Magyarország parlamentáris diktatúra, 2022-ben félig szabad, de tisztátalan választásra készülhetünk

A Fidesz-KDNP kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságában támogatta Volner János módosító indítványát, miszerint pártlistát csak az a párt állíthasson, amelyik legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ön szerint lesz ebből törvénymódosítás is? 

Jó kérdés! Nézzünk egy-két számot. Összesen 106 egyéni választókerület van, és a Volner féle javaslat szerint 71 egyéniben kell jelöltet állítani. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki oldalon nem lehet két listát állítani. Volner javaslata szerintem még továbbmegy a Fidesz által alakított úton, mert a kormánypártok legutóbbi törvénymódosítása szerint a 106-ból csak 50-ben kellett jelöltet állítani. Ez még szigorúbb szabály, ami azt jelenti, hogy kizárólag egy lista állításának van értelme az ellenzéki oldalon. Akkor pedig szerintem a szavazólapon két lista lesz, a Fidesz-KDNP és az ellenzéki közös lista. A többiek nem férnek fel rá. Azt ugyanis egyetlen más pártról sem tudom elképzelni, hogy 71 választókerületben, ráadásul 14 megyében jelöltet tud állítani. Az ellenzéki összefogáson és a Fideszen kívül nincs ilyen párt. 

Miért tett ilyen módosító indítványt Volner János?

Szerintem azért, hogy a Jobbikot belekényszerítse ebbe a koalícióba.

A számok meddig emelhetők még, előállhat valaki azzal, hogy mondjuk 88 egyéni választókerületben kell jelöltet állítani?

Matematikailag 106-ig ez a szám fokozható. Ad abszurdum azt is meg lehet csinálni, hogy az országgyűlési képviselőhelyek száma 1. És akkor lesz egy 1 tagú parlament, ami kifejezi a Fidesz valódi célját.

A Volner féle módosító indítvány már túl van azon a Fidesz-módosításon is, amit ön szerint valójában a két pártrendszer megvalósítását szolgálta volna?

Igen. Az elképzelés stratégiailag továbbra is fennáll, ez a javaslat pedig tovább nehezíti az ellenzék helyzetét. Itt most már arról nem lehet szó, hogy a Jobbik képes volna még egy vagy két másik kis párttal összefogni, és önálló közös listát állítani. Szerintem ez nem megvalósítható.

Mit tehet az ellenzék? 

Az ellenzék készüljön az előválasztásra, mielőbb kezdje el az előválasztást és állítsa fel a közös listát. Még egy nagyon fontos követelmény, hogy az ellenzéki politikusok tanuljanak meg együttműködni. Koalíció-képessé kell, hogy neveljék egymást, és azt hiszem, ebben a társadalmi nyomásra is szükség van!

A választókerületek módosítása és egyéb módosítások is várhatóak még. Meddig tudják a kormánypártok a választási törvényt módosítani?

Bármeddig. Nem ez a meglepő. A 2018-as választáson még hat héttel a választás előtt is módosították a választási törvényt. Sőt, a kampányszabályokat egy héttel a választás előtt módosították. Talán emlékezetes, hogy a fővárosban nem volt szabad az autópálya bevezető szakaszán az ellenzéknek plakátot kiraknia. A meglepő az, hogy a 2022-ben valószínűleg tavasszal megválasztásra kerülő országgyűlésnek még 90 napig tart a hatálya, és addig a régi Országgyűlés bármikor összehívható. Az Alaptörvény kivételével minden törvényt akár módosítani is lehet egy összehívott, rendkívüli Országgyűlésen.  Azt is tanulniuk kéne az embereknek – és erre a mostani amerikai elnökválasztás is példát mutat –, hogy attól, hogy valaki győzött a választáson, utána még 90 napig abszolút teljes harci díszben tündöklő kormánnyal fogunk szemben állni, amely mögött ott áll az Országgyűlés, amelyik bármikor összehívható.

De nincs olyan szabály, hogy fontos törvényeket akkor már nem hozhat?

 De van. De ez a politikai önkorlátozás kulturált formája, ezt a Fidesz nem ismeri. 2002-ben, amikor a Fidesz vesztett, a választások után még milliárdos nagyságrendben osztottak pénzt a saját cégeiknek, és akkor történt meg a 12 állami gazdaság privatizációja is. Nagyon kemény dolgok történtek, holott már győzött a Medgyessy-kormány. Csakhogy még a kormányzás joga nem szállt át jogilag a Fideszről, és ők meg nem éltek a kulturált politikai önkorlátozás lehetőségével. Az, hogy a választások után a vesztes nem hoz fontos törvényeket, nyugat-európai demokrata érték, és minél többször fel kell idéznünk mindannyiunknak! 

Ha sarkítok, akkor a választásokat elvesztő fél, mondjuk a Fidesz, azt is megtehetné, hogy összehívja 90 napon belül az Országgyűlést, és azt mondja, hogy a választás nem érvényes, és újat ír ki?

Az újonnan összeülő Országgyűlésnek kell igazolnia a választások után a mandátumok érvényességét. Az Országgyűlés egy dolgot tehet csak, hogy idő előtt feloszlatja magát, abban nincs hatásköre, hogy megsemmisítse a választások eredményét. Erre csak a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Kúriának, mint legfelesőbb bíróságnak lenne joga, de róluk ilyet nem gondolunk. 

Egyáltalán kimondható még, hogy Magyarországon független és szabad választások lesznek?

Nem mondható ki. Sőt, én úgy mondanám, hogy félig szabad, ámde tisztátalan, átláthatatlan választásra fog megint sor kerülni, mert azok a leglényegesebb elemei a demokráciának mint a sajtószabadság és mint a pártok esélyegyenlősége, az nem érvényesül. A félig szabad választás azt jelenti, hogy nem a választás napján fognak feltétlenül csalni, bár erre a primitív választási csalásra is készen állnak.

Egyáltalán hívhatjuk még demokráciának azt, ami nálunk van?

Nem, nem hívhatjuk demokráciának. Én három évvel ezelőtt elkereszteltem, azt mondtam, hogy parlamentáris diktatúra van Magyarországon. Azért parlamentáris, mert formálisan létezik parlament, de mivel a hatalommegosztás elve megszűnt, és a hatalom egységének sztálini elve érvényesül Magyarországon, ezért nevezem ezt parlamentáris diktatúrának.