Tarlós és a Fidesz emberei lerabolták a fővárosi cégeket, rövidesen jöhet a felelősségre vonás!

Kardos Ernő 2020. január 7. 19:05 2020. jan. 7. 19:05

Újabb és újabb csontvázak zuhannak ki a budapesti cégek szekrényéből. A főváros új vezetése egyelőre csak vizsgálja azokat a szerződéseket, amelyek alapján tanulmány készült a budapesti kukásautók indonéziai munkavállalásáról. Az ázsiai kalandozásról készült tanulmányt eddig csak kifizették, de a jelek szerint, egyelőre még nem írták meg. A Hírklikknek nyilatkozó főpolgármester-helyettes, Tüttő Kata, fel akarja deríteni, hogy a Mészáros uradalom hogyan kaphatott megbízást veszélyes hulladék elszállítására, ha arra valójában nem volt engedélye. Továbbá vizsgálják, hogy miért fizettek ki évente milliókat azért, hogy tanulmányozzák a fővárosiak parkhasználati szokásait. Végül hat olyan gépről is szó lesz, amit nem is egyszer, de kétszer vásárolt meg egy fővárosi cég.

Azt írta a legutóbbi bejegyzésében, hogy az ünnep utánra várta annak a több mint tíz millióra beárazott tanulmánynak az érkezését, amelyben a Fővárosi Közterület-fenntartó (KFK) indonéziai terjeszkedését vizsgálják. Minek akarna a főváros az indonéziai térségben terjeszkedni?

Azt én is nagyon szeretném tudni, hogy a fővárosi cég, amelynek a budapesti utcák tisztán tartása, a hulladék eltakarítása, a lomtalanítás megszervezése lenne a feladata, mit keresne Indonéziában, az ázsiai trópusokon. Amikor kinevezésem után, belenéztem a szerződés-nyilvántartásba, azonnal észrevettem, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó 11 millióért rendelte meg azt a tanulmányt, amely – szándéka szerint – a KFK indonéziai terjeszkedését hivatott felmérni. Mondanom sem kell, ezt a megbízatást még a korábbi vezetés rendelte, közvetlenül az önkormányzati választás után. Pedig akkorra már szerződéskötési moratóriumot, tilalmat írt elő a főváros új vezetése. A cég mégis rendelt egy ilyen tanulmányt.

Inkább az érdekelte, hogy a KFK miként válik ázsiai kistigrissé, vagy inkább az képesztette el, hogy a tiltás ellenére, hogyan mertek megrendelni egy nyilvánvalóan semmire sem jó tanulmányt?

Elsőre nyilván komolytalannak és értelmetlennek tartottam ennek a tanulmánynak az elkészítését. Ennek egyetlen célja, a jókora összeg felmarkolása volt, miközben a fővárosi utcák piszkosak. Azon persze lehetne viccelődni, hogy mit keresnének a fővárosi szemeteskocsik Szumátrán, Borneón, vagy Celebesen. Elképzelni sem tudom.

Bejegyzésében azon is töpreng, hogy vajon a fővárosi cég mi alapján köthetett – szintén a szerződési moratórium idején – a „Mészáros uradalommal” megállapodást veszélyes hulladék elszállításra. Ugyanis a gázszerelő vállalkozásának nem is volt erre engedélye. Az utóbbira hogyan jött rá?

Miután október közepén a fővárosban hatalomra jutott az ellenzék, elindított egy olyan belső vizsgálatot, amely a korábbi vezetés által aláírt megállapodásokat kívánta megismerni.  Ez az úgynevezett „pernye” szerződés is ennek a részeként került elő. A végleges anyag még nincs nálam, de az már nyilvánvaló, hogy az egyezség szerint, a veszélyes hulladékot Mészáros Lőrinc és társai szállították volna el. Ez a szerződés is azután született, hogy a főpolgármester, Karácsony Gergely, a leghatározottabban előírta, hogy a cégvezetők csak a városvezetéssel egyeztetve köthetnek bármilyen megállapodást.

