Februári parasztvakítás

 „A nyugdíjasoknak külön figyelem jár, mert az élelmiszerárak tőlük nagyobb arányban viszik el a nyugdíjat, mint a dolgozóktól a fizetést. Ezért a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát. Az áfa-csökkentés leginkább a kereskedelmi láncok profitját növelné, ezért nem ezt választjuk; az áfa-visszatérítés viszont biztosan azokhoz jut, akiknek szánjuk, ezért ezt fogjuk bevezetni.” (Orbán Viktor – 2025. február 22.)

Ugyanezen a napon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is felhívta a figyelmet a nyugdíjasokra, akik 2025. október 1-től áfa visszatérítést fognak kapni, így a zöldség, gyümölcs, és a tejtermékek esetén a vásárlást követően 30 nap után a nyugdíjakkal együtt visszakapják ezen termékek áfa tartalmát egy maximális összegig. Ez azt jelenti, hogy 2 millió nyugdíjas és 400 ezer nyugdíjszerű ellátásban részesülő honfitársunk kaphat visszatérítést, tehát közel két és félmillió ember részére történik havi utalás vagy készpénzes kifizetés. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága „felkötheti a fehérneműt”, hiszen tevékenységi köre kiegészül egy új megbízatással. A feladat nyilván megoldható, hiszem (remélem), hogy a miniszterelnöki „bemondás” előtt azért konzultáltak a kincstár szakértőivel.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szinte azonnal reagált a miniszterelnöki bejelentésre és jelezte, hogy nincs szükség áfa visszatérítési, zöldség- gyümölcs és tejtermékes fogalmakra: ha a kormány javítani szeretne a kisnyugdíjasok helyzetén, ezt úgy is lehet csinálni, hogy ne okozzon vele egyáltalán üzleti adminisztrációs feladatot és ne keletkezetten semmilyen visszaélési lehetőség. Álláspontjuk szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számolja ki (becsülje meg), hogy mennyi zöldséget- gyümölcsöt és tejterméket vásárol egy adott jövedelmű nyugdíjas (sávozva) és annak számított áfa tartalma alapján valamilyen kalkulált összeget hozzácsapnának a havi nyugdíjhoz. A nyugdíj-kiegészítésnek lenne felső határa, így a kisnyugdíjasok akár több visszatérítést is kaphatnának, mint a magasabb nyugdíjban részesülők.

Magyarországon az átlagnyugdíj hozzávetőlegesen 240 ezer forint, a mediánnyugdíj értéke cca. 204 ezer forint. Az mfor.hu gazdasági hírportál gyorsszámítása szerint Orbán Viktor ígérete havi kétezer forintnál nem ér többet. Ha a 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő idős ember mindegyike havonta 1.700 forintot igényel vissza, az éves szinten 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a központi költségvetésnek. A 2025. évi nyugdíjkassza teljes összege 7.200 milliárd forint, az 50 milliárd forint áfa visszatérítés ennek a hatalmas összegnek mindössze 0,7 százaléka. Ezért az 50 milliárd forintért (havi 1.700 forintért) kell a bolti kasszáknál a nyugdíjasoknak – nap mint nap – igazolniuk, hogy jogosultak a visszatérítésre, persze az sem kizárt, hogy a 2,4 millió érintett kap egy mágnescsíkozott plasztik kártyát, amit aztán a pénztáros érvényesít. Hogy ez a Bosnyák téri piacon miként fog működni azt nem tudom, minthogy azt sem, hogy az alanyi áfamentességet élvező piaci árusok, őstermelők esetében milyen eljárást kell alkalmazni.

Nagyságrendben tehát havi 1.700,--Ft/fő összegről beszélünk, ami az átlagnyugdíj 0,7 százaléka (1.700/240.000), a mediánnyugdíj 0,8 százaléka ( 1.700/204.000). Ha csak egy százalékkal „megtoldották” volna a 3,2 százalékos idei nyugdíjemelést és 4,2 százalékkal növelték volna a tavalyi értéket, akkor sokkal jobban jártak volna a nyugdíjasok, a pénztárosok és a pénzügyi-számviteli alkalmazottak, könyvelők is. Megint kaptunk egy olyan – kizárólag a választási eredményt szolgáló – politikai terméket, ami a gazdasági szereplők számára káros (újabb felesleges adminisztratív teher), az érintetteknek (nyugdíjasoknak) pedig nem jelent érdemi segítséget.

A végére már csak egy felsorolásba ágyazott kérdés fogalmazódott meg bennem. Mit szól ehhez a miniszterelnöki bejelentéshez az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), az Országos Kereskedelemi Szövetség (OKSZ) és – nem utolsó sorban – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)? De érdekelne az ágazatban működő legnagyobb munkavállalói érdekképviselet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) a véleménye is. Esetleg tudnának sokkal jobb és életszerűbb megoldást kínálni, mint azt a népámító elszámolási technikai módozatot, amelyet az Orbán-Nagy kettős ajánl számunkra.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. február 19-i adása itt nézhető meg: