Válaszolnia kell a kormánynak a közoktatás elhanyagolt állapotára
Furcsa intézkedéseket hoz a koronavírus-járvány kezelése az oktatásban. Egy szülő olyan értesítést kapott, miszerint „a megnövekedett esetszámok miatti káosz okán az ÁNTSZ újabb feladatot osztott le az iskoláknak. Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni.” Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ugyan nem látta azt a jogszabályt, amelyik ezt a kérdést szabályozza, de ettől függetlenül aggályosnak tartja, hogy nyilvánosság előtt nem beszéltek az EESZT-hez való hozzáférésről. A TASZ jogásza, Takács Ádám szerint súlyosan jogellenes, hogy az igazgatók hozzáférhessenek egyes diákok vagy munkavállalók EESZT-jéhez.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egyes intézményekben megerősítették, másokban tagadták: a „megnövekedett esetszámok miatti káoszra” hivatkozva, az intézményvezetők értesítést kaptak a területi kormányhivataltól, amelyben arra utasították őket, hogy folyamatosan figyeljék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a diákok pozitív koronavírus-teszteredményeit. Az egyik szülő a következő elektronikus levelet kapta az intézmény vezetésétől: „A megnövekedett esetszámok miatti káosz okán az ÁNTSZ újabb feladatot osztott le az iskoláknak. Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni. Még akkor is, ha csak háziorvos általi GYORSTESZT (eddig csak PCR alapján indítottak karantént és kontakt-kutatást – és az sem az iskola feladata volt).”
A Pedagógusok Szakszervezetének az a gyanúja, hogy ez a kormányhivataloktól függő dolog lehet. S, hogy mi értelme van? Az alelnök szerint feltehetően az, hogy a covidos szülő a gyereket – függetlenül attól, hogy tesztelték-e vagy sem – beküldi az iskolába. Hozzátette, ez nem általános. Egy-két ilyen esetről a szakszervezet is hallott, de úgy látszik, egyes helyeken most ebből nagyobb ügyet akarnak csinálni, és így próbálják megakadályozni a járvány terjedését.
Bár Totyik Tamás az intézmények által kezelt EESZT-felületet még nem látta, azért fölteszi a kérdést, ha van egy iskolában ezer tanuló, ott hogyan tudják az intézményvezetők csak a Covid-információkat az EESZT-ből leszűrni? A taj-szám alapján végignézni az érintetteket, elég macerás munka lehet.
Totyik Tamás leszögezte: azt a jogszabályt, amelyik ezt a kérdést szabályozza, nem látta, de ettől függetlenül aggályosnak tartja, hogy nyilvánosság előtt nem beszéltek az EESZT-hez való hozzáférésről. Lehetséges, hogy ezek a jogok korlátozottak, így a jogvédőknek biztosan lesz ezzel is bőven dolguk.
Az oktatásra visszatérve: a kormány az eddig tiltott hibrid oktatás sajátos válfaját valósítja meg a mostani intézkedéseivel, a pedagógusok – ha a feltételek, a rendszer adott – közvetíthetik az órát a távollevő diákoknak, de utóbbiak nem szólhatnak bele. Elviekben az e-KRÉTA rendszer ezt tudná biztosítani, de a kérdés az, hogy a hálózat bírja-e, illetve, hogy az iskolában van-e minden tanteremben olyan kamera, hogy azt a táblára irányítva az órát közvetíteni tudják. Egész osztályra vagy iskolára vonatkozóan azonban továbbra sem rendelnek el digitális munkarendet, most már az első évfolyamtól a tizenkettedikig csak a jelenléti oktatás az elfogadott, hiszen a diákok olthatók minden korosztályban.
Totyik Tamás úgy véli, most már a diákok, a szülők, sőt, az oktatásirányítás is érzékeli azt a problémát, hogy nagyon sok a hiányzás. A PSZ tud olyan diákról, aki idáig 40 napot hiányzott a karantén miatt, ez a gyakorlatban a nyolcadikosoknál 240 órát jelent. Viszont 250 órányi hiányzás után vagy pótvizsgát kell tennie a tanulónak, vagy, ha van elegendő osztályzata, a tantestület engedélye alapján leosztályozzák. A szakképzésben ennél rosszabb a helyzet, mert ha a hiányzásokban érintett tanuló a gyakorlati képzés 20 százalékáról hiányzik, akkor évet kell ismételnie. A fertőző gyerekek nagyon sok helyen elérték már ezt a határt, ezért többen arra kényszerültek, hogy titkolják a családon belüli fertőzöttséget, bementek az iskolába, amikor még karanténban kellett volna lenniük.
