Balatoni kerékpárút: Felcsút felé tévúton

Föld S. Péter 2022. szeptember 5. 15:15 2022. szept. 5. 15:15

Átadták azt a kerékpárutat, amelyen Budapestről biciklivel is el lehet jutni a Balatonra. Üröm az örömben, hogy a bringaút az ideális nyomvonalnál mintegy 30 kilométerrel hosszabb, nem sík, hanem helyenként erős emelkedőkkel nehezített terepen halad. Igaz, viszont, hogy érinti Felcsútot, ahol Orbán Viktor nevelkedett és amely falu ma is a miniszterelnök egyik lakóhelye.

A balatoni bicikliút terve először 2011-ben vetődött fel komolyabban, majd az ötlet 2017-ben ennél is konkrétabb testet öltött: megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a költségvetésből pénzt különítettek el erre a projektre. Révész Máriusz, a kerékpározásért felelős kormánybiztos akkor 2019-re ígérte a megvalósítást, a beruházás kicsit csúszott, 2022 lett belőle, ami azért még így is öröm volna, ha nem adódna néhány bökkenő.

Például az, hogy a 7-es út mentén egyenes és többnyire sík terepen haladó út helyett közbeiktattak egy kerülőt északi irányba, amely ily módon Felcsút felé vezet. A bicikliút így hosszabb lett, ráadásul olyan meredek emelkedőkkel tarkított, hogy az átlagos hobbikerékpárosokat megoldhatatlan, de legalábbis embert próbáló feladat állítja. Számítások szerint, ha a kerékpárút egyenesen haladna, akkor átlagos sebességet és edzettségi állapotot feltételezve – családok például, gyerekekkel – mintegy 6 óra alatt lehetne elérni a fővárosból a Balatont. Így azonban hozzávetőlegesen 12 óra az út, persze csak annak, aki kibírja odáig a sok emelkedőt.

Van hivatalos indoklás is a változtatásra, mégpedig az, hogy a végül megvalósult útvonalon sokkal több szép és izgalmas látnivaló van – Biatorbágy, Etyek vagy éppen Pázmánd –, mint a biciklisek számára járhatóbb úton. Utóbbi olyan településeket érint, mint Érd és Martonvásár. Nem tudni, hogyan jött az összehasonlítás, miszerint, Etyek szebb és izgalmasabb, mint például Martonvásár, illetékes helyen nyilván megvannak az erre alkalmas mérőszámok. Ami viszont az indoklás visszafogottságát és szakmaiságát jelzi, hogy Felcsútot nem említették.

Pedig, említhették volna, mert ott tényleg sok a látnivaló. Nemcsak a néhány évvel ezelőtt milliárdokért felépült Pancho Aréna, amely az 1800-as lélekszámmal rendelkező falvak közül már önmagában is kiemeli a miniszterelnök egyik lakóhelyét, de elsőosztályú futballcsapata is van Felcsútnak, és amit szintén kevés falusi klub mondhat el magáról, ebben a klubban játszik a magyar élvonal legdrágább futballistája, az iráni Sahab Zahedi, aki a mostani idényben 329 millió forintot keres. 

Miközben az országban a válság miatt 1150 milliárd forintnyi beruházást felfüggesztettek, Felcsútnak meg sem kottyannak a nehézségek. Épült egy csónakázó tó, amely eredetileg záporozó tónak indult. Sajnos, kiderült, hogy a megemelt vízszint miatt a környező pincék beáznak, így jött az ötlet, hogyha már záporozó tó nem épülhet, legyen belőle turisztikai látványosság. Csónakázó tóhoz mesterséges sziget is dukál, ahová, ezt könnyű belátni, valahogy el kell jutni. Így adódott a híd ötlete. A tó partján egyébként étterem is van, kilátóval, ahogyan az egy kis faluban kell, az egész nem került többe másfél milliárd forintnál.

A napokban 6 és félmilliárd forintért egy új, okosiskolát is átadtak Felcsúton. Ezzel Tessely Zoltán, a térség fideszs képviselője dicsekedett el a Facebookon. A következőket írta: „A 21. századi színvonalú, fantasztikus épületben tizenhat tanterem és egy nagy tornacsarnok kapott helyet, emellett szertárak, foglalkoztatók, főzőkonyha, ebédlő, számos kiszolgáló részleg, valamint okosiskolai elemek segítik a diákokat és a pedagógusokat”.

Felcsúton tehát nincs válság, talán az árak sem emelkednek olyan mértékben, mint az ország többi településén, és nem kizárt, hogy a rezsinövelés hatásait is sikerült megállítani a falu határainál. Mostantól Balatonra vezető kerékpárútban sincs hiány, igaz, ezt csak a legelszántabb és legedzettebb kerékpárosok tudják használni.