NB1 blog - Nemzetbiztonság első kézből

Molnár Zsolt 2017. április 21. 14:25 2017. ápr. 21. 14:25

Biztos lesznek, akik ezt a blogot olvasva - különös figyelemmel a címre -, alapvetően hazánk ilyen-olyan színvonalú és egyben első osztályú (de mindenképpen annak nevezett) foci bajnokságáról várnak néhány magvas gondolatot. Őszintén szólva nagy a kísértés hogy így legyen, hiszen magamat is ahhoz a jónéhány milliónyi honfitársamhoz sorolom, akik értenek (vagy legalábbis ezt gondoljak) a futballhoz...

Befejezve a bevezetést és a focit mint témát, nem bírom megállni, hogy némi gyermek és fiatalkori nosztalgiát érezve, ne bíznék kedvenc csapatom 24 év utáni bajnoki címében... a május vége majd eldönti, nyerhet-e más mint a hatalom csapata(i).

Ha azonban nem a futballról szól eme rövid blogbejegyzés, akkor miről is? Hiszen mi mást is jelenthet az NB1?

Van még a futballon kívül egy téma, amihez szinte mindenki ért országunkban. Az általánosan elfogadott tétel szerint, ez mi más is lehetne, mint a politika. Az utóbbi 2-3 évben pedig azt látom, hogy különösen igaz ez az ország nemzetbiztonságára. Ez utóbbi témakörben már talán némi ismeretet és tapasztalatot is felhalmoztam az elmúlt bő egy évtizedben, azonban tudásnak - tisztelve ezt a területet -, nem merném nevezni.

Azt meghagyom a "névtelen nemzetbiztonsági forrásoknak", jól értesült bulvárral is versenyző néhány politikustársamnak és a gombamód szaporodó szakértőknek. És természetesen egy két igazán hozzáértő médiaszemélyiségnek, esetleg műsorvezetőnek.

A tisztesség okán itt kijelentem, hogy TÉNYLEG vannak igazi szakértők ezen a területen, akiktől nem szégyen tanulni sem. Mégis úgy érzem, amikor a "blogolás" mellett döntöttem hosszas gondolkodás után, hogy nem tudok és nem is akarok versenyezni a bulvár jellegű és jelentősen egyszerűsítő írásokkal, nem is beszélve a "100% bizonyságú titkosszolgálati forrásokkal" és a provokatív kérdezőkkel.

Egyszerűen úgy érzem, hogy mivel a sors, valamint a "hazai helyzet egyre fokozódása" következtében -
remélem Virág elvtárs nem haragszik meg a kissé csúsztatott hasonlatért -, lassan 6 éve vezetem az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, nemcsak a szűken vett szakmapolitikai feladatoknak kell megfelelni. Mivel - egyébként sajnálatosan- a mindennapok részévé vált ez a terület az elmúlt években ,"emberarcúbbá" is tehető, hitem szerint.

Lehet van ebben nemi naivság is a részemről, mégis megpróbálom. Persze itt az elején szeretnem tisztázni hogy sem "titkok kiszivárogtatása ", sem klasszikus pártpolitikai csatározások színtere nem lesz szándékom szerint ez a szerény felület.

Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor miért is tisztelnek meg (mert azt teszik) azzal, hogy elolvassák és ezáltal néhány percet szentelnek nekem és egyben közös ügyünknek?

Mert a "nemzet biztonsága" mégis csak közös ügyünk (vagy annak kéne lennie). Miért is? Bár sokan sokfélét gondolunk - egyébként teljesen helyesen véleményem szerint- a világról, azonban a biztonság mindannyiunk életének talán legalapvetőbb értéke.

Tudom persze hogy a biztonság szónak sok jelentése és értelmezése is van, most azonban a legalapvetőbb és az élet nulladik feltételének számító "fizikai biztonságról" van szó. A múlt héten Dortmundban, a hazai focistákat szállító busz ellen történt terrortámadás is egyértelműsítette, hogy biztonság nélkül sem szórakozásról, de még komoly tétre (és pénzre) menő, és néha túlzott indulatokat is generáló versenyről (üzletről) sem lehet szó.

A megtámadott buszon utazó egyik játékos mondta, hogy ott értette meg, bizony vannak a futballnál lényegesen fontosabb dolgok. Én meg azt is mondom, hogy vannak a politikánál is fontosabb dolgok!

Igen, a bomba és a golyó, nem is beszélve a kamion kerekeiről, nem tisztel sem politikai hovatartozást sem világnézeti kérdéseket, de ami rosszabb, még életkort sem... Borzasztó emlékezni a Charlie Hebdo elleni támadás képsoraira, amikor a földön fekvő - utóbb kiderült, muzulmán vallású - sérült rendőrt brutálisan kivégzi az egyik elkövető, éppen- hamisan- az iszlám nevében.

Legyen ez intő jel "minden írástudóknak" a civilizált világban. Itt szeretnem egyértelműsíteni és egyben leszögezni, hogy a létező legnagyobb hiba lenne az iszlám vallást a terrorizmussal azonosítani. Egyrészt mert a legtöbb áldozat maga is muszlim vallású, másrészt a körülbelül 1,6 milliárd muszlim hívő elsöprő többsége békés és az életet tisztelő embertársunk.

Nekünk az ellenfelünk, mi több az ellenségünk a "fortélyos félelmet okozó" terror, legyen is mögötte bármilyen ideológia. Mert az élet tisztelete, része a közös sorsunknak és a legalapvetőbb vízválasztó. Minden más csak ezután következik.

Ezen néhány alapvetés után természetesen aktuális kérdésekről is fogok "értekezni "

Itt van előttünk hazánk iraki - kurdisztáni szerepvállalása, illetve esetlegesen szerep nem vállalása, azután mi is várható "menekültügyben" túl a török népszavazáson, és kell-e nekünk európai titkosszolgálat, amikor "annyi és olyan jól működő "nemzeti szolgálat is van Európa szerte. És vajon tényleg a spájzban vannak-e az oroszok?

Szóval: NB1, azaz a Nemzet Biztonságáról, első kézből. Rövidesen folytatás következik.