Szijjártó: az EU tétlenül nézi, hogy Ukrajna a magyar és a szlovák energiabiztonsággal szórakozik
Ukrajna Magyarország és Szlovákia nemzetbiztonságát veszélyezteti az orosz Lukoil kőolajtranzitjának ellehetetlenítésével, az Európai Bizottság pedig semmit nem lépett az ügyben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján tudatta, hogy ukrán kollégája is részt vett az egyeztetésen, aki hangsúlyosan beszélt a hazája energetikai rendszerét érő orosz támadásokról.
„Itt a magyar álláspont egyértelmű. Egy ország energiaellátása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért hogyha egy ország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti egy másik ország, akkor az a nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyezteti a célzott országnak" – szögezte le.
„És pontosan ugyanígy van ez most Ukrajna és Magyarország vonatkozásában is. Ugyanis Ukrajna azzal, hogy az Oroszországból származó magyar olajimport mintegy harmadát gyakorlatilag jogi eszközökkel ellehetetleníti, a magyar energiaellátás biztonságát ássa alá vagy legalábbis állítja jelentős kihívások elé" – figyelmeztetett.
Majd kitért arra is, hogy ugyanígy van ez Szlovákia vonatkozásában is, ahol az orosz olajimport mintegy 40-45 százalékának blokkolásáról van szó Ukrajna részéről.
„És el kell mondani, hogy az Európai Bizottság lelepleződött, mert vagy annyira gyenge az Európai Unió, hogy egy nem uniós tagországgal szemben nem tudja megvédeni két tagállam energiabiztonságát, vagy saját maga találta ki ezt az egészet, és éppen Brüsszelből utasították Kijevet erre a magyar és szlovák energiabiztonságot korlátozó lépésre" – jelentette ki.
Szijjártó Péter szerint akármelyik is igaz, „elég kiábrándító, hogy vagy ennyire gyenge az Európai Unió, vagy ennyire arcátlan módon Kijev mögé bújva próbálják a magyar és szlovák békepárti álláspontot változásra kényszeríteni".
Kiemelte, hogy ő maga és szlovák kollégája is a csalódottságát fejezte ki az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban, és arra is emlékeztetett, hogy mindkét ország jelentősen hozzájárul Ukrajna ellátásának biztonságához.
„Az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka jelenleg Magyarországon keresztül érkezik Ukrajnába, és a magyar állami vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az európai és az ukrán hálózatok szinkronizáltan tudjanak egymással működni" – mutatott rá.
„Mindezen intézkedések nélkül Ukrajna villamosenergia-ellátása nem lenne biztonságban (.) És ennek ellenére kellett szembesülnünk azzal, hogy Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátás biztonságával szórakozik" – tette hozzá.
A miniszter ezután is arról beszámolt, hogy folyamatosak a tárgyalások az orosz szállítókkal és az ukrán rendszer-üzemeltetővel arról, hogy milyen jogi megoldással lenne garantálható hosszú távon az ellátás.
„De még egyszer mondom, ebből nem nekünk kéne, hogy feladat adódjon, hanem vagy az ukránoknak kéne visszaállítani az eredeti állapotot, vagy az Európai Uniónak fellépni ebben a kérdésben" – közölte.
Majd kifejtette, hogy eddig mindenféle átmeneti eszközökkel sikerült rövid- és középtávon biztosítani az ellátást, de az energia esetében kizárólag a hosszú távú megoldás elfogadható.
„Ezért természetesen mi tárgyalunk továbbra is, és reméljük, hogy hamarosan olyan megállapodásokra kerülhetnek aláírások, amelyek majd segítik az energiaellátás-biztonságnak a hosszú távú meglétét" – mondta.
Szijjártó Péter: Josep Borrell rendkívül veszélyes javaslatokat tett a közel-keleti helyzet kapcsán is
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Josep Borrell láthatólag „elveszítette a kontrollt, és mintegy ilyen brüsszeli Bidenként jön-megy itt, tesz javaslatokat, amelyek rendkívül veszélyesek Európa számára".
Bírálta a főképviselő azon friss előterjesztését is, amelynek értelmében az Európai Uniónak szankciókat kellene elrendelnie az izraeli kormány két miniszterével szemben.
„Rendkívül veszélyes és abszolút észszerűtlen javaslat, hiszen egy ilyen döntés rendkívüli kérdőjeleket vetne fel a Közel-Keleten, illetve aláásná teljes egészében az Európai Unió és Izrael együttműködését" – mondta.
Majd Izraelt méltatta, amiért megegyezett az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) a gyermekbénulás elleni oltási program gázai megindításáról.
„Ezt a lépést becsülni kell. Itt ma egy közös álláspontot akartak elfogadni, amely Izraelt ostorozta volna ezen megállapodás ellenére, úgyhogy kértük annak a módosítását" – tájékoztatott.
Valamint üdvözölte Izrael elkötelezettségét amellett, hogy a Templom-hegyen és a szent helyeken fenn tudjon maradni a vallásgyakorlás szabadsága.
„Az elmúlt időszak bizonyos lépései bizonyos izraeli politikusok részéről a muszlim és egyes keresztény közösségekben is kiváltottak aggodalmat. És ebből a szempontból mind az izraeli külügyminiszter, mind pedig a miniszterelnök nyilvános elköteleződése a vallásgyakorlás szabadságának fenntartása mellett, azt hiszem, hogy komoly jelentőségű" – fogalmazott.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az ülésen részt vett a török diplomácia vezetője is, ezzel kapcsolatban pedig sérelmezte, hogy már öt éve nem volt ilyen magas szintű egyeztetés az EU és Törökország között, mint ami most a magyar soros elnökség alatt megtörténhetett.
