A menedzser válsága
„Gondoljunk bele: ha a fenti válságok bármelyike baloldali kormányzás alatt teríti le az országot, akkor most mi lenne? Legsötétebb balsejtelmeink igazolódtak volna be már régen. Maradjunk tehát annyiban, hogy a hazai közélet egyetlen ütésálló és sikeres válságmenedzsert ismer. Orbán Viktornak hívják.” (Magyar Nemzet)
A fenti mondatokkal fejezi be „A válságmenedzser” című írását Berszán György, a Magyar Nemzet rovatvezetője. A szerző jegyzete nagy részében az ellenzéket szapulja, kormányzásra való alkalmatlanságukat hangsúlyozza. Végkövetkeztetése szinte magától értetődik: országunk további irányítására mindössze egyetlen ember alkalmas, nevezetesen a jelenlegi kormányfő. Orbán jött, látott, győzött – semmi ok a bizonytalankodásra. Vagy mégis?
Válságmenedzsereket nem szoktak évtizedes távlatra kinevezni/megválasztani. A futballban a kieső pozícióban levő csapatoknál, a gazdasági életben a csőd közeli vállalkozásoknál szoktak krízismenedzsereket alkalmazni. Általában rövid időre szól a megbízásuk, és ahogy vége van a veszélynek, máris megválnak a válságmenedzsertől. Orbán tizenkét éves uralkodása tehát azt jelenti, hogy ennyi ideje válságállapot van Magyarországon. Ennyi idő alatt sem volt képes stabilizálni hazánk helyzetét? Egyik válságból a másikba kerülünk? Orbán ugyan úgy viselkedik, mint a nemzet ügyintézője, csak éppen az ügyek elintézetlenül maradnak. Nem csak az ország, hanem annak vezetője is válságban van!
„Aztán a válságok sora folytatódott az ajkai vörösiszap-katasztrófával, a belvízzel, az árvízzel, aztán pedig a koronavírus-járvánnyal, amely eleve négy krízist „termelt ki” magából; gazdaságit, egészségügyit, szociálist, végül pedig a vakcinabeszerzés egész uniót átható válságát.” – írja a szerző. Halkan kérdezem: a Berszán által említett gazdasági, egészségügyi és szociális krízis megoldása milyen fázisban van? Az én tapasztalatom szerint kisvállalkozások tömege ment csődbe, munkavállalók és nyugdíjasok százezreinek anyagi helyzete roppant meg, a mélyreható szociális válság minden elemét még nem is ismerjük. A sikeres válságmenedzseléshez nem szükséges gumicsizmában futkározni a gátakon, nem kell hajnalonként – kamera kíséretében – kórházakat látogatni, és főleg nem indokolt hamis ígéretekkel, fals számokkal becsapni az embereket.
Orbán a válságmenedzser? Kacagnom kell. Szerintem Orbán a válság egyik oka és okozója! Békés és demokratikus ország irányításához más adottságok szükségesek, mint amelyekkel a mostani miniszterelnök rendelkezik. Egy kiegyensúlyozott jogállamban képtelen lenne kormányozni, és igen hamar megbukna. Ezért a meglevő – egyébként sokszor tényleg ránk törő – krízisállapotokat felnagyítja, majd seregei élén háborús hangulatot teremtve, győzelmi jelentésekkel traktálja a dolgozó népet. Alvezérei politikai és közigazgatási szempontból súlytalanok (Kásler miniszter, Horváth államtitkár, Müller Cecília, Rogán A., stb.), így aztán még jobban látszik, hogy ki a vezénylő parancsnok. „Kis” hibája a folyamatnak, hogy nemzetünk tábornoka akkor is harcol, amikor nincs ellenség, és akkor is válságot kezel, amikor az nincs. A következtetésem ellentétes Berszán Györgyével. Ő a fülkeforradalom vezérét pótolhatatlan irányítónak tartja, én pedig úgy ítélem meg, hogy helyettesíthető, és éppen itt az ideje, hogy elengedje a kormánykereket.
Befejezésül: emlékszem egy jó modorú, képzett, a hatalomtól nem megszédülő, csöndes fiatalemberre, aki 2009. és 2010. között szakértő csapatával kirántotta az országot a gödörből. Ha sikeres válságmenedzselésről van szó, nekem mindig ő jut az eszembe.
