Mitől félnek a magyarok?
A Medián legújabb félelemindexe épp aznap került nyilvánosságra, amikor mintegy 250 magyar iskolában bobmbariadó volt. Természetesen az egybeesés véletlen, hiszen a felmérés hetekkel korábban készült, a kutatás eredményei azonban így is elgondolkodtatók: míg a fideszes szavazók elsősorban a háborútól tartanak és a migránsoktól, addig az ellenzéki szimpatizánsok – a Medián tiszásoknak nevezi őket – leginkább az egészségügy állapota, valamint az elszegényedés miatt aggódnak.
A fideszes válaszadók minbegy 78 százaléka jobb évet remél, mint amilyen a tavalyi volt, míg az ellenzékiek közül csak 34 százalék bízik ebben. Vagyis, a fideszesekre jobban hat a propaganda, ők vagy elhiszik, amit pártjuk és annak vezetője, Orbán Viktor mond, vagy nem hiszik el, de válaszaikban igyekeznek megfelelni az elvárásoknak.
S bár erről értelemszerűen még nem készült felmérés, az sem lehet véletlen, hogy mennyire megoszlanak a vélemények a bombariadó „kitervelőivel” kapcsolatban. A megkérdezett – de meg nem nevezett – nyelvészek szerint bár a szöveg szellemisége egyértelműen az iszlamistákra vall, ám a megfogalmazás, a szóhasználat inkább az orosz nyelvi kapcsolatra utal. Mindez persze semmit sem bizonyít, az viszont biztos, hogy a történtek sok iskolás gyerekben félelmet keltettek. Beszédes ugyanakkor, hogy sokan úgy gondolják: a kormány, jelesül Rogán Antal hivatala áll a bombariadó-hír mögött, ők akarják valamiről elterelni a figyelmet. Ami persze szintén csak feltevés, még akkor is, ha volna igény a kormány részéről a terelésre: Orbán ugyan fantasztikus évet ígért a magyaroknak, ám az emberek nem kis hányada szkeptikus ezzel kapcsolatban.
Ott van például a Rákosrendezőre „álmodott,” homályos hátterű mini-Dubaj, amely nemcsak városképileg necces, de a helyzete jogilag is rendezetlen. Arról nem is szólva, hogy Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése egyelőre nem látszik igazolni a magyar kormány várakozásait.
A régi-új amerikai elnök első intézkedései és megszólalásai meglehetősen vegyesek, az orosz-ukrán háború befejezését illetően pedig kifejezetten ellentmondanak annak, amit Orbán és a Fidesz hónapokon keresztül sulykolt a magyar emberekbe: tudniillik, hogy Trump egyetlen nap alatt véget vet a háborúnak. Ennek jelenleg nincs jele, maga az amerikai elnök is csak reménykedik a viszonylag gyors befejezésben, ám egyelőre leginkább Putyin hozzáállásával elégedetlen. Ennek tudható be, hogy Orbán, ha csak a sorok között is, kénytelen volt ellentmondani korábbi önmagának – mondjuk ez nem igazán újdonság – és most már nem annyira harcias az oroszok elleni szankciók meghosszabbításának vétójával kapcsolatban, sőt, azt lebegteti, hogy a szankciók továbbra is fennmaradnak.
Visszatérve a Medián félelemindexéhez: az, hogy valaki szereti-e a Fideszt, valamint a párt örök és megbonthatatlan vezérét, Orbán Viktort, minden mást felülír. Magyarországon a törésvonalak ugyanis nem a jobb- és a baloldal között húzódnak, nálunk ugyanis már jó ideje két Magyarország létezik. Az egyik Magyarország lakói elfogadják, ha egy nagy és jóságos állam uralkodik fölöttük. Olyan hatalom, amely nemcsak gondoskodik róluk, hanem gondolkodik is helyettük, ebből kifolyólag mindig tudja és meg is mondja alattvalóinak, hogy mi a jó, és mi az, ami nem. Ő dönti el, ki a hazafi és ki a hazaáruló, ki áll a béke és ki a háború pártján. A másik oldalon azok vannak, akik nem dőlnek be a hadováknak, s az árvalányhajas, múltba néző urambátyám világ helyett a demokratikus viszonyokat és az egyenlő esélyekkel rendezett versenyt szeretik.
