Ügyészségi szervezet átalakítása: Nehogy valaki belezavarjon
„Nem csak az embereket kell lecserélni, intézményi változásokat is be kell vetni, nehogy előfordulhasson, hogy valaki, akinek hirtelen megszólal a lelkiismerete, s feléled benne a szakmai tisztesség és borítja a bilit” – kommentálta az ügyészségi szervezet átalakítását Fleck Zoltán jogszociológus. A lépés egyébként beleillik a NER centralizálási logikájába.
„Minél inkább egy kézben tartjuk, annál biztosabban tudjuk kézben tartani”. Fleck Zoltán szerint ez az a logika, amely mentén a NER működik. Ebbe kiválóan beleillik a pénteken nyilvánosságra hozott átszervezés. Január 25-én jelentették be, s egy hétre rá már hatályba is lép az ügyészségi nyomozás szervezetének az átalakítása. Röviden: az ügyészségi nyomozás eddigi széttagolt rendszere egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül. Gyökeresen átalakul tehát maga a szervezet az is, hogy az egyes egységek mivel foglalkozhatnak, illetve mi az, amely kizárólagos hatályuk alá esik.
Nem véletlen, hogy az Ügyészség által a témában kiadott közlemény az átszervezés unalmasnak tűnhető részleteinek sorolása előtt emlékeztet arra, hogy milyen módon módosította a 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét. Kizárólagos hatáskörébe utalta a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekményeket (vesztegetés, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés meghatározott eseteit, stb.); s fenntartotta egyebek között a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, beleértve a hivatalos személy elleni erőszak ügyeit.
Fleck Zoltán a Hírklikk megkeresésére a többi között emlékeztetett arra, hogy azokban az eljárásokban, amelyeknél az igazságszolgáltatás úgy tudott működni, hogy kiadták a közigazgatási adatokat – például TAO – az egyik reakció az volt, hogy létrehozták a közigazgatási bíróság szervezetét. „Ugyanez történik most: olyan intézményi változásokat vezetnek be az ügyészségnél, hogy még akkor is tudjanak védekezni a lelepleződés ellen, amikor – ha akár haloványan, de – fennállna annak a veszélye, hogy bármi kiderülhetne az állami gépezetet átszövő korrupcióról” – szögezte le.
Felvetésünkre, hogy nem cél-e a rendőrség gyengítése is egyben, a jogszociológus kifejtette: „A NER logikájában minél többet meg kell tenni annak érdekében, hogy minél szűkebb körre, minél központosítottabban és minél erősebb szíjon tartsák az állami intézményeket minden olyan esetben, amikor a legkisebb veszélye is felmerülhet annak, hogy valaki lebukik és annak politikai következménye lehet”.
Mindehhez csak egyetlen „apró” kiegészítő gondolat. Emlékeznek arra, hogy melyik ügyészi szerv utasította el az MTVA Kunigunda utcai székházában a velük történtek miatt feljelentést tett ellenzéki képviselők beadványát? És melyik volt az, amelyik ugyanezen történések miatt ismeretlen tettes (azaz az ellenzéki képviselők) ellen indított nyomozást „a közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete és más bűncselekmények gyanúja miatt”? Nem okozunk nagy meglepetést, ha eláruljuk: az a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely most péntektől (a 2018. július 1-jén – láthatóan a mostani lépés előkészítéseként – hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény értelmében) teljes körűen átveszi az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét (beleértve a korrupciót), s felelőssé teszi a többi között a hivatalos személy elleni erőszak ügyeit is.
Alátámasztva Hadházy Ákost, aki a KNYF döntése után a Hírklikknek úgy nyilatkozott: „Nem a jogi lépések fognak minket megvédeni, erre csak a magyar társadalom képes, ha az a része, amely látja és tisztában van azzal, hogy mi történik itthon nyomás alatt tartja a kormányt”.
A változások
|