Tiltakoznak a tervezett teljesítményértékelési rendszer ellen

Pár nappal azután, hogy a pedagógusok, az intézményvezetők és a szülők kérdőíveket kaptak, most a teljesítményértékelésről szóló rendelettervezetet kellene véleményezni. Nagy Erzsébet azonban különösnek tartja, hogy megkérdezik az érintetteket, noha már tudják, hogy mit akarnak bevezetni. Szerinte ennek magyarázata csak az lehet, hogy a kormányt egyáltalán nem érdekli, milyen válaszok érkeznek a kérdőívben feltett kérdésekre, amint azt a Hírklikkben már jelezte.

A PDSZ országos választmányának ügyvivője – akivel most elemeztük is ezt a rendszert – úgy vélte, teljesen mindegy, hogy később milyen kritériumokat tesznek hozzá a teljesítményértékeléshez, az alapprobléma az, hogy a pedagógusokat egymáshoz mérten kell értékelni. Ez az egész rendelettervezet alapvető hibája. A pedagógusok nem önmagukban pedagógusok egy rendszerben, hanem nevelőtestület van, ami a pedagógusok közösségét jelenti. Ez a teljesítményértékelési rendszer őket akarja egymással szembeállítani. Nagy Erzsébet szerint már maga a rendelettervezet szóhasználata is szörnyű. Nem tagadható, hogy rendvédelmi szakemberek készítették és azt jelzi, tulajdonképpen beszélő szerszámnak tekintik az érintetteket. Az ügyvivőt az egykori szocialista munkaversenyekre emlékezteti. Szavai szerint, akik kigondolták – Pintér Sándor és Orbán Viktor, hiszen minden mögött leginkább ő van –, valami egészen ostoba, szörnyű rendszerben szocializálódtak. „Szerintem ez egy suttyó, sötét iromány, látszik, hogy az oktatás Mekk Mesterek kezébe került. Maga a teljesítményrendszer is primitív, ócska tákolmány. Ez abból is látszik, hogy olyan szövegekkel van tele, amik a mi szakmánkban, a pedagógiában egyszerűen értelmezhetetlenek” – mondta Nagy Erzsébet. 

A teljesítményértékelési tervezet értelmében – és ez bekerült a státusztörvénybe is – az elvégzett vállalt feladatokat nem kifizetik, hanem „figyelembe veszik” a teljesítményértékelésben. Vagyis a többletmunkáért nem rendkívüli munkaidőért járó díjazás jár, hanem azt esetleg a teljesítményértékelésben veszik figyelembe. Az ügyvivő felhívta a figyelmet, hogy egy normális munkáltatónál nem vállalás van, hanem a feladatokat kiosztják, elrendelik. Amikor pedig a nevelőtestület elkészíti munkatervét, közösen megbeszélik, hogy milyen feladatok vannak, és megjelölik, ki a felelős az elvégzésükért. Ha a munka nem fér bele a kötött munkaidőbe, akkor ki kell fizetni, és nem „feladatvállalássá”, vagy épp „többletfeladat vállalássá” degradálni, ami azt jelenti, hogy az elvégzett munkát nem kell kifizetni. Ez az egész a „kommunista műszakok” korát idézi – vetette fel Nagy Erzsébet, majd hozzátette: „emlékszem, még anyáméknak is be kellett menniük szombatonként „önként vállalt plusz feladatokat” elvégezni. Aki nem ment, nem vállalta önként, az megnézhette magát”. 

Az érdekképviselő úgy látja, amilyen a tantestület, olyan diákokat nevel az iskola. Ha a diákok azt látják, hogy a pedagógusaik egymás letaposásával előbbre tudnak jutni, akkor ők is ezt fogják átvenni, akkor ez lesz a morál. 

Nagy Erzsébettől azt is megtudtuk, a csütörtöki sztrájkbizottsági tárgyaláson ezeket a kérdéseket ismét fölvetik. Az, hogy hirdetnek-e sztrájkot, vagy nem, többek között a tárgyalás eredményétől is függ. A tárgyaláson persze nem csak a teljesítményértékelés kérdése kerül terítékre, hanem a pedagógusnak ígért béremelés, valamint, hogy a heti kötelező óraszám 22 óra legyen, töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket, ahogy a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket. Azt is el akarják érni, hogy vonják vissza azokat a rendelkezéseket, amelyek tiltják, hogy a munkáltató utalja át a szakszervezeti tagdíjakat. Amúgy a szakszervezetek készítettek egy belső felmérést, és abból az látszik, a tanárok jelentős része vállalná a január 31-re tervezett munkabeszüntetést.