Londonba menet jó reggelt kívánunk a kormánynak!

Úton látogatóba angliai magyarokhoz mi másról is írhatnék, mint foglalkoztatásról és bérekről. Miután a kormány szanaszét össze-vissza nyilatkozott munkaerőhiány ügyben, a kvótanépszavazás farvizén indul a kármentés: gazdaságélénkítő csomag készül.

A kormányzati közlések szerint a "csomag" középpontjában a tartósan 3 százalék fölötti gazdasági növekedés áll és az intézkedéseken belül elméletileg nagy hangsúlyt kapnak a munkaerőpiaci lépések, mint a szakképzett munkaerőhiány oldása vagy a foglalkoztatás növelése. Először is jó reggelt kívánunk a kormánynak! Évekkel ezelőtt kellett volna észbe kapni és kezelni a munkaerőhiányt, de leginkább el sem kellett volna kezdeni az olcsó bérek politikáját. Nem lehet tudni, hogy pontosan mi lesz a "csomagban", de leszögezem: a munkáltatói járulékcsökkentés vagy a külföldi vendégmunkások munkavállalásának megkönnyítése nem megoldás. Ha járulékcsökkentés, akkor a munkavállalói járulékokat kell mérsékelni, mert ezt érzik azonnal nettóban a dolgozók. Azt pedig teljes kudarc lenne, ha a kormány, lemondva a külföldre ment magyarok hazahívásáról, tőlünk alacsonyabb bérszínvonalú országokból hív be munkavállalókat, ezzel is azt üzenve, hogy nekik aztán teljesen mindegy, ki áll az összeszerelő-üzemekben, csak működjön a gyár. Ez a nemzeti érdek feladása, hiszen egy kormánynak nem az a dolga, hogy gyárigazgatóként vezényelje a termelést, hanem az, hogy a magyar emberek boldogulását segítse - márpedig ha százezrével mennek el magyarok megélhetés miatt, akkor ezt nem sikerült végrehajtani. Ha a dolgok mélyére nézünk, látjuk: a kivándorlási hullám és a mögötte álló bérválság nem ma kezdődött. Évek óta látható volt, hogy ez fog történni, és a leginkább azért elkeserítő mindez, mert az hogy idáig jutottunk, nem a véletlenek szerencsétlen játéka, hanem Orbán tudatos döntése: a miniszterelnök szerint Magyarország versenyképessége az olcsó béreken alapul, ennek megfelelően alacsonyan tartja a béreket, lenullázta a Munka törvénykönyvét és a korábbi kormányoknál is nagyobb fokozatban hozza be a külföldi tőket és telepít összeszerelőcégeket szerte az országban. Munkahelyteremtési programjuk nincs és nem is volt, közmunkaprogram van. Varga eddigi nyilatkozatai alapján most sem várunk mást a kormánytól, mint egy olyan csomagot, ami arról szól, hogy miként lehetne továbbra is olcsó munkaerővel kiszolgálni az összeszerelő-üzemeket, ha nincs magyar, akkor akár külföldi vendégmunkásokkal. Nemrég olvashattuk, hogy a Jabil elektronikai alkatrészgyártó cég 620 dolgozójától válik meg, azok után, hogy 2013-ban már volt egy közel 700 fős elbocsátása. Az eddig több mint 7 milliárd forint támogatásban részesülő cég az olcsóbb Ukrajnába helyezi ki termelése egy részét. A teljes felfordulást mutatja, hogy miközben a kormány ukrajnai dolgozókra is számít a hazai válság kezelésében, az egyik fő partnere fogja magát és áttelepül Ukrajnába - ezzel is súlyosbítva a hazai helyzetet. Itt kell megjegyezni, hogy ezeket a stratégiai megállapodásokat elvileg azért köti a kormány, hogy az adott cég minél jobban beágyazódjon a magyar gazdaságba -- ehelyett az történik, hogy a stratégiai partnerek pár éves magyarországi működés után veszik a sátorfájukat és elbocsátják a dolgozókat. Ezért sem szabadna ilyen mértékű közpénzt költeni az ilyen vállalatokra, mert nem teremtenek tartósan munkahelyeket: ez a pénz ablakon kidobott pénz.Az, hogy az LMP ötpontos akciótervével jó helyen keresi a megoldást, az is bizonyítja, hogy széltében-hosszában olvasható, hogy céges