Bayer, Schmidt, Deutsch: három magyar a németek ellen
Bár Orbán Viktor a nagy-magyarországos sálja miatt keletkezett nemzetközi botrány után kijelentette, hogy ne keverjük össze a focit a politikával, úgy tűnik, hogy nem mindegyik párttársa fogta fel az üzenet értelmét. Bayer Zsolt, Schmidt Mária és Deutsch örömüket fejezték ki, amiért a német labdarúgó válogatott a katari világbajnokságon első meccsén kikapott a japánoktól. Nem a németek játékstílusa ellen volt kifogásuk, a berlini politika miatt váltak a német labdarúgás ellendrukkereivé.
Mint köztudott, több ország labdarúgó válogatottja arra készült, hogy csapatkapitányuk szivárványos karszalaggal játszik a labdarúgó vb mérkőzésein, szolidaritást vállalva ezzel a Katarban és sok más országban üldözött LMBTQ közösségekel. A nemzetközi szövetség, a FIFA azonban megtiltotta a csapatoknak a szivárványos karszalag viselését, és sárga lapos büntetéssel fenyegette őket. Erre reagáltak a németek azzal, hogy a csapat játékosai a mérkőzés előtt szájukat a kezükkel eltakarva (szájukat befogva) álltak fel a középkörben.
Bayer Zsolt, a Fidesz ötös számú tagkönyvének birtokosa most abban reménykedik, hogy a németek következő meccsükön kikapnak a spanyoloktól, és ahogyan blogjában a maga keresztény-konzervatív stílusában megfogalmazta, „mehetnek haza a francba”. „Most, életemben először szurkoltam a németek ellen. És ismét én örülhettem. Hajrá Japán!” Szerinte ez a német válogatott pontosan olyan, mint Németország: „sokszínű, szivárványos, gendersemleges, fospuha – semmilyen. Az volt a legfontosabb nekik, hogy mi lesz a tetves szivárványos karszalagjaikkal, meg hülye, szájbefogós pózokban álltak kamera elé, hogy megmutassák a világnak, ők aztán igazán jóemberek. Ám a lelkes, kemény, fáradhatatlan japcsik megverték őket... Remélem kikapnak ezek a második meccsükön is, és mennek haza a francba. Ott a helyük. Ott húzogathatják reggeltől estig... a szivárványos szart.”
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a németek szánalmasak, férfiatlanok és gyávák. Úgy fogalmazott a Facebookon, hogy a németek „gyávának és jellemtelennek bizonyultak. Betapasztott szájjal pózolnak, mert elhitették velük, és talán ők maguk is elhiszik, hogy betapasztott szájuk nem az, ami: gyáva meghunyászkodás. Szánalmasak, férfiatlanok, gyávák.”
Deutsch Tamásnak nem futotta ilyen tagolt, cizellált.mondatokra. A Fidesz uniós képviselője, aki nemrégiben a Mandinernek adott interjúban azzal dicsekedett, hogy mintegy 200 nő fordult meg az ágyában – igaz, mint mondta, csak az elején számolta, hányan voltak – két rövid elméleti megközelítést is megengedett magának a témában. „Szivárványos karszalag országa – Felkelő nap országa: 1-2. Ennyi” – írta előbb a Facebookon, majd, nyilván, mert úgy érezte, hogy ez még a tőle elvárhatónál is kevesebb, nem sokkal ezután egy másik posztot megeresztett a témában. „One Love, Null Punkte” – közölte angol és német nyelvtudását megcsillogtatva a nagyközönséggel.
Bennünket, magyarokat nem fenyeget a veszély, hogy Katarban akárcsak egyetlen mérkőzésen is vereséget szenvedjünk. A mi nemzeti tizenegyünk utoljára 36 évvel ezelőtt, 1986-ban játszhatott világbajnokságon, s bár az utóbbi években valóban volt előrelépés a válogatott játékában, mindez a komolyabb mérkőzéseken nem érződik. A tétre menő összecsapásokon ugyan tisztességgel helyt állt a csapatunk, ám a végeredményt tekintve, rendre alulmaradunk. Legszebb öröm a káröröm, tartja a magyar közmondás, és mi, magyarok ebben tényleg nagyok vagyunk. Sok honfitársunk hajlamos azt gondolni, hogyha másoknak valami nem sikerül, attól mi jobbak, magasabbak, okosabbak, szebbek leszünk. Hogy a magyar hivatalos politika által utált németeknek az első fordulóban elszenvedett vereségétől Magyarországon csökkenni fog az infláció, kifizethetővé válnak a rezsiszámlák, erősödik a forint és már nemcsak mindenféle keleti despoták állnak szóba hazánk miniszterelnökével.
Lehet, hogy vasárnap a németek tényleg kikapnak az első fordulóban remeklő spanyoloktól és mehetnek haza, ám ne legyenek illúzióink: ettől még sem a magyar futball, sem a magyar emberek élete nem lesz jobb.
