Akiket a Szerencsejáték pénze megcsapott
Miközben az MVM az áramszolgáltatás kikapcsolásával fenyegeti az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által üzemeltetett intézményeket, a Szerencsejáték Zrt. szponzorcégén keresztül két hónap alatt mintegy 500 milliót forintot osztott ki a NER-hez lojális prominensek cégei között. Ez, ha úgy vesszük, előrelépés: az idei év első hónapjaiban a „lottócég” mindössze 200 millió forintnyi támogatást adott az arra érdemesített vállalkozásoknak.
A szerencsére vágyó magyar polgárok pénzével gazdálkodó Szerencsejáték Zrt. mindig is nagyvonalú volt a NER jeleseihez, ami többnyire sokmillió forintos támogatásban öltött testet. Az idei év elején – talán a borús gazdasági kilátásokra tekintettel – a korábbiaknál kevesebb pénzt osztott szét az arra érdemesnek talált cégek között. Mindössze 200 millió jutott támogatási célokra, ám öröm az ürömben, hogy Bayer Zsolt cége, az 1100ÉV Kft, nem érezte meg a kényszerű és szokatlan szűkmarkúságot: ők – akárcsak a valamikor Szijjártó Péter külügyminisztert is foglalkoztató dunakeszi futsal klub – 40 millió forintot kaptak.
A nyár végére aztán helyreállt a világ rendje, a Szerencsejáték Zrt. augusztusban ismét belecsapott a lecsóba: szponzorcégén keresztül tíz vállalkozás és szervezet között nettó 268,7 millió forint szponzorációs támogatás osztottak szét, szeptemberben pedig három újabb szervezet kapott összesen nettó 128,7 milliót. A cégnél semmit sem bíznak a véletlenre, ezért a legtöbbször visszatérő ügyfeleik vannak. Ilyen például a TRP Hungary Kft., amelynek a neve a nagyközönségnek nem mond semmit, viszont a vállalkozás két tulajdonosa Őry Tamás és a felesége, Szijjártó Sarolta. (Utóbbi nem névrokona Szijjártó Péter külügyminiszternek, hanem a testvére.) Igaz, ők mindössze nettó 20 millió forintot kaptak, de a helyzetük még így sem kilátástalan: évente általában kétszer ad nekik pénzt a Szerencsejátk Zrt., az idén eddig nettó 5 millió forint szponzorpénzzel egészítették ki működési költségeiket.
Mindezek a támogatások természetesen annak a fényében értékelendők, hogy a magyar gazdaság egymás után már a negyedik negyedévben süllyedt recesszióba. A kormány a pedagógusok bérének emelése helyett az EU-ra mutogat, arról nem is szólva, hogy Lázár János miniszter egy sor – főként ellenzéki vezetésű – településen brutálisan visszanyírta a beruházásokra szánt összegeket, több tervezett projektet pedig fel is függesztett.
S miközben az Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségéhez köthető szociális és pedagógiai intézmények segélykiáltásoknak beillő felhívásokkal jelzik helyzetük tarthatatlanságát, épp a napokban derült ki, hogy a Fidesz frakcióvezetőjének, Kocsis Máténak a felesége, Kocsisné Márkus Szilvia 2018 óta havonta bruttó 500 ezer forintot keres az M7-M1 autópályák mellett (egyelőre nem) épülő Dél-budai Centrumkórház gyakorlatilag csak papíron létező projektcégének felügyelőbizottságában. Ugyancsak minapi hír, hogy a kormány 570 millió forinttal támogatja egy hazánkban ismeretlen, ily módon a magyar sportkedvelők számára teljességgel érdektelen másodosztályú szlovén futballcsapat akadémiájának működését.