A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet jogásza, Takács Ádám azt mondta: december elsejétől van jogszabályi felhatalmazás arra, hogy bizonyos esetekben az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) átadhatja az intézményvezetőknek azokat az adatokat, amelyek a diákok, pedagógusok, és az iskolában dolgozó más munkavállalók oltottságára és fertőzöttségére vonatkoznak. Ez a része rendben van. Ami viszont jogellenesnek tűnik, és nem is találtak rá jogszabályi felhatalmazást, az, hogy az igazgatók maguk legyenek azok, akik az egyes diákok vagy munkavállalók EESZT-jéhez hozzáférjenek. Azt sem tudják, hogyan lehet ezt technikailag megoldani, hiszen minden ember a saját egészségügyi adatait látja, amikor ebbe a rendszerbe belép. Vagyis minimum problémásnak tűnik az a megoldás, hogy az igazgató belép az EESZT-be, és ott látja az összes diáknak, munkavállalónak az összes egészségügyi kezelésére vonatkozó összes adatát, és neki abból kell kiválogatnia azt, ami a koronavírusra vonatkozik. Ez nagyon súlyos adatvédelmi jogsértésnek tűnik. Az intézményvezetőknek nincs semmilyen felhatalmazásuk, és nem is lehet erre, hiszen ez a diákok és a munkavállalók magánszférájába olyan beavatkozás, ami nem megengedhető.
A pedagógusok készülnek a sztrájkra A pedagógus szakszervezetek megkezdték a szervezést a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkra. Már kiküldték a leveleket az óvodákba és az iskolákba. Arra kérik az ott dolgozókat, csatlakozzanak a sztrájkhoz, s első lépésként alakítsák meg a helyi sztrájkbizottságot. Az ügynek – annak fontossága miatt – a szülőket is szeretnék megnyerni. Amennyiben a figyelmeztető sztrájk nem vezet eredményre, ha a kormány továbbra sem hajlandó érdemben foglalkozni a kialakult válsággal, megkezdik a felkészülést a március 16-ától kezdődő, határozatlan idejű munkabeszüntetésre. A sztrájkot azért szervezik, mert a közoktatás elhanyagolt állapotára adandó válaszokat nem halogathatja tovább a kormány. Totyik Tamástól azt is megtudtuk: a sztrájktól azt várják, hogy a kormány meggondolja magát, és az ágazati szakmai bérpótlékon túl érdemi béremelést ad a pedagógusoknak, az oktatásban dolgozóknak. Ne fordulhasson elő az, hogy garantált bérminimumot kapjon egy pályakezdő vagy egy 14 éve a pályán levő pedagógus. Ez tarthatatlan állapot. S, hogy számíthatnak-e arra, hogy a választások előtt bármit is tesz a kormány? Totyik Tamás szerint a nagy kérdés az: ha ez a kormány arra készül, hogy a választások után tovább kormányoz, akkor egy összeomlott, teljesen kivéreztetett oktatást akar májustól irányítani újra? Mert ez az oktatás teljesen kivéreztetett állapotba került. 2015 óta a pedagógusok tizenhét havi bérét vették el összesen. A nemzetgazdasági átlagkeresetnél 2020-ban már több mint 10 százalékkal alacsonyabb volt a pedagógus átlagkereset. A diplomások átlagkeresetének 52 százalékát kapják. Senki nem fog erre a pályára jönni, miért is tenné ennyi pénzért? Ki fog akkor tanítani? Ha majd a katasztrofális PISA-eredmények és az országos kompetenciamérés hasonló eredményei nyilvánosságra kerülnek, akkor mi lesz? Nem véletlen, hogy ezeket az adatokat titkolni szeretné a kormány. |