Szavak az utolsó percre
Valamikor régen, a piac mindenhatóvá válásának hajnalán egy amerikai reklámguru rájött a szörnyű valóságra, s ki is mondta következtetését: “a reklámra költött dollárok felét biztosan fölöslegesen költik el! A baj csak az, hogy nem tudni, melyik felét!“ Alighanem érvényes ez a választók meggyőzésére elköltött forintokra is. A plakátok színüket vesztik, a szavak tartalmatlanná válnak, a botrányok unalmassá szürkülnek. Aki tudja, kire-mire voksol, már undorodik az egésztől. Aki tudja, hogy nem megy el szavazni, az ugyancsak. De vannak, akik még nem döntöttek sem erről, sem arról. Nekik szól az utolsó szó.
A Választópolgár (így, nagybetűvel) a nagyobb, jelentősebb szavazások előtt válik a hatalmasok és a hatalomra szóló megbízást áhítozók számára közvetlenül fontos tényezővé. A választók sokasága együttesen dönt, hogy ki és mely párt vagy pártszövetség kapja a következő ciklusra szóló megbízást, hogy (mint most) irányítsa, szervezze a települések életét.
A vezetők és a vezető testületek, polgármesteri hivatalok teendőiről, hatásköréről törvény intézkedik, nincs benne semmi titokzatos, s lám, mégis mily sokféleképpen lehet megfelelni az állampolgári várakozásoknak, illetve lehet akár teljességgel figyelmen kívül hagyni a lakosság érdekeit.
Minden település népe nap-nap után a saját bőrén érzi, hogy öt éve megválasztott tisztségviselői miként tettek eleget esküjüknek, szolgálták-e településüket, vagy a kormány tetszését igyekeztek-e elnyerni, esetleg csak saját zsebük megtöméséről gondoskodtak. A nép most döntési helyzet előtt áll.
Hadd tegyek itt egy kis kitérőt!
Már jó régen történt, hogy a Strategic Communication Laboratories (SCL) elnevezésű brit cég (a Cambridge Analytica elődje) Trinidad és Tobago államában a lakosság egyik felét alkotó indiai eredetű szavazók szolgálatába szegődött, s a 2010-es választásra kieszelt egy stratégiát, amellyel az ellentábor afrikai származású népesség fiatalságát jobbára sikerült távol tartani az urnáktól. A manőver sikert hozott, az indiai párt jelentősen nyert, holott addig a szavazatok rendre nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a népesség származása szerint.
A cég a tapasztalatokra építve arra a megállapításra jutott, hogy a választók egy számottevő csoportjának sikeres befolyásolása révén eldönthetők a szavazati arányok. A módszer bevált az Egyesült Államokban is a Trump-Clinton párviadalban, jóllehet az amerikai elektori rendszer elég különlegessé teszi az ottani választási szisztémát.
A lényeg: azokban a viszonylag szerény népességű, ingadozó államokban kell a választókat erősen befolyásolni, amelyek sok elektort küldenek versenybe, s ha az itteni elektorokat megnyerik a jelöltnek, akkor akár jelentős kisebbséggel is győzhetnek a választáson. Ez történt a Trump-Clinton versenyben. Hilary Clinton ugyan 3 millióval több szavazatot kapott, mégis alulmaradt.
Magyarországon a választási rendszer nyilvánvalóan a Fidesznek kedvez. Az ellenzék egyetlen esélye a győzelemre a szövetség, vagyis az egy az egy ellen taktika. De ha a Fidesz anyagi, szervezeti, hatalmi előnyét, és a minden gátlást nélkülöző kampányát SCL stratégia egészíti ki, akkor a még döntés előtt álló választó merőben fölöslegesnek érezheti akár csak mérlegelni is, hogy ellátogasson-e a szavazófülkébe, hiszen valami varázspálca nyomán a győztes kiléte már hetekkel korábban eldőlt. (Ha a végső adatok már benne vannak a számítógépben, akkor valóban minden hiába. Ez majd talán kiderül, ha a voks-számláláskor ismét egy-két órás informatikai hiba bukkan fel a rendszerben.)
De mi van, ha a kampány-bölcsek és az SCL szakértők (ha vannak) rosszul becsülték fel az alapsokaságot, s a Duna táján élő választók talán mégsem befolyásolhatók olyan könnyen, mint remélik? Magyarországon a népességnek nincs olyan rétege, amelyet a kormányzó Fidesz a legutóbbi kilenc év alatt ne sértett volna meg jogaiban, anyagi érdekeiben, szabadságában, mindennapi életében. Ha a habozó választó gondolkodásában ez kerül a mérleg serpenyőjébe, döntésre jut. Félreteszi félelmeit, ellenérzéseit, kételyeit, s elmegy szavazni. Él parányi hatalmával és dönt - akár az utolsó percben.
