Kómában a gazdaság

Dr. Dávid Ferenc       2025. szeptember 3. 12:30 2025. szept. 3. 12:30

2025. szeptember 2-án (kedden) a Központi Statisztika Hivatal kiadta a bruttó hazai termékre (GDP-re) vonatkozó tájékoztatóját. Nem ért minket meglepetés, az első becslés (július 30.) megegyezik a mostani másodikkal: Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025. II. negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült. 2025 első félévében a GDP a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta a 2024 azonos időszakit.

Magyarország nem fejlődik, Magyarország gazdasága képtelen a továbblépésre. A 2023. évben 0,7 százalékkal csökkent a GDP volumene, tavaly 0,6 százalékkal nőtt, idén az első félévben mínusz 0,1 százalékos értéket produkált, éves szinten (jó esetben) 0,5 – 0,8 százalékos lesz a gyarapodás. Lehet cifrázni és magyarázkodni, de nem érdemes. Az elmúlt két és fél év sajnos azt igazolja, hogy ez a gazdaság – a jelenlegi struktúrájában és külső segítség nélkül – nem képes a növekedésre. Szomorkodhatunk a közeli múlt és a jelen szomorú számain, de az igazi tragédia az, hogy közép- és hosszú távon sem látszik a kilábalás, a dinamikus fejlődés lehetősége.

– A GDP 15 százalékát biztosító építőipar évek óta egy helyben topog, 2023-ban és 2024-ben egyaránt negatív pályán mozgott és ezzel a rossz teljesítménnyel nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy magyar GDP-gyarapodás a jelzett két évben nem volt regisztrálható. (2023.: mínusz 0,7 százalék, 2024.: plusz 0,6 százalék). A 2025. év I. félévében az előző év azonos időszakához képest (2024. I. félév) az építőipari termelés volumene nem változott. Előrelépést hozhat a tervezett lakásépítési akció (Otthon Start Program), de az ágazatra gyakorolt érdemi pozitív hatásai jórészben csak a jövő évben lesznek regisztrálhatók.

– A bruttó hazai termék (GDP) 23-25 százalékát az ipari ágazat adja. Az ipari termelés volumene az év első hat hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában. Ha a GDP negyedét képviselő ipar „padlón van” (márpedig ott van/!/), akkor semmi esély a feltápászkodásra. A nemzetgazdasági tárca vezetője hónapról-hónapra, hétről-hétre, napról-napra szónokol az ágazat újraéledéséről, de az csak nem akar megtörténni. Most iparvédelmi akciótervről harsog a kormányzati propaganda, de, hogy ennek az idei évre gyakorolt hatása milyen lesz, azt senki nem tudja. Nagy Márton biztosan nem.

– A beruházások volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 8,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez mérten – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások összértéke összehasonlító áron 1,1 százalékkal mérséklődött. A kormányzati erőlködés ellenére, a nemzetgazdaság egyik motorja (beruházás) bizony lefulladt. A klasszikus versenyszféra pedig bizalmatlan: nem invesztál, nem épít, nem bővít, hanem szorongva tekint a jövőbe és védi megmaradt értékeit.

Itt tartunk most.  Nincsenek csodák, nem a véletlen műve, hogy Magyarország gazdasága immár harmadik éve lejtmenetben van. A központi költségvetés romokban, az államadósság pedig csak egyre duzzad. A gazdasági kormányzat heti gyakorisággal hirdet új programot, az idő könyörtelenül telik, de érdemi változás nincs, pedig  beköszöntött a III. negyedév utolsó hónapja is. A tomboló kampány közben felteszem a kérdést: még hány évet kell várnunk arra, hogy fordulat történjen és a magyar gazdaság végre feltámadjon?