bérlakásokkal küzdenek a cégek a munkaerőhiány ellen, például az egyik ismert gyorsétterem-hálózat "állásért lakás" programja egy évig ingyen lakást kínál a dolgozónak, csak a rezsit kell fizetni. Hasonlóan egy autógyár is bérlakásprogramot indított, kedvezményes lakbérrel. Ezekből a lépésekből is látszik, hogy a cégek mindent megtesznek, hogy munkaerőhöz jussanak, de egyedi próbálkozásokkal nem érünk el semmit. Béremelésre és állami bérlakásprogramra lenne szükség.A Fidesz azonban nem a munkaerőpiaci válságnak nem a megoldása, hanem az oka. Elég megnézni, hogy a csodafegyvernek kikiáltott közmunkaprogram eredményeit. Csak az elmúlt három hónapban 20 ezerrel nőtt a közmunkások száma, miközben egyre jelentősebb a munkaerőhiány. A kormánynak az lenne a dolga, hogy segítse a közmunkások elhelyezkedését a munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban, ők ezzel szemben még szűkítik is a munkaerő-kínálatot, kivonva újabb tízezreket a munkaerőpiacról. A közmunkásokról tudjuk, hogy harmaduk szakképzett, innentől kezdve ők valós tartalékot jelentenek a munkaerőhiányos helyeken - csak éppen, ahogy országjárásomon is látom, sokan nem merik feladni a közmunkát, mert a mostani rossz minimálbér és a helytelen szabályozás miatt könnyen többet veszíthetnek, mint amennyit nyerhetnek azon, ha bevállalják a nyílt munkaerőpiacot. Hozzáteszem, hogy az adatkérésem szerint a közmunkából a munkaerőpiacra jegyében indított programok eddigi mérlege totális kudarc: 2500-an vették csak igénybe az elhelyezkedési támogatást,, a közmunkából idénymunkába program pedig mindössze 500 közmunkást segített ki a munkaerőpiacra időszakosan.Újságírók rendszeresen felteszik a kérdést, hogy az LMP szerint miként lehet kijönni a "munkaerőpiaci válságból". A rövid válasz az, hogy adórendszert kell változtatni, munkavállalói járulékot kell csökkenteni, minimálbért kell emelni, többet kell oktatásra költeni, szociális bérlakásprogramot kell indítani. Olyan munkahelyteremtő programra van szükség, ami helyben teremt munkát, és sokkal nagyobb mértékben kell támogatni a hazai kkv-kat és kiemelten az innovatív vállalkozásokat. Ezt az LMP mind le is írta, kiszámolta, javaslatok formájában beadta. Mindez nem hatotta meg a kormányt, mert az ő egész gazdaságpolitikájuk azon nyugszik, hogy a magyarok rossz bérekért dolgoznak. Ezt fejelte meg Csepreghy államtitkár, aki paksi fórumán egyenesen arról értekezett, hogy a kétsebességes Európa nekünk még jól is jöhet. Ez az a pont, ahol az LMP tökéletesen ellenkező állásponton van: Magyarországnak nem lehet az a jövője, hogy egy kettészakadt Európában a gazdag Nyugat ipari összeszerelő-üzeme legyen, és nem azért, mert én ellenzékből mindenáron vitatkozni akarok, hanem azért, mert a magyar emberek ezt nem fogadják el. Mi nem vagyunk hajlandóak feladni azt a célt, hogy a bérek szintjén is felzárkózzunk Európához. Ezért is vagyok most úton Londonba, a második legnagyobb magyar városba, mert a fidesznek sikerült egy olyan rossz politikát rászabadítani az országra, hogy a hagyományosan kevésbé mobil magyarok tömegével mennek el a saját hazájukból a puszta megélhetés miatt. Arra figyelmeztetem a kormányt, hogy ha már a polgári értékeket a kukába dobta az ibizai mulatókban és Gucci táskákkal parádézó tanácsadóival, vagy a Romániában adózó kormánybiztosaival, legalább a nemzeti ügyet ne tudja le azzal, hogy a külföldre ment magyarok visszahozása helyett külföldi vendégmunkásokat hív be az országba. Nem fogaskerekek vagyunk, az ország meg nem egy összeszerelő-üzem. Vagy a fidesznek ez a sztori ennyit ér?

