Az ezer jó hír országa
Már a múlt év végén sejteni lehetett, hogy az idei esztendő a jó hírek jegyében indul, hiszen Orbán Viktor decemberben beharangozta, hogy 2025-ben fantasztikus évünk lesz. Akkor még nem használta a miniszterelnök a jó hír kifejezést, ezzel először az idei év elején találkozhattak a magyarok, amikor a kormányzati propaganda jó hírként tálalta, hogy kifizetik az állampapírok után járó kamatokat.
A jó hírek közlésére azóta kampányt épített a kormány: január elsején elindult a johir.kormany.hu oldal, amelyen az állampolgárok számára kedvező intézkedésekről tájékoztatják a nyilvánosságot. „Itt minden olyan programról és döntésről részletes tájékoztatást talál, amelyet az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultációban elsöprő többségben támogattak a magyar emberek” – olvasható az oldalon, de nemcsak ott: újságokban, interneten óriásplakátokon tétetik közhírré, hogy az idei évben még az előzőnél is jobb dolguk lesz a magyaroknak.
Mindezt persze nem adják ingyen, s bár a költségadatok értelemszerűen még nem állnak rendelkezésre, biztosak lehetünk abban, hogy a jó híreket közvetítő NER-közeli cégek ezúttal sem járnak rosszul. A nagyságrendek ugyanis sejthetők: 2019 karácsonya előtt például 150 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal. Ennyi pénzt költhettek kormányzati propagandára, vagyis arra, hogy elmondják az embereknek, mennyi jót tesz értük az Orbán-kormány. Az ügyletet felfedező G7.hu akkor kiszámolta, hogy ebből a pénzből még egy Puskás Stadiont föl lehetne építeni (az üzemeltetési költség persze nincs benne), vagy háromszor ki lehetne fizetni a főváros ötéves egészségügyi programját, az Egészséges Budapestet projektet is.
Lehet persze erre azt mondani, és volna is benne ráció, hogyha tényleg jól végezné munkáját a kormány, akkor nem kellene állandóan, görcsös igyekezettel bizonygatnia, hogy mennyi jót tesz a magyar lakossággal. Akkor ugyanis tudnánk ezt magunktól is, és a pénzünket nem volna muszáj propagandára költeni, hanem olyan dolgokra is jutna pénz, amelyektől tényleg jobban éreznénk magunkat. Működő egészségügyre például, versenyképes oktatásra, a szegénység mérséklésére. Ha valóban jó, a magyar érdekeket szolgáló kormányunk lenne, akkor propaganda nélkül is éreznénk, hogy nekünk mennyire jó.
Persze nem szabad garasoskodni, örülnünk kell annak, hogy a semminél többet kapunk. 12-ről 18 millió forintra emelik az áfa alanyi mentesség határát, beindul a kis- és középvállalkozókat segítő Demján Sándor-terv, a dolgozó fiatalokat pedig munkáshitellel támogatják. Lesz vidéki otthonfelújítási program, növekednek a családi adókedvezmények, emelkednek a bérek és a kormány megvédi a 13. havi nyugdíjat. (Amit persze senki nem akar megszüntetni, legkevésbé az Európai Unió, ám Orbán Viktor és a Fidesz ezzel riogatja a magyarokat.)
Szerencse, hogy szerény kormányunk van, amely csak részben dicsekszik a jó cselekedeteivel. Nem említi például, hogy Varga Mihály, az MNB leendő elnöke 8 millió forintnyi megtakarítását euróban tartja, ami azért is érdekes, mert Orbán Viktor kiállt a nemzeti valuta, a forint mellett, és minden magyar embert arra biztatott, hogy állampapírokban tartsa a megtakarításait.
Jó hír az is – igaz, nem mindenkinek –, hogy az állam arab befektetőknek játssza át a Rákosrendezőt. Ami jelen állás szerint ugyan Magyarországhoz tartozik, de ha összejön a kormány terve és nem sikerül megakadályozni ezt a példátlan ingatlanmutyit, akkor hamarosan egy, a Fidesz-kormánnyal baráti viszonyt ápoló arab ország rendelkezik Budapest egyik frekventált területe felett.
Azt sem veri nagydobra a kormány, hogy hiába a családbarát politika, soha olyan kevés gyerek nem született Magyarországon, mint tavaly. Pedig lehetne azzal magyarázni, hogy Brüsszel beszélte le a magyar családokat a gyerekvállalásról. És jó hír az is – igaz, nem nekünk, hanem az osztrákoknak –, hogy Bécsben egy sor alapvető élelmiszerért jóval kevesebbet kell fizetni, mint Magyarországon, miközben az osztrák átlagfizetés majdnem háromszorosa a hazainak.
Nekünk az is jó hír, ha másoknak sikerül. Ipari-agrár-szuverén-örülős nép vagyunk, ám miután nem mindig tudjuk kimutatni az örömünket, ezért rendszerint morcosnak, elégedetlennek, rosszkedvűnek látszunk.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. október 18-i adása itt nézhető meg:
