Léderer András: ez a permanens szükségállapot Magyarországon teljesen abszurd

A legfrissebb Magyar Közlönyben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbításáról szóló döntésről számolnak be. A kormánypártok kötcsei piknikjén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fő indokként az afganisztáni tálib hatalomátvételt jelölte meg, azt mondta, „…hogyha ez a várható illegális migrációs hullám csak részben megindul Afganisztánból, akkor olyan nyomás fog helyeződni Törökországra, Nyugat-Balkánra aztán ide, Közép-Európára, amihez a 2015-ös sem volt nagyon fogható.” Ön szerint is számolnunk kell a 2015-ösnél nagyobb illegális migrációs nyomásra?

Az a helyzet, hogy ez a kérdés teljesen elkülönül attól, hogy szükséges-e kihirdetni, illetve meghosszabbítani most már ötödik – lassan hatodik – éve a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az egész országban. Hogyha, esetleg bármilyen okból kialakul, akkor abban a pillanatban ki lehet hirdetni. Jelenleg nyilvánvalóan nincs semmilyen migrációs válsághelyzet Magyarországon, ahogy nem volt múlt héten sem, három hónappal ezelőtt sem, három évvel ezelőtt sem, mégis 2016 március eleje óta folyamatosan, szünet nélkül, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van hatályban Magyarországon. 

Tulajdonképpen mi számít migrációs válsághelyzetnek a törvény szerint? 

A törvény három lehetséges szcenáriót vázol fel, aminek alapján el lehet rendelni ilyet. Abból kettőt nagyon konkrét, objektív számadatokhoz köt – például a tranzitzónába való érkezés –, de ezek a konkrét számadatokhoz kapcsolódó feltételek soha nem is teljesültek. Mióta ebben az országban elrendelték ezt a válsághelyzetet, azóta mindig a harmadik pontra hivatkozva rendelik el, és hosszabbítgatják. Ez pedig azt mondja, akkor lehet elrendelni, ha Magyarország külső határát valamilyen közvetlen közegészségügyi, vagy nemzetbiztonsági veszély fenyegeti. Az, hogy majd, esetleg, valamikor, valakik elindulnak valamerre, viszonylag távol áll attól, hogy a magyar határt közvetlen veszély fenyegetné.

Miért fontos a kormány számára fenntartani, miért nem vonta vissza, hisz' tényleg nem volt ilyen válsághelyzet?

Egyrészt azért, mert ez a migrációs válsághelyzet tette lehetővé azokat a tömeges jogsértéseket, amik azt jelentették, hogy korábban, amíg működött a tranzitzóna, mindenkit ott tartottak önkényesen fogva. Ez volt az egyik, amit lehetővé tett a migrációs válsághelyzet. A másik, ami a mai napig releváns, ez az, ami lehetővé teszi, hogy az ország egész területéről, válogatás nélkül, minden jogszerűtlenül tartózkodó külföldit Szerbiába kényszerítsenek vissza a rendőrök. És volt egy harmadik lényeges eleme, hogy mi van akkor, ha ki van hirdetve ez a válsághelyzet, de ez idén tavasszal megszűnt, kikerült a törvényből egy uniós kötelezettségszegési eljárás miatt. Korábban lehetőség volt arra, hogy bármilyen migrációval összefüggő beruházás esetén, mentesüljön a beruházás a közbeszerzések alól. De ezt csak akkor lehetett csinálni, ha ki volt hirdetve a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Ezt a lehetőséget sokáig használták is számtalan projekt és beszerzés kapcsán, de idén tavasszal kivették a törvényből, mert emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Az Európai Bizottság saját hatáskörben észlelte ezt a problémát.

A migrációs válsághelyzet mellett, érvényben van a járvány miatti veszélyhelyzet és egy egészségügyi válsághelyzet is, ami októberben lejár ugyan, de lehet, hogy meghosszabbítják. Nem sok ez egy kicsit a válsághelyzetekből egy országnak? 

De. Ez a permanens szükségállapot teljesen abszurd. Jelenleg van az egészségügyi válsághelyzet, ez az Alaptörvényben szereplő veszélyhelyzet kistestvére, ami egy csomó korlátozásra lehetőséget ad a kormánynak. Abban az esetben is, ha nem lenne elrendelve ez a különleges állapot, vagyis a veszélyhelyzet, az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet, de mivel az is el van rendelve, ez teszi lehetővé, hogy a kormány rendeletileg kormányozzon, és rendeletekben írjon felül törvényeket, ami normális „békeidőben” lehetetlen, hiszen a törvények magasabb rendű jogszabályok, mint a rendeletek. Ez a veszélyhelyzet továbbra is érvényben van, és nem tudjuk, mi a terv. Mind a veszélyhelyzetet, mind az egészségügyi válsághelyzetet, mind a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány rendeli el, és csak kizárólag a kormány szüntetheti meg. 

És ezt akár a választásokig is fönntarthatja…

Ennek semmi akadálya nincs, bármeddig. 

Ez azért jó a kormány számára, mert azt csinál, amit akar, törvényt tud felülírni? 

A veszélyhelyzet, az Alaptörvény 53. cikke alapján, igen. Ez tavaly tavasz óta, amióta a koronavírus elérte Magyarországot, kisebb kihagyással, a tavalyi nyarat leszámítva, szinte folyamatosan érvényben is volt. 

Vagyis a veszélyhelyzet kihirdetése kizárólag a kormány érdekét szolgálja…

Amikor nagyon súlyosak voltak a járványügyi adatok, akkor bizonyos intézkedések miatt lehet amellett érvelni, hogy szükséges volt ennek a bevezetése. Hogy valóban járványügyi korlátozásokat lehessen bevezetni, amiket máshogy nem tudnak. Ez volt a kormány érve. Na, de erre a jogalapra építve, vették el – mondjuk – Gödtől a Samsung gyárral kapcsolatos felügyeleti jogokat, a kapcsolódó bevételeket.  Az, hogy Magyarországon nagyon sokáig, egészen idén nyár elejéig nem lehetett semmilyen demonstrációt tartani, az ugyanennek a veszélyhelyzetnek volt köszönhető. Amikor már lehetett focimeccsre menni, de nem lehetett tüntetést szervezni, az ennek volt köszönhető. Az, hogy végül a kormány kezdeményezni tudta a homofób népszavazást, az csak annak köszönhető, hogy aznap reggel, amikor a miniszterelnök bejelentette ezeket a népszavazási kérdéseket, a veszélyhelyzetre hivatkozva, a kormány kiadott egy újabb rendeletet, amiben azt mondták, ugyan nem lehet időközi választásokat tartani, mert veszélyhelyzet van, de országos népszavazást lehet. Nyilván lehet avval érvelni, hogy a járvánnyal kapcsolatos súlyos, de szükséges korlátozásokat nem lehet máshogy megtenni, csak akkor, ha különleges jogrend van, és csak akkor, ha a kormánynak rendkívül széles a hatásköre – ez rendben van. De egyrészt az egészségügyi válsághelyzet intézményét ezért hozták létre és rendelték el tavaly nyár elején. Másrészt szerencsére jelenleg nincs olyan súlyos járványhelyzet, ami szükségessé tenné, hogy a kormány egyik óráról a másikra rendelkezzen súlyos korlátozásokról. Harmadrészt a kormány nem csak a járványkezelésre használta (és használja) ezeket a rendkívül széles, különleges jogköröket, hanem számtalan gazdasági és politikai célra és beavatkozásra, amiknek semmi közük nem volt a járványkezeléshez.