? – tette fel a kérdést, majd következetlenséggel vádolta az ellenzéket a lakáspolitikai célok kapcsán is.

Az általános vitát az elnöklő Dúró Dóra lezárta.
    
Napirend után:

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában leszögezte, hogy minden tekintetben a magyar munkavállalóknak kell az elsőknek lenniük. Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a Mi Hazánk feljelentése után a rendőrség évekig nyomozott egy korrupciós ügyben, de az eljárást azóta bűncselekmény hiányában megszüntették.

Bencze János (Jobbik) úgy fogalmazott: pártjuk nem ígér mást az EP-választásra, csak azt, hogy „tisztességgel elviszi a magyar emberek szavát" Brüsszelbe.

A parlament várhatóan jövő hétfőn 11 órától folytatja munkáját.