A KFK hivatalban lévő vezetését ez nem különösebben érdekelte, aláírt egy másfél milliárdos szerződést egy Mészáros-lánchoz tartozó céggel. Azt tudni kell, hogy a pernye – aminek az elszállításáról szó van – a hulladékégetőben keletkezett melléktermék, ami veszélyes anyag. Ennek ártalmatlanítására kevés cég alkalmas, de aki évekig ezt a feladatot közmegelégedésre végezte, már nem áll szerződésben a fővárosi céggel, helyette egy új vállalkozást bíztak meg a feladattal.

Ha Mészáros-közeli a cég, akkor a munkát biztos több pénzért vállalta, s talán az is természetes, hogy a tevékenységre nincs engedélye.

Valóban, az új társaság sokkal több pénzért vállalta a feladatot, mint amennyiért az előző vállalkozás. Nyilván ezért vizsgáljuk meg ezt a dokumentumot is. Az már eddig is kiderült, hogy a megbízott cégnek a feladatra – a veszélyes hulladék ártalmatlanítására – nem volt engedélye.

Azt is mondhatnánk, hogy ez mind semmi, mert a bejegyzésében azt is szóvá teszi, hogy vettek bizonyos úttisztító gépeket, de nem egyszer, hanem kétszer is kifizették. Ez olyan morbid, hogy el sem hiszem.

Pedig így történt, a KFK kiírt egy közbeszerzési eljárást bizonyos úttisztító gépekre. Bár a nyertes cég le is szállította gépeket, azok a közbeszerzési kiírásoknak nem feleltek meg. Ezek után, meghirdettek egy másik eljárást, módosított műszaki tartalommal, majd az egyszer már megvásárolt gépeket megvették ebben az újabb eljárás keretében. Hat gépről van szó, ami hozzávetőleg 1 milliárd forintba került.

Szó van még egy olyan tanulmányról is, amely a budapestiek parkhasználati szokásait vizsgálja.  Szép, tudományos feladat, persze a fizetség is szép summa, évi 6 millió egy kis kutatásért. Tudja, hogy mi derült ki?

Azt vizsgálta egy teljesen ismeretlen közvélemény-kutató cég, hogy mire használják az állampolgárok a parkokat.

Gondolom, ez teljesen feltáratlan terület: szóba kerülhet a séta, ücsörgés a padon, esetleg szerelmes összehajlás. De miért volt erre a tanulmányra szükség?

Ezt is elég nehéz indokolni, mint ahogy a kukásautók ázsiai munkavállalásának okát is nehéz megmagyarázni.

Szóval az volt cél, hogy a legtöbb pénzt, a legkevesebb munkával ki lehessen fizetni?

Lényegében ez volt a feladat. Egy nem túl ismert cég, amelynek tulajdonosa a Fidesz budaörsi elnöke, három éven keresztül azt vizsgálta, hogy az állampolgárok hogyan andalognak a parkokban. A Főkert ezért a munkáért 2016-tól évente 6 millió forintot fizetett. Egyelőre ezeknek a felméréseknek sem olvastuk a részleteit, ámbár az már kiderült, hogy a szerződés szerint legalább 1200 embert kell megkérdezni – tehát reprezentatív felmérést vállaltak – de csak 500 embert kérdeztek meg. Az már csak hab a tortán, hogy az Erzsébet tér és környéke, illetve a Tabán parkjainak használatát kellett volna feltérképezni, de a közvélemény-kutatók végül csak a Flórián térig jutottak el. Tehát a szerződésből szinte semmit nem tartottak be, csak felvették évente a 6 milliót. Nem csoda, ha ma a közvélemény-kutató ellen felszámolási eljárás van.

Végül bejegyzésének a legabszurdabb része az, amikor a budapesti gyógyfürdők reklámot szerettek volna venni. A legfontosabb cél pedig az volt, hogy minél drágább legyen. Sikerült jó sok pénz kiönteni az ablakon?

Valószínű freudi elszólás volt ez részükről, mert ez a cél ellentétes a közbeszerzési törvénnyel, amely előírja, hogy a minőségi szolgáltatás a legalacsonyabb összegért, tehát a legolcsóbban kell megrendelni; a legdrágább ajánlatot nem lehet győztesként kihozni. Feltehetően elírták a dolgot, de szerencsére a közbeszerzési bizottság résen volt, s a 200 millió forintos reklám-kiírást megsemmisítette. Ha ez nem sikerül, akkor valószínűleg ezek a pénzek is a kormányközeli médiumok bevételeit növelték volna.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom