Trencsényi László: az új felmérés a pedagógusellenes hangulatkeltés része

Millei Ilona 2022. szeptember 22. 14:51 2022. szept. 22. 14:51

A belügyminiszter által most elrendelt kísérleti bemeneti mérés biztos, hogy nem segít az oktatás helyzetén – nyilatkozta lapunknak Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint 2022 szeptemberében, októberében – túl a dolog oktatáspolitikai vonatkozásain –, minden technikai, fizikai, kutatásmetodikai peremfeltétel amellett szól, hogy egy ilyen vizsgálat csak hamis eredményre vezethet. Vagy azt akarják bizonyítani vele, hogy az oktatásban minden rendben van, vagy azt, hogy a pedagógusok nem tanították meg a diákjaikat, inkább sztrájkolnak helyette. Ez a pedagógusellenes hangulatkeltés része. Semmi más funkciója nincs egy ilyen rögtönzött vizsgálatnak.

A Belügyminisztérium új tesztet tett kötelezővé az eddigi kompetenciamérés és az idegen nyelvi mérések mellé. Az idén először „kísérleti bementi mérésekben” vesznek majd részt az általános- és középiskolások, az online teszteket szinte az összes évfolyamnak ki kell töltenie.  Ön szerint segít az oktatás helyzetén ez az újfajta felmérés az iskolákban?

Biztos, hogy nem segít. Minden tudományos felmérésnek alapvető feltétele a megbízhatóság, amit reliabilitásnak neveznek a tudomány szaknyelvén. Ez pedig azt jelenti, hogy egy kutatás akkor vezet érvényes eredményre, hogyha bármikor megismételve, az eredmények értékelhetőek. Most a mai magyar iskolákban jelenleg „zúgó méhkas” van, engedetlenségi mozgalmak, sztrájkmozgalmak, elszánások az engedetlenséghez való csatlakozásra, félelem a megtorlástól, a rezsiköltségektől, a háborús pániktól, és még hosszan sorolhatnám. Ez a pedagógusra vonatkozik, arra, aki bemegy a tanterembe, kiosztandó a kérdőíveket. Bizonyára a gyerekek sincsenek sokkal más helyzetben, nem csak a pedagógusaik, hanem a szüleik aggodalma, félelme, stressze rájuk is átragad. Arról nem is beszélve, hogy most, amikor beszélgetünk, kint az utcán 12-13 fok van, az iskolákban, a termekben sincs már sokkal melegebb, mert a fűtés még nem indult el. Tehát a 18-20 fok megléte sem garantált. Vagyis 2022 szeptemberében, októberében – túl a dolog oktatáspolitikai vonatkozásain –, minden technikai, fizikai, kutatásmetodikai peremfeltétel amellett szól, hogy egy ilyen vizsgálat csak hamis eredményre vezethet. Pláne, még ha tudnánk, ha tudná a pedagógustársadalom – amelyik a kompetenciamérést, a PISA-t, a többi nemzetközi mérést megszokta, és várja, mikor következik –, hogy mit akarnak vele elérni. 

Nyilvánvalóan a belügyminiszterhez is eljutott a pedagógussztrájkok, polgári engedetlenségek, diák- és pedagógustüntetések híre. Mit akar ezzel az új kísérleti bemeneti méréssel bizonyítani a minisztérium?

Ez az, amit nem tudunk. Hisztériát akar kelteni, de lehet, hogy bosszút akar állni a pedagógusokon, az ellenük érzett haragja miatt. De semmi kézzelfogható eredménye nem lesz egy ilyen hevenyészett mérésnek. Egy ilyen mérést évekkel korábban ki kellett volna próbálni. Ilyenről nem tudunk, próbaméréseket a szakma nem látott. Valaki a hasára ütött, hogy akkor mérjük meg…

Vagy azt akarják ezzel bizonyítani, hogy az oktatásban minden rendben van?

Vagy ezt akarják bizonyítani, vagy azt, hogy lám, lám, a pedagógusok nem tanították meg a diákjaikat, inkább sztrájkolnak helyette. Ez a pedagógusellenes hangulatkeltés része. Semmi más funkciója nincs egy ilyen rögtönzött vizsgálatnak.

Mekkora megterhelés egy ilyen mérés a diákoknak, és a pedagógusoknak?

Ezt nem tudni, mert semmit nem tudni ennek a vizsgálatnak a mértékéről, a formájáról, a feldolgozás módjáról, a minta kiválasztásáról. Nem tudni, hogy mit csinálnak az épp beteg gyerekekkel, akik otthon vannak. Vagyis ez a vizsgálat semmire se vezet, legalábbis nem avatta be a szakmát a vizsgálatot elrendelő hatalom. Így minden okunk megvan arra, hogy bizalmatlanok legyünk iránta. 

Mikor lenne értelme egy ilyen tesztnek? 

Akkor, ha a pedagógustársadalom, a szakma, a majdani elemzők számára ez a dolog nyilvános lenne. Remélem, hogy az eredményeket nem fogják titkosítani, mint „Nyunyóka” néni válogatott beszédeit. Amúgy a szakmát felkészületlenül érte, nem fog tudni mit kezdeni az eredményekkel. Egy önkényes döntés alapján, a belügyminiszter – akinek annyi köze van az oktatáshoz, mint nekem a rendvédelemhez – olyan következtetések alapján, olyan intézkedéseket hoz majd, amelyeknek semmi közük ahhoz, hogy az oktatás jelenlegi helyzetén javítsanak. 

Mi lesz a sorsa ennek a vizsgálatnak?

Az, ami az állami gondozottak körében előírt úgynevezett intelligenciavizsgálatnak. Egy olyan vizsgálatnak, amelynek ráadásul engedély nélküli orosz forrása volt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már betiltotta, pedig még csak a GDPR-re gondolt. Álmában nem gondolt viszont – hogy is gondolhatna egy nemzeti együttműködés hivatala – arra, hogy az állami gondozottak kiemelt, szegregált intelligencia vizsgálata megágyaz egy rasszista kezdeményezésnek. Ez a bemeneti mérés is ugyanilyen sorsra fog jutni. Fenyegetni jó vele a pedagógusokat, szülőket, a gyerekeket idegesíteni még egy kicsit, ha nem lennének azok. Aztán majd ezt is elfelejtjük, mert vagy túl jó lesz az eredmény, amit senki sem hisz el, vagy túl rossz, amit gyorsan titkosítani kell. 

A technikumokban és a szakképző iskolákban tanulókra más szabályok vonatkoznak majd (igaz, ez a terület egyébként sem a Belügyminisztériumhoz tartozik). Ott a diákok a bemeneti mérésekben nem vesznek részt, és a kimeneti mérésekben is csak a tizedikesek szövegértési és matematikai képességeire kíváncsi a minisztérium – miért ez a megkülönböztetés?

Mert az, aki ezt a dolgot elrendelte, nem is tudja, hogy kétféle iskolarendszer van Magyarországon. Egyszerűen figyelmetlenség, butaság, rögtönzés. Valaki fölébredt, és azt mondta: „mérjünk egyet. Ja, a szakképzés nem ennek az államtitkárnak a hatásköre? Jó, akkor ott nem mérünk”. Ma így működik a tanügyigazgatás. 

Visszakérik a tanároktól a laptopokat, mert a méréshez be kell állítani azokat

Azt, hogy mennyire nagy a bizalmatlanság, és hogyan működik ma a tanügyigazgatás, mi sem bizonyítja jobban, hogy másik beszélgetőpartnerem ugyan megosztott néhány gondolatot a Hírklikkel a „kísérleti bementi mérésekről”, de azt kérte, név nélkül tehesse azt meg. Elmondta, ő azt érzékeli, hogy nem segít az oktatás helyzetén ez az újfajta felmérés az iskolákban. Egy ilyen mérés ugyanis nem kicsit forgatja fel az iskolák életét. Ha csak arra gondolunk, hogy hány nap, hány osztály az, amikor például az informatikai terem foglalt miatta, már akkor is beláthatjuk. Ezen túlmenően, abban az iskolában, ahol ő tanít, pár évvel ezelőtt kiadtak a tanároknak laptopokat, és most sűrű bocsánatkérések közepette visszakérnek közülük egy párat, mert azokat be kell állítani a kompetenciamérésbe. Azt nem tudja, hogy mi a motivációja ennek a kompetenciamérésnek, a részleteket nem ismeri. Azt mondja, nyilván van mögötte valami, lehet valami EU-s forrás elköltése is. Úgy gondolja, ez a kormány a legritkább esetben tesz valamit szakmai okok miatt. Nem gondolja, hogy ezt azért csinálja, hogy attól bármi jobb legyen, mert halálosan nem érdekli a szakmai színvonal.