Bayer a haza szolgálatában
1941. december 12-én üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak. Washingtonban eleinte egyáltalán nem vették komolyan a hadüzenetet, és sokáig nem is foglalkoztak vele érdemben. Bárdossy László miniszterelnök a szövetségesek nyomására, javarészt berlini és római ösztönzésre döntött a hadüzenetről a minisztertanács december 11-i rendkívüli ülésén. Akkor úgy fogalmazott, Magyarország előtt két lehetőség áll: megszakítja kapcsolatait az Egyesült Államokkal vagy hadat üzen Washingtonnak. (…) Washingtonban eleinte leginkább csak tologatták a vonatkozó aktákat, végül pedig nem is tekintették beálltnak a hadiállapotot a két ország között. Ennek egyértelmű oka az volt, hogy az amerikaiak pontosan tudták: Budapest lépése német nyomásra történt. Így aztán Washington végül csak fél évvel később, 1942. június 5-én üzent hadat hazánknak, Romániával és Bulgáriával együtt, az első harci cselekmények pedig egészen 1943. októberéig várattak magukra. Október 24-én hulltak először amerikai bombák magyar földre, az első Budapest elleni célzott támadásra pedig 1944. április 3-án került sor. (honvedelem.hu)
2022. július 30-án a Fidesz 5. számú tagkönyvének tulajdonosa nem hivatalos formában, de hadat üzent az USA-nak. Bayer Zsolt – idézhetetlen szövegű bejegyzésében (akit mégis érdekel: a badog.blogstar.hu-n olvashatja eredetiben) – egy füst alatt durván megsértette az Egyesült Államokat, annak elnökét és a frissen kijelölt nagykövetet. Az írás címe (Húzzál haza!) önmagáért beszél, a jegyzet zárómondata felháborító, de azért még citálható: „Mielőtt idejönne, már előtte takarodjon haza” – ajánlja B.Zs. a nagykövetnek jelölt David Pressman-nak, aki a szenátusi meghallgatásán kifejtette, hogy minden értékelés és jel arra mutat, hogy Magyarországon valóban hanyatlik a demokrácia, ám ez a hanyatlás egy eufemizmus, ugyanis leplezi a sajtószabadság leépítése, az igazságszolgáltatás befolyásolása mögött meghúzódó szándékosságot. Erről kell beszélni a kormányzati szereplőkkel, de a civil szervezeteket is a lehető legtöbb eszközzel támogatni kell, hogy részt vehessenek a demokratikus folyamatokban. Véleménye rendkívüli módon hasonlít az Európai Bizottság Magyarországról kialakított álláspontjához, bizonyára nem véletlenül.
B. Zs. ezt nem tűrhette, keményre vette a figurát és minősíthetetlen stílusban támadta meg az amerikai diplomatát. Lehetséges következmények:
- Az USA megretten a Fidesz verbális verőemberétől, és azonnal visszahívja a még Budapestre sem érkezett David Pressman-t, és olyan diplomatát küld hazánkba, aki megfelel Bayer Zsolt ízlésének (is). Ennek valószínűsége konvergál a nullához.
- David Pressman belátható időn belül hazánkba érkezik, de hónapokig nem biztosítanak számára lehetőséget megbízólevelének átadására, ezzel is jelezve, hogy nem szimpatizál vele kormányunk. Magyarul: mellékszereplőként kezelik, ami elég veszélyes vállalkozásnak tűnik.
- Legrosszabb esetben hazánk kiutasítja az amerikai diplomatát, jelezve az Egyesült Államok vezetésének, hogy Pressman személye elfogadhatatlan Magyarország számára. A biztosan kirobbanó diplomáciai botrányt legnagyobb és legerősebb szövetségesünk – a világ vezető katonai hatalma – nem fogja szó nélkül hagyni, a következmények kiszámíthatatlanok.
És most következik az optimális megoldás: a közeli jövőben a Liszt Ferenc Repülőtér betonján Bayer Zsolt – talpig bocskaiban – személyesen fogadja David Pressman-t. A rosszhírű bértollnok azonnal bocsánatot kér a nagykövettől az 1941-es magyar hadüzenetért, és a 2022. július a 30-i gusztustalan kifakadásáért. Fegyelmezetten kikíséri az amerikai diplomatát a légikikötő VIP-várójába, udvariasan elköszön tőle, átadja Pressman-t Szijjártónak, majd mindenki örömére sarkon fordul, és rohan a felszálló Ryanair valamelyik Európán kívüli járatához. A lovagkeresztes firkász végleges távozásával azonnal száz százalékkal javulnának a magyar-amerikai kapcsolatok, és nem kellene ismét szégyenteljes módon hadiösvényre lépnünk. Arról nem is beszélve, hogy minden igaz magyar boldog lenne, ha Bayer végre örökre nyugalmat lelne egy távoli – csak galambpostával elérhető – Csendes-óceáni szigeten.