2016. September. 16. 15:53

Végre őszintén beszél a kormány

Lassan eljutunk oda, hogy a kormány nem is próbálja titkolni, hogy bár a felszínen milliárdokat költ arra, hogy "üzenjen Brüsszelnek", a valóságban a külföldi nagyvállalatok gazdasági érdekeit tökéletesen kiszolgálva, Nyugat-Európa ipari zónájaként képzeli el Magyarország jövőjét.

Persze nehéz is lenne ezt elhazudni, amikor már oda jutunk, hogy a kormány gazdasági miniszter arról értekezik, hogy külföldi vendégmunkások betelepítésével kellene munkaerőt keríteni az alacsony bérekkel elüldözött magyar munkavállalók helyére. Csepreghy Nándor azonban néhány napja még ennél is tovább ment.Történt ugyanis, hogy a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára pénteken azt mondta egy paksi fórumon, hogy "ha létrejön egy kétsebességes európai közösség, az Magyarország számára nem biztos, hogy veszély, hanem lehetőség." Szerinte a bérviszonyokban Magyarország és a régió államai még évtizedekig nem érik el a nyugat-európait, de "nem is annak elérését kell nézni, hanem azt, hogy tudunk-e megfelelő életszínvonalat teremteni."Magyarra lefordítva a kormány célja nem a nyugati bérek elérése, hanem éppen ellenkezőleg, a bérkülönbségek fenntartása. Az alacsony bérek a kormány szemében előnyt, nem pedig hátrányt jelentenek Magyarország számára.A kormány ezzel hivatalosan is elismerte, hogy nem lát esélyt arra, hogy a magyar dolgozók nyugati színvonalú bért kapjanak: ez egyszerűen nem célja a kormányzásuknak, mert nem tartják rá képesnek az országot. Így már persze érthető az oktatás szétverése, a minimálbér megadóztatása, a munkára rakódó terhek növelése, a közszféra béreinek befagyasztása, a közmunkaprogram, és minden olyan intézkedés, ami elsőre minden logikát nélkülöz, ha azt akarjuk, hogy a magyar dolgozók meg tudjanak élni a fizetésükből.Itt az ideje, hogy a kormány is beszéljen világosan. Mondja egyenesen az emberek szemébe, hogy nem akar magasabb béreket, tudatosan le akarja szorítani a fizetéseket, hogy olcsó maradjon a magyar munkaerő. Mondják el: az elmúlt években tudatosan arra törekedtek, hogy nemhogy a nyugati bérektől, de a régiós országok béreitől is minél inkább leszakadjunk.Mi az LMP-ben nem vagyunk ilyen kishitűek. Szerintünk a magyar dolgozók igenis elég jók és elég képzettek ahhoz, hogy nyugati bért kapjanak: ezt bizonyítja az a többszázezer kivándorolt, aki sikeresen elhelyezkedett Nyugat-Európában. Szerintünk az a kormány, amelyik a munkaerő árában akar versenyezni és a munkavállalók számára minél rosszabb feltételeket teremtve akarja vonzóvá tenni a külföldi befektetők számára az országot, nem a magyar emberek érdekeit képviseli.Azt gondoljuk, hogy Magyarországnak nem érdeke a két-, vagy többsebességes Európa. Nem érdeke a bérkülönbségek fenntartása és az erre alapozott gazdaságpolitika. Nem lehet lemondani arról a célról, hogy felzárkóztassuk a béreket, biztos megélhetést teremtsünk, és ezzel itthon tartsuk a magyar munkaerőt. Ehhez éppen az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit a kormány tesz. Nem a munkaerő árára, hanem a tudására kell alapozni a versenyképességet. A munkaerő képzettségébe és a béremelésbe kell beruházni.A Fidesz azonban már a célokat is rosszul határozta meg, és sajnos egyre gyorsabban halad a rossz irányba. Ha a cél ugyanis az, hogy végképp leszakadjunk Nyugat-Európától, akkor szomorúan, de kimondhatjuk, hogy a kormány reformjai tényleg működnek. Ha oda szeretnénk elérni, hogy ugyanazért a munkáért a közeli jövőben ugyanannyi pénzt kapjon egy magyar és egy nyugat-európai dolgozó, akkor mihamarabb teljesen új irányba kell indulnunk.

