Arányos vagy aránytalan - a kormányváltás a "házi feladat"
|
2017. május 15. 04:30
2017. máj. 15. 04:30
Most kivételesen nem kifejezetten nemzetbiztonsági témában jelentkezem, bár egy ország választási rendszerének persze másodlagosan vannak ilyen vonatkozásai is.
Mar az írásom elején felvállalom a végső konklúziót: bármilyen választási rendszerben is lesznek 2018 tavaszán az országgyűlési választások - amíg a szavazás titkos -, a kormány leváltható, mi több, leváltandó.
Úgy fogalmaznék: ha aránytalan választási rendszer marad - és ez a legvalószínűbb - akár "aránytalan" győzelmet kell és lehet aratni, amennyiben - nem várt módon - a mai hatalom partner lenne egy új és egyben arányos rendszer kialakítására, akkor persze "arányos" győzelmet érünk el.
Persze közel sem mindegy, hogy a magyar választók végre egy korrekt, a választói akaratot lényegében visszatükröző rendszerben tudnak-e az urnákhoz járulni vagy marad e jelenlegi torz, szélsőségesen aránytalan rendszer.
Egy szempontból azonban lényegében mellékes: élni kell a lehetőséggel és nem lehet előre kifogást keresni.
Nyilván nem lehet megoldás a kormányváltásra a távolmaradás, azaz a népszerű nyelvén bojkott. Mert abból nem lesz kormányváltás. Itt és most nem bonyolódok jobban bele abba a kérdésbe, hogy egyáltalán működne-e a teljes ellenzék közös távolmaradása, fogadjuk el, hogy szinte kizárt.
Személyes vélemény, hogy egy választási rendszer akkor a "létező rendszerek legjobbika", ha a leadott szavazatok a legközelebb állnak a kiosztott mandátumokhoz.
Szükséges persze valamilyen parlamenti küszöb (nem feltétlen 5%) és szoba jöhet a tisztán listás rendszer mellett egy vegyes de erős kompenzációs elemet tartalmazó megoldás is, főleg ha nincs kőbe vésve a 200 fős vagy még kisebb parlament.
Igazán működőképes vegyes rendszer 240-250 fős parlament esetén lenne megvalósítható, viszont amennyiben a mostani létszámból indulunk ki - mert ezt "olcsóbbnak" mondják -, akkor a tisztán listás, egyfordulós, akár a jelenleginél alacsonyabb küszöböt tartalmazó megoldás nyilván a célravezető. Itt persze sokan - hiszen a foci és a politika mellett a választási rendszer az amihez szinte mindenki ért - a kormányzó képességet hozzák fel ellenérvként, a tisztán arányos rendszerrel szemben.
Én pedig azt mondom: ha a választók úgy döntenek, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, azaz koalíciós kormány alakuljon, akkor ezt el kell fogadni. Lehetnek persze ebben a rendszerben is a győztest segítő megoldások, de itt fontos elfogadni, hogy az együttműködési kényszer nem valami átok vagy sorscsapás, hanem a "népakarat " következménye, amit nemcsak illik, hanem el is kell fogadni.
Reálisan nézve, kb. 10-11 hónappal a választások előtt szinte bizonyos, hogy a mostani rendszerben lesznek az általános választások, azonban szükséges leszögezni: egyetlen perce sem szabad elfogadni hosszútávú és korrekt megoldásnak a mai rendszert. Úgy fogalmaznék: még egyel több ok, hogy leváltsuk a mai hatalmat.
A ma ellenzékének komoly és megvalósítandó feladat egy méltányos, széleskörű támogatással bíró, a szakma ajánlásainak megfelelő, torzításoktól mentes rendszer kialakítása, immár kormányzati pozícióból, ideértve a progresszív női kvóta bevezetését is.
