Vajda Zoltán: a fideszesek sem cáfolják már a gazdasági összeomlást, egymást hibáztatják miatta
Nincs jó állapotban a magyar gazdaság, és ezt már a fideszes miniszterek és a fideszes jegybank elnök is elismeri – mondta Vajda Zoltán, a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke. Hozzátette, már látni lehet, ahogy emiatt egy kormánypárti belháború kezdett kialakulni, és arról szólnak a vitáik, hogy kinek a felelőssége a soha nem látott gazdasági összeomlás és a várható hatalmas megszorítási igény. Már nem cáfolják a valóságot, hiszen mindenki láthatta a saját szemével, hogy a magyarországi infláció rekorder Európában, kétszerese, mint a régió, három-négyszerese, mint az Európai Unió országainak – hívta fel a figyelmet a közgazdász.
Egy éve recesszióban van az ország, tehát egy éve nincs gazdasági növekedés, sőt, visszaesett a gazdaság teljesítménye, és az év fennmaradó részére sem tervez már senki – jelentette ki Vajda Zoltán. „Tapasztaljuk, hogy a gazdasági összeomlást már a fideszesek sem cáfolják, csak egymást hibáztatják. Ezt láttuk a múlt héten a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) tanácskozásán is, ahol Matolcsy György beszólt a kormánynak, Varga Mihály pénzügyminiszter Matolcsynak, aztán Nagy Márton szólt be Matolcsynak, majd Nagy Márton Varga Mihálynak. Két miniszter, egy jegybank elnök és a fideszes frakcióvezető vitáját láthattuk, de nem arról, hogy mit kellene tenni, hanem arról, hogy kinek a bűne ez” – idézte fel a történteket a költségvetési bizottság elnöke.
Ha nem is lenne rossz állapotban a magyar gazdaság, az uniós forrásokat akkor sem lehet pótolni, mert azok túlnyomó többsége vissza nem térítendő támogatás lehetne. Az uniós adófizetők pénze érkezhetne Magyarországra, amelyet csak úgy tudna pótolni a kormány, hogy a magyar adófizetők pénzét használják föl erre. Így reagált Vajda Zoltán a Belügyminisztérium államtitkárának kijelentésére, miszerint a magyar gazdaság olyan helyzetben van, hogy meg tudja előlegezni azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió jelenleg nem utal, pedig ezek járnának Magyarországnak. Tehát, ha Rétvári Bence állításának az a része igaz lenne, hogy jó állapotban van a magyar gazdaság, ezért tudják pótolni a hiányzó uniós forrásokat, a második fele akkor sem lenne lehetséges soha.
Az államtitkár szerint a településeknek 200 milliárd forintot juttattak, de vajon nyomon követhető ez az összeg a költségvetésben? – kérdeztük. Vajda Zoltán azt felelte, hogy „a költségvetésben semmi nem követhető nyomon, mert a költségvetés csak papírlapok halmaza, amelyben már csak az oldalszámokat tudom értelmezni. Tavaly ugyanis mintegy százszor módosították a büdzsét, úgy hetente kétszer, és már az ideit is módosították két tucatszor. De az alapvető számai sem valósak az idei költségvetésnek. Hiszen mondjuk 15 százalékos inflációval terveztek és 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint kevesebb, mint 4 százalékos hiánnyal. Ehhez képest az infláció 15 százaléknál biztosan több lesz, gazdasági növekedés pedig nem lesz, és a hiány – ha csak nem következnek bődületes megszorítások, sokkal több lesz mint 4 százalék” – magyarázta.
Annak, hogy mi látszik a költségvetésben nincs jelentősége, mert, amit a nyár elején fogadtak el már nincsen köze a valósághoz – tette hozzá a közgazdász. A pénzügyminiszter pedig már arról beszél, hogy módosítani fogják a költségvetést, sőt, teljesen új költségvetés lesz valamikor október-novemberben. Tehát nemcsak az ideit módosítják, hanem a nyáron elfogadott jövő évit meg aztán végképp teljesen átírják – mondta a költségvetési bizottság elnöke.
Visszatérve az önkormányzatokra, akkor az sem biztos, amit Varga Mihály pénzügyminiszter mondott még a nyár közepén, hogy az önkormányzatok 4200 milliárd forintból gazdálkodhatnak, hiszen nem tudni, milyen lesz az új költségvetés. De emellett azt is állította, hogy a növekvő adóbevételeknek köszönhetően, pénzügyileg stabil az önkormányzatok helyzete. Vajda Zoltán erre úgy reagált, hogy ha a pénzügyminiszter adóbevételekről beszél, akár egy év távlatában is, az azért borzasztó, mert eddig mindig nominális számokat mondott. Azt az összeget hasonlítja össze, amelyben nincs jelen az infláció. Természetesen növekednek az adóbevételek, csak közben tizenöt százaléknál több, és megközelíti a húsz százalékot az infláció. „Persze mindig nagyon fájdalmas, akár egy év távlatában is úgy összehasonlítani az összegeket, hogy a reálértékeket nézzük. De, ha nem így mérjük, akkor az borzasztóan szakmaiatlan. Miközben a pénzügyminiszter tudja, mi a különbség a nominális- és a reálszámok között. A gazdaság méretéhez arányosítva pedig biztosan csökkentek az adóbevételek, ahogy a legfontosabb önkormányzati bevétel, az iparűzési adó is, ami pedig árbevétel arányos. Az árbevétel reálértéke pedig biztosan visszaesett a tavalyihoz képest idén, hiszen zsugorodik a gazdaság.”
| A vácdukai pihenő és rekreációs park átadóünnepségén Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt állította, a magyar gazdaság olyan helyzetben van, hogy meg tudja előlegezni azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió jelenleg nem utal, pedig ezek járnának Magyarországnak. Közölte azt is, hogy a települések 200 milliárd forintot kaptak az elmaradt uniós források helyett.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere erre úgy reagált, hogy azt nyilván csak a kormány tudja pontosan, hány olyan pályázat van, amit kifizet. „Tartok azonban tőle, hogy a 200 milliárd egy kicsit soványka összeg, viszont, ha ennyit betolnak önkormányzati fejlesztésekre, akkor az egy nagy dolog” – mondta Gémesi György. Emlékeztetett rá, hogy országosan, a nagy projektek szintjén rengeteg beruházást leállítottak, illetve felfüggesztettek ugyanúgy önkormányzati szinten is, amelyeknek a forrása nem biztosított. Nyilván, amit elkezdtek azt be kell fejezni, feltehetően ez a 200 milliárd erről szól, de új beruházások, új pályázatok nincsenek kiírva, ahogyan az olyan jellegű pályázatok sem, amiket uniós forrásból finanszíroztak volna – tette hozzá. „Az örvendetes, ha Rétvári Bence államtitkár úgy gondolja, hogy a magyar költségvetés alkalmas arra, hogy a saját forrásaiból, bevételeiből ki tudja pótolni a hiányzó európai uniós forrásokat, azért, hogy a települések ne szenvedjenek kárt. De az említett összegnél jóval nagyobb az a pénz, amire az önkormányzatoknak lehetett, illetve lehetett volna pályázniuk korábban” – magyarázta Gémesi György. |
