Londonba menet jó reggelt kívánunk a kormánynak!

Szél Bernadett 2016. szeptember 16. 15:53 2016. szept. 16. 15:53

Úton látogatóba angliai magyarokhoz mi másról is írhatnék, mint foglalkoztatásról és bérekről. Miután a kormány szanaszét össze-vissza nyilatkozott munkaerőhiány ügyben, a kvótanépszavazás farvizén indul a kármentés: gazdaságélénkítő csomag készül.

A kormányzati közlések szerint a "csomag" középpontjában a tartósan 3 százalék fölötti gazdasági növekedés áll és az intézkedéseken belül elméletileg nagy hangsúlyt kapnak a munkaerőpiaci lépések, mint a szakképzett munkaerőhiány oldása vagy a foglalkoztatás növelése. Először is jó reggelt kívánunk a kormánynak! Évekkel ezelőtt kellett volna észbe kapni és kezelni a munkaerőhiányt, de leginkább el sem kellett volna kezdeni az olcsó bérek politikáját. Nem lehet tudni, hogy pontosan mi lesz a "csomagban", de leszögezem: a munkáltatói járulékcsökkentés vagy a külföldi vendégmunkások munkavállalásának megkönnyítése nem megoldás. Ha járulékcsökkentés, akkor a munkavállalói járulékokat kell mérsékelni, mert ezt érzik azonnal nettóban a dolgozók. Azt pedig teljes kudarc lenne, ha a kormány, lemondva a külföldre ment magyarok hazahívásáról, tőlünk alacsonyabb bérszínvonalú országokból hív be munkavállalókat, ezzel is azt üzenve, hogy nekik aztán teljesen mindegy, ki áll az összeszerelő-üzemekben, csak működjön a gyár. Ez a nemzeti érdek feladása, hiszen egy kormánynak nem az a dolga, hogy gyárigazgatóként vezényelje a termelést, hanem az, hogy a magyar emberek boldogulását segítse - márpedig ha százezrével mennek el magyarok megélhetés miatt, akkor ezt nem sikerült végrehajtani.

Ha a dolgok mélyére nézünk, látjuk: a kivándorlási hullám és a mögötte álló bérválság nem ma kezdődött. Évek óta látható volt, hogy ez fog történni, és a leginkább azért elkeserítő mindez, mert az hogy idáig jutottunk, nem a véletlenek szerencsétlen játéka, hanem Orbán tudatos döntése: a miniszterelnök szerint Magyarország versenyképessége az olcsó béreken alapul, ennek megfelelően alacsonyan tartja a béreket, lenullázta a Munka törvénykönyvét és a korábbi kormányoknál is nagyobb fokozatban hozza be a külföldi tőket és telepít összeszerelőcégeket szerte az országban. Munkahelyteremtési programjuk nincs és nem is volt, közmunkaprogram van. Varga eddigi nyilatkozatai alapján most sem várunk mást a kormánytól, mint egy olyan csomagot, ami arról szól, hogy miként lehetne továbbra is olcsó munkaerővel kiszolgálni az összeszerelő-üzemeket, ha nincs magyar, akkor akár külföldi vendégmunkásokkal. Nemrég olvashattuk, hogy a Jabil elektronikai alkatrészgyártó cég 620 dolgozójától válik meg, azok után, hogy 2013-ban már volt egy közel 700 fős elbocsátása. Az eddig több mint 7 milliárd forint támogatásban részesülő cég az olcsóbb Ukrajnába helyezi ki termelése egy részét. A teljes felfordulást mutatja, hogy miközben a kormány ukrajnai dolgozókra is számít a hazai válság kezelésében, az egyik fő partnere fogja magát és áttelepül Ukrajnába - ezzel is súlyosbítva a hazai helyzetet. Itt kell megjegyezni, hogy ezeket a stratégiai megállapodásokat elvileg azért köti a kormány, hogy az adott cég minél jobban beágyazódjon a magyar gazdaságba -- ehelyett az történik, hogy a stratégiai partnerek pár éves magyarországi működés után veszik a sátorfájukat és elbocsátják a dolgozókat. Ezért sem szabadna ilyen mértékű közpénzt költeni az ilyen vállalatokra, mert nem teremtenek tartósan munkahelyeket: ez a pénz ablakon kidobott pénz.

