Petíció Petryért

Egy korábbi írásomban jeleztem, hogy Bayer Zsolt és cinkostársai (Apáti Bence, Bencsik András, Gajdics Ottó stb.) április 7-én szolidaritást kifejező online aláírásgyűjtésbe kezdtek Petry Zsolt mellett. Arra kérik a jóérzésű embereket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mozgalomhoz. Nem voltam rest, és „elvitorláztam” a peticiok.com felületre, hogy tájékozottabb legyek ebben a műfajban. A honlap tanúsága szerint, az elmúlt évtizedben rengeteg online kampány és aláírásgyűjtés indult, én kiemeltem az öt legsikeresebbet, amelyek igazoltan (szignóval ellátott) a legnépszerűbbek voltak. Ötvenezernél több támogató aláírássalé csak az alábbi öt esetben regisztráltak:

– petíció a kutyáját különös kegyetlenséggel kivégző, 68 éves balotaszállási nő elleni lehető legszigorúbb büntetés kiszabásáért (2019. augusztus 6.) 192.485 fő;

– az akác legyen hungarikum! (2014. január 22.) 72.707 fő;

– felhívás a Liget Budapest projekt megmentéséért (2019. október 30.) 65.745 fő;

– tiltsák be a tűzijátékok lakossági használatát! (2014. január 1.) 51.956 fő;

– kérjük a szépségipari szolgáltatások minél hamarabb történő megnyitását és vissza nem térítendő támogatást a kötelező zárva tartási időszakra! (2021. március 14.) 50.666 fő.

Térjünk rá Bayer kezdeményezésére, amely április 7-én indult. Néhány nap alatt elérték a tízezres nagyságrendet, ami semmiképpen nem lebecsülendő eredmény. Tegyük azt hozzá, hogy sok hírfelület népszerűsítette az akciót, ami mindenképpen segíti Bayer törekvését. Az aláírásgyűjtés persze igazából nem Petry Zsoltról szól, hanem a nem létező „liberális véleményterror” ellen irányul. A rossz hírű jegyzetíró az elbocsátott kapusedző sorsát kívánja támadó fegyverként bevetni, és nem titkolt szándéka újabb híveket toborozni rongyos zászlaja alá. Az április 9-i – pénteki – rádiós igehirdetésen a miniszterelnök is szintet lépett, hiszen egy külföldön elbocsátott magyar alkalmazott munkaügyi esetét az országos politika rangjára emelte. A kormányfő – igazi befejező csatárként – kihasználta a kínálkozó helyzetet, és így a kapusedző kálváriája azonnal nemzeti ügy lett, mert Orbán politikai számításból ezt akarta.

Az odáig igaz, hogy a Hertha volt trénere nincs egyedül, hiszen bizonyára van családja, vannak barátai, tisztelői és sporttársai. De az nem törvényszerű, és nem igaz – még akkor sem, ha népünk első számú futballmágusa ezt is hirdeti –, hogy mindannyian vele vagyunk. Az ország nagyobbik fele a húsvéti interjúig azt sem tudta, hogy ki volt (válogatott kapus és edző) a történet főszereplője. Természetesen sokan sajnáljuk Petryt, de nem azonosulunk a migrációval és Európa zülléséről alkotott véleményével, azaz biztosan nem tartozunk egy értékközösséghez. Egyébként az sem véletlen, hogy Petry Zsolt a legelfogultabb, leghazugabb – és a Bayer Zsolt nevével is fémjelzett – sajtóterméknek, a Magyar Nemzetnek adott húsvéti nagyinterjút.

A nemzet normális többsége már régen elfordult az erkölcstelen Bayer szellemvilágától.  Persze tisztában vagyok azzal is, hogy a Főnök vonzódik a B-közép népéhez (bár nem mer közéjük menni), mi viszont néhány millióan „csak” imádjuk a focit, de nem a bőrlabda tölti ki életünk minden percét. Visszatérve a miniszterelnök április 9-i reggeli szeánszához: valószínű sok magyar van egyedül, őszintén remélem, hogy Petry Zsolt nincs. Elbocsátott munkavállalóként együttérzek vele, de egyéb kérdésekben nem biztos, hogy egy platformon vagyunk. Tíz-húsz-harmincezer fanatikus Orbán hívő online szignója bizonyára sokat jelent Bayernek és gazdájának, de semmiképpen nem értelmezhető nemzeti konszenzusnak. Hétvégenként – jó esetben – néhány tízezren járnak magyar első osztályú labdarúgó mérkőzésekre, ami természetesen nem egyenértékű nyolcmillió választópolgár hitvallásával, véleményével, szolidaritásával. Bayer Zsolt felhívása igazából csak azokhoz a tájékozatlan emberekhez szól, akik eddig is itták a szavait. Egészségükre!