Pilz Olivér: ez a kormány csak társadalmi nyomásra hajlandó változtatni

Változott- e valami a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban azóta, hogy a tankerület kirúgással fenyegette meg a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat és leváltotta posztjáról az igazgató-helyettest. Történt-e bármi amiatt, hogy fekete ruhába öltözve, élőlánccal tiltakozott több mint ezer diák, tanár, szülő a gimnázium igazgató-helyettesének leváltása és a pedagógusok méltatlan helyzete miatt?

Nem történt semmi. Mivel azonban eddig egyik követelésünkkel kapcsolatban sem történt változás, ezzel arra ösztönöznek minket, hogy – szó szerint – újra felemeljük a hangunkat. Ezért mi, hermanos diákok-tanárok szeptember 20-ára közösen megszervezzük az „Együtt énekel a város – a gyermekekért, a pedagógusokért, az oktatásért” című eseményt. Úgy tervezzük, hogy kedden a Városház téri és a Szent István téri helyszínen 17:30-tól elénekeljük közösen Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk című musicaljének „Mi vagyunk a Grund!” című dalát. Az eseményre várjuk az óvodásokat, az általános- és középiskolásokat, szakképzésbe járókat, egyetemistákat, pedagógusokat, szülőket, nagyszülőket, családokat, egészségügyi dolgozókat, közalkalmazottakat, köztisztviselőket, vállalkozókat, a városban működő kulturális intézmények, boltok, cégek dolgozóit, munkavállalói közösségeit, a nyugdíjasokat, a város minden lakóját, sőt, az idelátogatókat is. A rendezvény pártpolitikától mentes, és azt Veres Pál, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere, tanár, korábbi iskolaigazgató is támogatja.

Ha amúgy nem történik semmi, nem veszik figyelembe a követeléseiket, van-e értelmük ezeknek az akcióknak?

Egy szempontból úgy vélem, mindenképpen van. 2016-2017 környékén nagy társadalmi támogatottságuk volt az oktatás dolgozóinak, 60-80 ezres tömegek tüntettek a helyzet javításáért annak idején. Az elmúlt években, a Covid-járvány idején ezek a tömegek eliminálódtak, és szerintem újra kell társadalmasítani az oktatásért való kiállást. Ezek az akciók arra jók, hogy együtt tud demonstrálni a diák, a szülő, a tanár, és még mások is részt vehetnek rajta. Ha ezekkel az akciókkal sikerül társadalmasítani a dolgainkat, akkor nagyobb lesz mögöttünk a támogatottság. Ezt a kormányt úgyis csak az érdekli, ami mögött társadalmi nyomás van.  

Csakhogy azon kívül, hogy leváltották az önök igazgató-helyettesét, és megfenyegették a pedagógusokat, a kormány úgy csinál, mintha mi sem történt volna…

De a Fidesz mindent mér, és előbb-utóbb azt fogja mérni, hogy sokan vagyunk. Amikor már ezt méri, akkor majd lesz változás. 

Mivel a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért, a pedagógus szakszervezetek a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak … Nagyon jól tették. 

A bíróság hoz majd egyszer egy határozatot, de az sem holnap lesz. A kormányt kötelezi-e majd valamire is a strasbourgi döntés? 

Azt nem tudom, hogy mennyire kötelezi, de az legalább ki fog derülni, hogy jogtalanul csinálta. Én azt hiszem, hogy most – pláne, amikor így próbál az uniós pénzek után futni a kormány – akkor ezek is láthatóvá teszik, hogy milyen problémák vannak Magyarországon, és előbb-utóbb ilyen követelései is lesznek a pénzért az EU-nak. De ez sem most lesz. 

Eddig több ezer tanár, diák tüntetett, a szülők közül sokan szolidaritásukat fejezték ki, diákok, művészek álltak ki a tanárok mellett. Az elégedetlenség nő, a társadalom kezdi érteni, ha nincs megfelelő oktatás, nincs se a gyerekeknek, se Magyarországnak jövője?

Ha így lenne, ha ilyen könnyen menne, annak én nagyon örülnék. De mi valóban abban bízunk, hogy ez bekövetkezik. 

Ehhez segít a 18 fokos osztályterem, a megdrágult menza, a szaktanár- és pedagógushiány, és még sorolhatnánk? 