2016. September. 08. 10:22

Külföldi vendégmunkások országává válunk?

Friss hír, hogy olyan súlyos a munkaerőhiány számos magyar ipari parkban, hogy a vállalatok egymástól "lopják el" a dolgozókat. A Nógrád megyei Szügyön az egyik, autóponyvákat gyártó cég nem talált a környéken szakképzett varrónőket, ezért mexikói, orosz és szerb vendégmunkásokkal pótolta a hiányzó munkaerőt - mindez annak ellenére történt, hogy Salgótarján környékén 20 százalékos munkanélküliség, de az állástalanok zöme szakképzetlen.

A szügyi eset nem példa nélküli: egy másik gyárban is felmerült nepáli vendégmunkások alkalmazása. Az igazi meglepetést azonban az okozta, hogy amikor a gyáriparosok arról kezdtek beszélni, hogy ebből rendszer legyen, a magyar kormány nem elhatárolódással reagált, hanem Varga Mihály felelős miniszterként hitet tett amellett, hogy sor kerülhet külföldi munkások tömeges behívására. Mindezt úgy, hogy eközben a magyar szakképzett munkaerő pánikszerűen hagyja el az országot: friss tapasztalat, hogy a munkaerő-közvetítő cégek arról számoltak be, hogy a Brexit óta a korábbi heti egy-két jelentkező helyett heten-nyolcan jelentkeznek szigetországi munkavállalásra.Ez a helyzet a Fidesz gazdaságpolitikájának teljes kudarcát mutatja. Egymillió új adózó munkahely megteremtését ígérte az a kormány, amelyik most egyszerűen összeáll a nagytőkével a bérek letörése érdekében és keblére öleli a külföldi vendégmunkások ötletét - miközben semmit nem tesz azért, hogy a tömegével külföldre menő magyarokat itthon tartsa, sőt, úgy tesznek, mintha ők is áldozatai volnának ennek a helyzetnek és hárítanak magától minden felelősségét. Elég csak Lázár János múlt heti "magánvéleményére" utalni, amiben elmondta, hogy egy mai népszavazáson már nem szavazna jó szívvel az Unióba való belépésre, mert az uniós tagság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Példának hozta fel, hogy "a bérek sem növekedtek úgy, ahogy előtte megígérték".A probléma ezzel az érveléssel csak az, hogy ez a magyar kormány hibája és nem másé: hat éve a Fidesz-KDNP van kormányon és ez idő alatt nagyon sokat tehettek volna a bérfelzárkózásért, de ennek pont az ellenkezőjét csinálták. Brüsszelre mutogatnak, holott a fideszes gazdaságpolitika a legfőbb akadálya a bérek növekedésének: az orbáni gazdaságpolitikának a lényegi eleme az olcsó munkaerő, az alacsony tartott bérek - emlékszünk rá, hogy a magyar miniszterelnök a "minőségéhez képest olcsó munkaerővel" kampányolt a távol-keleti körútján is. Ez a kormány az, aki lenyomta a közszféra béreit az éhbért fizető közmunkával, nyolc éve nem emelt béreket az állami szférában, az elszigetelt ágazati béremelések részlegesek és tűzoltás jellegűek voltak, a minimálbért pedig megadóztatta, miközben a munkára rekord magas terhet vetettek ki, így a munkáltató minden forint után, amit a munkavállalónak ad, befizet egy forintot az államkasszába.Ez a kormány az, amelyik egymillió új adófizető munkahely ígéretével kezdte, a magyar gazdaság megerősítésével kampányoltak, de kormányra kerülve a Fidesz teljes mértékben semmibe vette a korábbi ígéreteit: minden korábbinál bőkezűbb támogatásokkal és adókedvezményekkel csábították hazánkba a főleg autóipari multikat, munkaerőnek pedig "minőségéhez képest olcsó munkaerőt" kínált. Az ígéretek ellenére, amik a multi cégeknek nyújtott állami támogatások maximálásáról szóltak, Magyarország ma az Unió élvonalában van a cégeknek nyújtott állami támogatásokban, 2010 óta mára a 100 milliárdot is eléri a közvetlen támogatások nagysága, amihez jön a további több mint 100 milliárdnyi adókedvezmény, miközben a hazai kkv-k ennek töredékét kapták.Nem külföldi vendégmunkásokra van szükség, hanem bérrendezésre, progresszív adórendszerre, a munkát terhelő rekord magas adó és járulékok csökkentésére, a kis- és középvállalkozások támogatására, és arra, hogy ne a munkaerő árában, hanem a képzettségében versenyezzünk. Amíg ez meg nem valósul, addig azt kell végig néznünk, hogy miközben egy teljes generáció menekült külföldre a megélhetés reményében, addig Magyarország egy olyan összeszerelő-üzemmé válik, ahol külföldről betelepített vendégmunkások éhbérért szolgálják ki a külföldi nagyvállalatok érdekeit. A kormány a hangoskodás mögött valójában egy dolgot üzen Brüsszelnek: mindenki nyugodjon meg, a Fidesz valójában továbbra is zokszó nélkül képviseli a a multinacionális vállalatok érdekeit itthon.

