Kubatov árnyékra vetődött

Kubatov elnök úr ebben az esetben – sportnyelven szólva – árnyékra vetődött. Nem Bényi Szabolcsot, hanem Lázár Jánost kellett volna nemzetietlennek nevezni, a szponzorációs szerződések leállításáról ugyanis nem a kft. vezetője, hanem Lázár miniszter döntött. Így most akkor el kellene dönteni, hogy Kubatov vak, vagy inkább bátor. Mint politikusnak, aki az országot 14. éve uraló Fidesz nevű kormányzópártnak alelnöke, tudnia kellett arról, hogy a Lázár János vezette minisztérium arra utasította az állami cégeket, hogy mondják fel a sportegyesületek szponzori támogatását. A 24.hu az üggyel kapcsolatban megkérdezte a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, és azt a tájékoztatást kapta, hogy a Mahart-Passnave a szerződést Lázár János utasítására mondta fel.

„Lázár János minden, az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába tartozó vállalatnál, háttérintézménynél elrendelte a szponzorációs szerződések felmondását, illetve megtiltotta új támogatási együttműködések megkötését. A közösségi közlekedést biztosító cégek forráshiányos helyzetében az ilyen típusú támogatások folyósítása nem időszerű, a miniszteri döntés értelmében felszabaduló forrásokat az érintett cégeknek szolgáltatásaik minőségének javítására és munkavállalóik bérnövelésére kell fordítaniuk.”

Vagyis, Bényi Szabolcs cégének, valamint a többi, hozzá hasonló helyzetben lévő vállalkozásnak a jövőben sem az FTC női kézilabdacsapatát, sem más sportegyesületet nem szabad anyagilag támogatniuk, az ily módon felszabaduló forrásokat pedig a közösségi közlekedést biztosító cégek szolgáltatása minőségének javítására és munkavállalóik bérnövelésére kell fordítaniuk.

Kubatov tehát valójában nem Bényi Szabolcs, hanem Lázár János intézkedéséről gondolta azt, hogy vérlázító, és nem a kft. vezetőjéről, hanem az építési miniszterről állította, hogy sejtése sincs a nemzeti érzésekről.  

Lázár János könnyen bajba kerülhet, ha bajuszt akaszt Kubatovval, utóbbi ugyanis a Fideszben Orbán Viktor helyettese, akit – gondoljunk róla bármit – nem szokás megvádolni a nemzeti érzések hiányával. Már csak azért sem, mert a sportot határtalanul kedvelő miniszterelnök szinte valamennyi sportágnak lelkes híve és szurkolója. Orbán semmi pénzt nem sajnál a sporttól, elsősorban természetesen a futballtól, de nála a női kézilabda sem mostohagyerek, legalábbis ezidáig semmilyen erre utaló megjegyzést nem hallhattunk tőle.

Kérdés persze, hogy Lázár a sportot érintő megszorításai előtt konzultált-e a miniszterelnökkel, vagy a saját szakállára cselekedett. Utóbbi könnyen elképzelhető, a volt hódmezővásárhelyi polgármester, aki ma miniszterként szolgálja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, nem először zördül össze nála nagyobb hatalmasságokkal. Nemrégiben Novák Katalin államfő húzta ki nála a gyufát, akinek az volt a bűne, hogy nem írta alá az országgyűlés által elfogadott, Lázár által jegyzett kastélytörvényt, hanem normakontrollra az alkotmánybírósághoz küldte. A döntést Lázár János éles kritikával illette, szerinte „gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte, az elnök jogászai nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét". Ha mindez nem lett volna elég, január elején arról írt a Facebookon, hogy „meg kívánok jelenni a taláros testület teljes ülésén, hogy megvédjem a törvényt, amelynek a támogatását az Elnök asszony egyedül nem merte vállalni. Vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik a törvényt.” Azóta kiderült, hogy az Alkotmánybíróság nem kívánta személyesen meghallgatni Lázárt, a törvény vitatott részeit pedig megsemmisítette.

A történet tehát sok szálon fut, a szereplők hol keresztezik, hol támadják egymást. Van benne ármány és összeesküvés, feszültség és derültség is néhol, vagyis, minden, ami egy vérbő magyar szomorújátékhoz szükséges.