Természetesen ez mind hozzátesz. A csak 18 fok azonban nem magának a kormánynak a hibája. Az igen, hogy a 18 fokot ő mondja. A tanárok – a diákokkal ellentétben – valószínűleg nem fognak megfagyni, mert ők egész órán „ugrálnak” a tábla előtt. De tulajdonképpen most a gyerekeken spórol a kormány, és a szülők ezt nyilván nem fogják szó nélkül hagyni. Egyébként úgy gondolom, azért lesz annyi eszük, hogy a 20-22 fok közötti hőmérsékletet engedni fogják az iskolákban. Egyébként abban sem vagyok biztos, hogy az intézményekben normálisan szabályozható a hőmérséklet. Amilyen ócska, lepukkant épületek vannak, kérdéses, hogy a radiátorok szabályozhatók-e. Kiindulva a mi iskolánkból, ami három épületből áll, és függőfolyosókkal van összekötve, ha beindítják a kazánt, akkor az egyik oldalon meg lehet pusztulni a melegtől, a másik oldalon pedig meg lehet fagyni. Ott ugyan csavargathatják a radiátorokat, de azokon semmilyen fokozatjelző, mérő, semmi nincs. A legtöbb iskolának ilyen ócska, lepukkant a fűtési rendszere. A vicc kategóriájába tartozik, hogy azokon precízen be lehetne állítani a 18 fokot. Ezek az épületek nem olyanok, mint egy most épült családi ház, ahol van egy termosztát, azon beállítom a 18 fokot, és akkor annyi lesz. Itt arról van szó, hogy van egy óriási kazán, ami ontja a meleget, és vannak csöpögő csapok a radiátorokon, azokat tekergetve próbálják meg elérni, hogy elviselhető hőmérséklet legyen. A legritkább esetben sikerül. 

Miért érdeke a kormánynak, hogy tovább rontsa az állami közoktatás helyzetét, meg se próbáljon érdemben tárgyalni és ne csináljon semmit a fenyegetésen kívül? 

Én igazából azt látom, hogy a kormány lényegében egy csapdahelyzetbe lavírozta bele magát és a tanárokat is a sztrájkjog elvételével. Mert a sztrájk volt az utolsó szelep, amivel a pedagógusok ki tudták volna engedni a „gőzt”. Ez most nem tehetik meg, így nincs más választás, mint a polgári engedetlenség. És láthatóan egyik fél sem tud vele mit kezdeni. Ez olyan, mint mikor a ragadozó sarokba van szorítva, és néz vele szembe valaki. Ebből előbb-utóbb nyilván valami nagy disznóság lesz. Teljesen hasonló történt, mint amikor elkezdődtek az elégedetlenségek – nem csak 2016-ban, már előtte is –, de 2016-tól nagyon jól meg lehetett figyelni, hogy a szakmapolitikai, oktatáspolitikai kérdéseket a Fidesz erőből benyomta a politikai térbe. Aki oktatási ügyben megszólalt, az rögtön „sorosista”, „gyurcsányista”, „ballib” ellenzéki, nem tudom micsoda volt, és innentől kezdve, aki az oktatásért megszólalt, az rögtön ebben a térben találta magát, rögtön ellensége volt a kormánynak. Innentől kezdve, a kormány ugyanazt csinálta, mint most a sztrájkkal. Lényegében belekormányozta az egész oktatást egy olyan pozícióba, hogy a tanárok mind ellenségek. 

Tényleg úgy gondolja a kormány, hogy a pedagógusok nem tudnak „visszarúgni”, ezért azt csinál, amit akar?

Igen. Lényegében rendőrállami módszerrel próbál rendet rakni. Ez történt az igazgató-helyettesemmel is, akit kipécéztek, mert kicsit más volt, mint a többi pár száz. 

Gondolom, ha ő munkaügyi bírósághoz fordul, akkor visszakapja a jogait…

Igen, csakhogy annak megint nem holnap lesz vége…

Ez az újabb „ellenállási” akció hová vezethet, meddig tarthat ki?

Mi abban reménykedünk, ha sikerül a társadalmasítást elvégeznünk, akkor ez megjelenik majd a Fidesz méréseiben is, és akkor kénytelen lesz változtatni. Mert úgy tűnik, a kormányt egyetlen dolog érdekli, az pedig a saját pozíciója. Amint a többség azt mondja, hogy az oktatáson igenis változtatni kell, akkor kénytelen-kelletlen meg fogja tenni, mert több szavazatot veszítene rajta, mint amennyit nyerne. 

Azt gondolja, az országban mindenkihez eljut, hogy változtatni kellene az oktatásunkon, mert az nem jó?

Ha 51 százalékhoz eljut, az már jó. 

De eljut-e annyihoz? Mert azt mondják az emberek, én is jártam iskolába, olyan volt, amilyen, mégis felnőttem, mégis milyen remek ember lett belőlem…

Csak annyit kell tőle megkérdezni: drága uram, hölgyem, mikor volt az, amikor iskolába járt. Azóta eltelt 30-40 év. Úgy gondolja, hogy ugyanaz a helyzet ma Magyarországon? Nem tűnt fel például, hogy itt a klímaválság, vagy, hogy rohadt sokba kerül egy kiló őszibarack? Na, ezen azok tudnának változtatni, akik mondjuk értenek a természettudományokhoz. Ma Magyarországon hiány van természettudományos tanárból. Nincs minőségi oktatás, nincs a jövőre felkészítő oktatás, nincs Magyarország életben tartását megcélzó, vagy azt elérő oktatás.

Ezt vajon felfogják majd az említett emberek, ha sokat mondják nekik?

Ahogy felfogták a kék plakátokon az egy mondatos hülyeségeket, úgy, ha sokat mondjuk nekik sokszor ugyanazt, talán ezt is fölfogják majd.