2016. July. 09. 14:34

Foglalkoztatás a plakátvalóságon innen és túl

Létezik Magyarországon egy alternatív valóság, amit én csak "plakátvalóságnak" szoktam hívni. Ebben a párhuzamos valóságban a reformok működnek, a költségvetéssel mindenki léphet egyet előre, a kormány egymillió új munkahelyet teremt, a fiatalok pedig pedig csak kalandvágyból, világot látni mennek külföldre.

A Fidesz súlyos milliárdokat költ arra, hogy ezt az alternatív víziót igaznak állítsa be, de a valóság egyre többször közbeszól, a plakátokat pedig egyre inkább megmosolyogják az emberek.A plakátvalóságban ma az a hír, hogy több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma hat év alatt. Ezzel a címmel adott ki közleményt a foglalkoztatási propagandáért felelős ügyeletes államtitkár. Azt is írja, hogy több mint két éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma. Sajnos az egyik állítás sem igaz. A 600 ezernek legfeljebb a fele, ha igaz, a másik felét a közmunkásokkal és az alacsony bérek miatt külföldre kivándorlókkal sikerült "előállítania" a kormánynak. Nélkülük a foglalkoztatottak száma még mindig 4 millió alatt van.A kormány az elmúlt években foglalkoztatáspolitikai szinten csak az érdekelte, hogy tudjon mit írni a plakátokra: hat éve tulajdonképpen kormányzati szinten zajlik a foglalkoztatási adatok kozmetikázása, az alternatív valóság megteremtése. Ezt bizonyítja, hogy a KSH nemrég megjelent kiadványából kiolvasható, hogy az elmúlt 6 évben a közmunkások száma megnégyszereződött, a külföldön dolgozóké pedig közel háromszorosára nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon 2016 első negyedévében 350 ezren dolgoztak többen, mint 6 évvel ezelőtt, de azzal bezzeg nem dicsekszik a kormány, hogy a részletes adatok megmutatják: az önálló vállalkozásban dolgozók száma még csökkent is 1600-zal.A kormány ahelyett, hogy az elmúlt 6 évben azon dolgozott volna, hogy minél több embernek legyen minél jobban fizető munkája, amiből meg is tud élni, létrehozott egy olyan helyzetet, amiben a valódi, jól fizető piaci munkahelyek hiányában drasztikusan megnőtt a külföldre vándorlás, mert az is segíti az adatok kozmetikázását. Mindeközben a dolgozók közt egyre nagyobb a létminimum alatt keresők aránya, a közmunkások pedig hivatalosan is a szegénységi küszöb alatt keresnek.Pedig valóságban teljesen ésszerűtlen, amit a Fidesz csinál: miközben 100 ezer közelében a betöltetlen állások száma és a közmunkások közt is 100 ezer körüli a középfokú szakképzettségű, a kormány nem minden erőforrással az ő elhelyezkedésüket segíti, hanem közmunkába pumpálja a közpénz-százmilliádokat. Az LMP szerint radikális fordulat kell: véget kell vetni az olcsó munkaerőre alapozott munkahelyteremtésnek, azonnali béremelés kell, közmunka helyett képzés és jó minőségű, megélhetést adó munkahelyek. Enélkül továbbra is csak a plakátokon fognak működni a reformok.