Az, hogy az LMP ötpontos akciótervével jó helyen keresi a megoldást, az is bizonyítja, hogy széltében-hosszában olvasható, hogy céges bérlakásokkal küzdenek a cégek a munkaerőhiány ellen, például az egyik ismert gyorsétterem-hálózat "állásért lakás" programja egy évig ingyen lakást kínál a dolgozónak, csak a rezsit kell fizetni. Hasonlóan egy autógyár is bérlakásprogramot indított, kedvezményes lakbérrel. Ezekből a lépésekből is látszik, hogy a cégek mindent megtesznek, hogy munkaerőhöz jussanak, de egyedi próbálkozásokkal nem érünk el semmit. Béremelésre és állami bérlakásprogramra lenne szükség.

A Fidesz azonban nem a munkaerőpiaci válságnak nem a megoldása, hanem az oka. Elég megnézni, hogy a csodafegyvernek kikiáltott közmunkaprogram eredményeit. Csak az elmúlt három hónapban 20 ezerrel nőtt a közmunkások száma, miközben egyre jelentősebb a munkaerőhiány. A kormánynak az lenne a dolga, hogy segítse a közmunkások elhelyezkedését a munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban, ők ezzel szemben még szűkítik is a munkaerő-kínálatot, kivonva újabb tízezreket a munkaerőpiacról. A közmunkásokról tudjuk, hogy harmaduk szakképzett, innentől kezdve ők valós tartalékot jelentenek a munkaerőhiányos helyeken - csak éppen, ahogy országjárásomon is látom, sokan nem merik feladni a közmunkát, mert a mostani rossz minimálbér és a helytelen szabályozás miatt könnyen többet veszíthetnek, mint amennyit nyerhetnek azon, ha bevállalják a nyílt munkaerőpiacot. Hozzáteszem, hogy az adatkérésem szerint a közmunkából a munkaerőpiacra jegyében indított programok eddigi mérlege totális kudarc: 2500-an vették csak igénybe az elhelyezkedési támogatást,, a közmunkából idénymunkába program pedig mindössze 500 közmunkást segített ki a munkaerőpiacra időszakosan.

Újságírók rendszeresen felteszik a kérdést, hogy az LMP szerint miként lehet kijönni a "munkaerőpiaci válságból". A rövid válasz az, hogy adórendszert kell változtatni, munkavállalói járulékot kell csökkenteni, minimálbért kell emelni, többet kell oktatásra költeni, szociális bérlakásprogramot kell indítani. Olyan munkahelyteremtő programra van szükség, ami helyben teremt munkát, és sokkal nagyobb mértékben kell támogatni a hazai kkv-kat és kiemelten az innovatív vállalkozásokat. Ezt az LMP mind le is írta, kiszámolta, javaslatok formájában beadta. Mindez nem hatotta meg a kormányt, mert az ő egész gazdaságpolitikájuk azon nyugszik, hogy a magyarok rossz bérekért dolgoznak. Ezt fejelte meg Csepreghy államtitkár, aki paksi fórumán egyenesen arról értekezett, hogy a kétsebességes Európa nekünk még jól is jöhet. Ez az a pont, ahol az LMP tökéletesen ellenkező állásponton van: Magyarországnak nem lehet az a jövője, hogy egy kettészakadt Európában a gazdag Nyugat ipari összeszerelő-üzeme legyen, és nem azért, mert én ellenzékből mindenáron vitatkozni akarok, hanem azért, mert a magyar emberek ezt nem fogadják el. Mi nem vagyunk hajlandóak feladni azt a célt, hogy a bérek szintjén is felzárkózzunk Európához. Ezért is vagyok most úton Londonba, a második legnagyobb magyar városba, mert a fidesznek sikerült egy olyan rossz politikát rászabadítani az országra, hogy a hagyományosan kevésbé mobil magyarok tömegével mennek el a saját hazájukból a puszta megélhetés miatt. Arra figyelmeztetem a kormányt, hogy ha már a polgári értékeket a kukába dobta az ibizai mulatókban és Gucci táskákkal parádézó tanácsadóival, vagy a Romániában adózó kormánybiztosaival, legalább a nemzeti ügyet ne tudja le azzal, hogy a külföldre ment magyarok visszahozása helyett külföldi vendégmunkásokat hív be az országba. Nem fogaskerekek vagyunk, az ország meg nem egy összeszerelő-üzem. Vagy a fidesznek ez a sztori ennyit ér?