Helyes ha már most beszélünk róla és terveket készítünk, ahogy teszi ezt az MSZP is, arra azonban figyelni kell: a szükségesnél több energiát nem vonhat el a választási felkészülésről, mivel bármilyen változáshoz a mai hatalom belátása lenne szükséges. Félek, erre csak 2018 tavaszán az urna bontás után kerülhet csak sor, immáron a választók akaratából.
Úgy fogalmaznék: ha aránytalan választási rendszer marad - és ez a legvalószínűbb - akár "aránytalan" győzelmet kell és lehet aratni, amennyiben - nem várt módon - a mai hatalom partner lenne egy új és egyben arányos rendszer kialakítására, akkor persze "arányos" győzelmet érünk el.
Persze közel sem mindegy, hogy a magyar választók végre egy korrekt, a választói akaratot lényegében visszatükröző rendszerben tudnak-e az urnákhoz járulni vagy marad e jelenlegi torz, szélsőségesen aránytalan rendszer.
Egy szempontból azonban lényegében mellékes: élni kell a lehetőséggel és nem lehet előre kifogást keresni.
Nyilván nem lehet megoldás a kormányváltásra a távolmaradás, azaz a népszerű nyelvén bojkott. Mert abból nem lesz kormányváltás. Itt és most nem bonyolódok jobban bele abba a kérdésbe, hogy egyáltalán működne-e a teljes ellenzék közös távolmaradása, fogadjuk el, hogy szinte kizárt.
Személyes vélemény, hogy egy választási rendszer akkor a "létező rendszerek legjobbika", ha a leadott szavazatok a legközelebb állnak a kiosztott mandátumokhoz.
Szükséges persze valamilyen parlamenti küszöb (nem feltétlen 5%) és szoba jöhet a tisztán listás rendszer mellett egy vegyes de erős kompenzációs elemet tartalmazó megoldás is, főleg ha nincs kőbe vésve a 200 fős vagy még kisebb parlament.
Igazán működőképes vegyes rendszer 240-250 fős parlament esetén lenne megvalósítható, viszont amennyiben a mostani létszámból indulunk ki - mert ezt "olcsóbbnak" mondják -, akkor a tisztán listás, egyfordulós, akár a jelenleginél alacsonyabb küszöböt tartalmazó megoldás nyilván a célravezető. Itt persze sokan - hiszen a foci és a politika mellett a választási rendszer az amihez szinte mindenki ért - a kormányzó képességet hozzák fel ellenérvként, a tisztán arányos rendszerrel szemben.
Én pedig azt mondom: ha a választók úgy döntenek, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, azaz koalíciós kormány alakuljon, akkor ezt el kell fogadni. Lehetnek persze ebben a rendszerben is a győztest segítő megoldások, de itt fontos elfogadni, hogy az együttműködési kényszer nem valami átok vagy sorscsapás, hanem a "népakarat " következménye, amit nemcsak illik, hanem el is kell fogadni.
Reálisan nézve, kb. 10-11 hónappal a választások előtt szinte bizonyos, hogy a mostani rendszerben lesznek az általános választások, azonban szükséges leszögezni: egyetlen perce sem szabad elfogadni hosszútávú és korrekt megoldásnak a mai rendszert. Úgy fogalmaznék: még egyel több ok, hogy leváltsuk a mai hatalmat.
A ma ellenzékének komoly és megvalósítandó feladat egy méltányos, széleskörű támogatással bíró, a szakma ajánlásainak megfelelő, torzításoktól mentes rendszer kialakítása, immár kormányzati pozícióból, ideértve a progresszív női kvóta bevezetését is.
Helyes ha már most beszélünk róla és terveket készítünk, ahogy teszi ezt az MSZP is, arra azonban figyelni kell: a szükségesnél több energiát nem vonhat el a választási felkészülésről, mivel bármilyen változáshoz a mai hatalom belátása lenne szükséges. Félek, erre csak 2018 tavaszán az urna bontás után kerülhet csak sor, immáron a választók akaratából.