2016. June. 28. 16:06

1151 nap

Ennyit kellett várni arra, hogy az exfideszes nőverő polgármester és országgyűlési képviselő, Balogh József lemondjon tisztségéről, amit már három éve meg kellett volna tennie. Ő volt az, aki 2013 áprilisában ököllel többször arcon ütötte élettársát majd előadta a vak komondor meséjét, és mindössze annyi történt, hogy "közös megegyezéssel" távozott a Fidesz-frakcióból, de a pártból sem zárták ki és vígan nyomogathatta tovább a gombot függetlenként a parlamentben.

Miközben a kormány minden alkalommal előadta, hogy mennyire elkötelezett a családon belüli erőszak elleni harc mellett, egyetlenegyszer sem állt ki és nem határolódott el nyilvánosan saját képviselőjétől. Nem alkalmazta a híres zéró toleranciát, nem mondta, hogy Balogh József méltatlanná vált arra, hogy bárkit is képviseljen a parlamentben. Az elsőfokú bíróság ítéletét, ami mindössze 420 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, most a kecskeméti törvényszék súlyosbította másodfokon tíz hónap - két év próbaidőre - felfüggesztett börtönbüntetésre. Ha most nem mond le Balogh, akkor méltatlansági eljárás keretében fosztották volna meg polgármesteri tisztségétől -- szó sem volt tehát arról, hogy ezzel a lépéssel vállalni akarta volna tettei következményét. A szomorú az egészben az, hogy három év kellett ahhoz, hogy egyáltalán valamilyen következménye legyen az ügynek és a fidesz ez alatt az idő alatt nem csak végképp hiteltelenné vált azzal kapcsolatban hogy mit is ért ő zéró tolerancián, de a hallgatásával rengeteget ártott: azt üzente a társadalomnak, hogy a nők bántalmazása magánügy és az erőszakot elszenvedett nők nem számíthatnak a kormányra. A kormány tényleg látványosan nem tesz semmit a nők elleni erőszakkal kapcsolatban: évek óta halogatja az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, sorra szavazza le a javaslatainkat, a költségvetésbe nem teszi bele a szükséges forrásokat. A bántalmazott nőkön és a családon belüli erőszak áldozatain az segít, ha a papíron garantált jogok végre valósággá válnak. Ehhez viszont kormányzati akarat kell.

2016. June. 23. 09:45

Új adatok bizonyítják: miközben a kormány zsinórban szavazza le az Isztambuli Egyezményt, másfélszeresére nőtt a szexuális erőszak eseteinek száma

Májusban már Románia is ratifikálta a nők elleni és családon belüli erőszak elleni hatékony fellépésről szóló Isztambuli Egyezményt. A magyar kormány évek óta nem hajlandó megtenni ezt a lépést, miközben előszeretettel mutogat a ratifikációt halogató országokra, mondván, a magyar kormány még "időben van". Csakhogy erről szó nincs. A belügyminiszter részünkre megküldött friss adataiból kiderül, a szexuális erőszak eseteinek száma közel másfélszeresére, nőtt. A kormány azonban nem lép.

