Lesz egy tökéletes napunk
Különleges nap a mai. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy az élet ennyire egyértelműen az orrunk alá dörgölje az igazságot arról, milyen országban élünk.
Először is, ma van a köztársaság napja. Azé a köztársaságé, amit a Fidesz 2011-ben az Alaptörvény elfogadásával egyszerűen kiradírozott az ország nevéből. Pedig 1989-től csaknem 22 évig senkinek sem volt baja a köztársasággal. Kikiáltásának napja az egyik legfontosabb ünnepeink közé tartozik. Mégis: Orbánék egyik első intézkedése az volt, hogy eltüntessék. Akkor – egy évvel az első fideszes kétharmad elérése után – sokan azt hitték, ez csak afféle szimbolikus lépés. Most már tudjuk, hogy nagyon is konkrét üzenet volt ez, mivel azóta nem csak a név tűnt el: a Fidesz magát a köztársaságot is felszámolta. A korábban demokratikusan és függetlenül működő intézmények élére pártkatonákat ültettek, a Nemzeti Választási Bizottság, az Alkotmánybíróság, a Kúria, az ügyészség, a médiahatóság mind a Fidesz fennhatósága alá került. Elfoglalták a közszolgálati médiát, bármilyen törvénytelenségből egy parlamenti szavazással törvényt fabrikáltak, egy felcsúti gázszerelőből a brit királynőnél is gazdagabb milliárdost csináltak, elloptak trafikokat, 3000 milliárd forint értékben lenyúlták a nyugdíjpénztári megtakarításokat, elvették a szolgálati nyugdíjakat, bevezettek több mint harmincféle adót, megalázták és megkárosították a rokkantakat, elszegényítették a nyugdíjasokat – felsorolni is nehéz az elmúlt 12 év kormányzati aljasságait. A Fidesz olyan országot teremtett, amelyből valóban eltűnt a köz szolgálata, így utólag már érthető, hogy a szűk hatalmi klikk tagjainak miért is csípte a szemét a „köztársaság” elnevezés.
S hogy miért különleges a mai nap? Nos, ma, február 1-jén van a Civilek Napja is, ahogy arról az 1994-ben alakult Civil Parlament 1997-ben döntött. Az állam elvileg ezen a napon ünnepelné azokat a civileket, akiknek a felelősségvállalása, társadalmi munkája, jelenléte rengeteg terhet levesz az állam és az önkormányzatok válláról. Ünnepelné – írom, és a feltételes mód nem véletlen. A valóság ugyanis az, hogy a fideszes állampárt valóságos hadjáratot folytat a független civil szervezetek ellen. Koholt vádakkal hatósági eljárást indít ellenük, megbélyegzi őket, elzárja őket a támogatásoktól, egyszóval mindent megtesz, hogy ne lóghassanak ki a mindenre rátelepedő és mindent ellenőrző, egyre totálisabb elnyomó rendszerből. A civilek üldözése Orbánék részéről egyszerre a félelem jele és az erődemonstrációé: tartanak attól, hogy a civil munka hatékonysága látványosan rámutatna a korrupt állam működésének hiányosságaira, illetve be akarják bizonyítani, hogy ebben az országban senki sem tehet jót a Fidesz engedélye nélkül.
A mai nap tehát két nagyon fontos ügyet is kitesz az ablakba – a köztársaságot és a civilek helyzetét. De van még itt valami. A tökéletes, valósággal szembesítő megvilágítás. Az a tény, ami keretbe foglalja a mai napot, magyarázatot ad mindenre, amit esetleg sokan még most sem értenek. Ez pedig az, hogy Orbán Viktor ma találkozik Vlagyimir Putyinnal.
Magyarország miniszterelnöke raportra ment egy olyan autokratikus politikushoz, aki épp most fenyegeti háborúval egy szomszédunkat és szemben áll azzal a szövetségi rendszerrel, amelybe hazánk is tartozik. Ez a látogatás mindent leleplez és mindent megmutat: elárulja, hogy milyen jövőt szán Orbán Viktor Magyarországnak, ki az ő főnöke, és mik a valódi szándékai. A köztársaság felszámolása, a civilek vegzálása, mindannyiunk szabadságának leépítése ugyanis mind ugyanarra mutat: Kelet felé, a Kreml irányába, ahová Orbán épp ma fog jelentést tenni. Ment beszámolni, dörgölődzni és újabb ötletekért, hogyan köthetné Magyarország rúdját még szorosabban Oroszországhoz. Mert ne legyenek kétségeink: amit Orbán eddig csinált, az orosz minta hűséges másolása. Nincs neki semmiféle különleges stratégiája, vagy tehetsége: a civilek üldözésétől a melegek megbélyegzésén át, a fékek és ellensúlyok lebontásáig mindenben csak azt kopírozza, ami Putyinnál már bevált.
Most, április 3-án kapunk egy utolsó esélyt, hogy Magyarországot a fejlett és demokratikus Nyugat felé irányítsuk. A Fidesz egy keleti diktatúrává akarja tenni ezt az országot. Az Egységben Magyarországért pártjai azt akarják, hogy hazánk a NATO és az Európai Unió tagja maradjon. Mi egy békés, biztonságos, demokratikus és esélyteremtő jövőt akarunk itt felépíteni.
A mai nap tűpontosan megmutatja, milyen állapotban van a hazánk. A tökéletes nap azonban nem ma van, hanem 61 nap múlva köszönt be, április 3-án, amikor a magyar nép felkel, elmegy szavazni és visszaállítja a köztársaságot.
Az lesz az a nap, amikor megmutatjuk: Magyarország mindannyiunké.