Ezek a számok feltárják a borzalmas valóságot: a nők elleni halált okozó bűncselekmények közül minden harmadikat jelenlegi vagy korábbi partnerük követte el, a nők ellen elkövetett bűncselekmények között nőtt a szexuális erőszak eseteink aránya és másfélszeresére nőtt a szexuális erőszak eseteinek száma. Drasztikusan megnőtt a kapcsolati erőszak miatt indított eljárások száma is: míg 2014-ben 329 volt ez a szám, egy évvel később ennek kétszerese, 670. Duplájára, 141-ről 293-ra nőtt a női sértettek száma is, férfi áldozat 2014-ben 19, 2015-ben 33 fő volt. Egyszerűen nincs mentsége a kormánynak arra, hogy nem támogatja a nők elleni és családon belüli erőszak elleni küzdelmet hatékonyan, rendszerszinten kezelő Isztambuli egyezmény végrehajtását. A mentegetőzésük addig fajult, hogy azt mondták, nem egyezményre van szüksége az áldozatoknak, hanem segítségre - csakhogy ratifikációval pont ez történne meg. Az egyezmény végrehajtásával ugyanis minden létező csatornán megindulna az áldozatsegítés, a prevenció, a szakemberképzés, a szemléletformálás. Olyan alapvető dolgok lendülnének működésbe, amit évek óta követelünk az áldozatok érdekében: meg kell tízszerezni a krízisférőhelyek számát, rendszeres képzést kell kapniuk a szakembereknek, rendőröknek, bíráknak, gyermekvédelemben dolgozóknak, a hatósági fellépést pedig hatékonyabbá kell tenni. De a kormány nem lép, helyette folyamatosan mellébeszél.Mégis mit csinál a háttérben a kormány, kérdezik tőlem sokan. Annak érdekében, hogy tisztán lássunk, kérdések sorát intéztem minisztériumokhoz és abból az alábbi kép állt össze. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a Nőkkel Szembeni Erőszakkal Foglalkozó - tárcaközi - Munkacsoport tavaly áprilisban befejezte működését. Ekkor terjesztették a kormány elé az összegző jelentésüket az Egyezmény kihirdetéséhez szükséges lépésekről, a kormány azonban ahelyett, hogy ratifikációra bocsátotta volna az ügyet, további közigazgatási egyeztetéseket rendelt el. És ez maga a fekete lyuk: az előkészítő munkacsoport üléseinek jegyzőkönyveit titkosították, az Igazságügyi Minisztérium pedig azt állítja, két dolog miatt nem történt még meg a ratifikáció: az egyik az Egyezmény végrehajtását monitorozó Nemzeti Koordinációs Testület létrehozása, a másik a statisztikai adatbázisok ügye. Mindkét kérdést lehetett volna rendezni az elmúlt év folyamán, de erre nem került sor. Vajon miért?A helyzet súlyosságát fokozandó, a kormány ráadásul folyamatosan megszegi a már aláírt Egyezményt: nemcsak hogy nem biztosít széles társadalmi konzultációt civil szervezetek részére, mint említettem egyenesen titkosítja az előkészítő munkacsoport üléseinek jegyzőkönyveit is, hogy még az ellenzéki kontrollt is kivédje, de nem biztosít elég költségvetési forrást sem a nők elleni és családon belüli erőszak elleni harcra. Márpedig e két feltétel teljesülése nélkül nem beszélhetünk az erőszak felszámolása melletti őszinte elköteleződésről. A minisztériumtól kapott információk szerint idén mindössze 2 új krízisközpont és 1 félutas ház létrehozását teszi lehetővé. Az uniós forrásokból is nagyon keveset különített el erre a célra a minisztérium: az éves fejlesztési keret mindössze 2,8 milliárd forint, ebből 1,16 milliárd megy a kríziskezelő szolgáltatások fejlesztésére. Édeskevés, nagyságrendekkel többre lenne szükség, de erre nem szánnak pénzt. Mindeközben múlt héten ismét leszavazták az Igazságügyi bizottságban az ellenzéki képviselők által benyújtott Isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló javaslatot, de holnap az egész parlament szavazni fog a javaslatunkról: lássuk meg, név szerint, ki van az ügyért és ki ellene!

2016. June. 12. 16:42