Orbán hét törvénye
Miként a természetnek és a csillagok járásának, úgy a megmaradásnak és a túlélésnek is törvényei vannak. S miután megértettük, fel kell véssük őket Magyarország tartóoszlopaira oly’ élesen, hogy többé egyetlen nemzedék se tudja levenni róla a szemét. 1.)Haza csak addig van, ameddig van, aki szeresse! 2.) Minden magyar gyermek újabb őrhely! 3.) Az igazság erő nélkül keveset ér! 4.) Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni! 5.) Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük! 6.) Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs! 7.) Egyetlen magyar sincs egyedül! Ez a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának könnyekkel és vérrel kiizzadt hét törvénye. (Orbán Viktor – 2020. augusztus 20.)
A fenti hét pont most egy tükrös táblára (hivatalosan: Nemzeti Tükör) került, amelyet a Karmelita kolostorban helyeztek el. Mikor elolvastam Orbán tételmondatait – „Magyarország hét törvényét” – először az jutott eszembe: a továbbiakban nincs szükség Parlamentre, hiszen a kormányfő egy személyben törvényalkotási joggal rendelkező uralkodóvá lépett elő. Nincs szükség előterjesztésre, nem kell készíteni hatástanulmányt, indokolatlan összehívni az országgyűlést és nincs gond többé a szavazatszámlálással sem.
Pártok persze létezhetnek, de működésük, szerepük csak pénzköltésre és egymás szapulására korlátozódik. Néha – jeles ünnepek alkalmával – rendezhetnek nagygyűléseket is, amelyeken kiadhatják mérgüket, és tiltakozhatnak az antidemokratikus intézkedések ellen. A hét törvény egy ember nevéhez fűződik, a hét törvény a magyarok iránytűje, ezért semmi szükség – a helyzetet és az ország irányítását nehezítő – egyéb szabályokra.
1. Korábban azt hallottam a Karmelita kolostor fura urától, hogy a haza nem lehet ellenzékben. A Fidesz szerint a mostani ellenzék „sorosista”, „brüsszelita” és idegen érdekek szolgálója, következésképpen nem szereti a hazáját. Az ország fele viszont nem ért egyet a jelenleg kormányzó erőkkel, ebből eredően – a Fidesz-logika szerint – ezek az emberek csak itt élnek, de igazából idegen szívű állandó lakosok. Az Orbán-csapat csak azt a fajta hazaszeretetet ismeri el, amelyet folyamatosan propagál, a más módon megnyilvánuló patriotizmust kiátkozza. Akkor most két haza van? Ha igen, van, akkor ezért ki a felelős?
2. Azt nem tudom, hogy miért van szükség őrhelyekre, hiszen senki nem támad bennünket. De, ha a hét törvény eszmei atyja szeret katonásdit játszani és őrséget állítani, hát tegye! Viszont egyetlen magyar gyermek sem őrhely, mint ahogy azt sem fogadom el, mikor Orbán legutóbb „közjószágnak” nevezte csemetéinket. Próbálom érteni az őrhely hasonlatot, de bevallom, nem akarom. Őrségben az embernél fegyver van, amivel védekezni kell. Nem szeretném, ha az utódaim strázsálnának valahol, sokkal inkább arra vágyom, hogy békében éljenek a közelemben.
3. Az igazság sokszor vereséget szenved. Az igazság minden körülmények között sokat ér. Az igazság képviselete akkor igazán hősies, ha kisebbségben és gyengébbként is kiállunk érte (kötelező olvasmány: A Pál utcai fiúk). Nyers erő érvényesítéséből általában igazságtalanság következik.
4. Orbán szerint csak az a mienk, amit meg tudunk védeni. Már megint kitör a kormányfőből a várkapitány! Értékeinket meg tudjuk óvni párbeszéddel, partnerséggel, együttműködéssel, szövetségek építésével. De kérdezem, ki akarja elfoglalni az országunkat, a lakóhelyünket?
5. A végtelen mérkőzés még a fociban sem igaz, hiszen szerdán Németország U21-es csapata megverte a magyarokat és a játékot lefújták. A történelem, a történelmünk is azt igazolta, hogy néhány nagy „meccset” végleg elvesztettünk, és még csak visszavágóra sem nyílt mód. Én jobbat mondok, mint Orbán, a törvényalkotó: „minden kudarc tanulságos, minden vereségből fel lehet, fel kell állni”. Ha már gyötrődünk a sporthasonlatokkal.
6. Ezt a nemzet kontra haza szembeállítást már egyszer erősebb, határozottabb formában megrajzolta a kormányfő. 2012. szeptember 29. (Ópusztaszer): „a magyar világnemzet, hiszen az ország határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ráadásul milliók kerültek ezeréves szálláshelyükön kívülre, így, azért, hogy erős politikai közösség jöjjön létre, szükség van az összetartozás megerősítésére.” Ehhez nincs mit hozzátenni, maximum egy erőltetett mosollyal lehet kiegészíteni.
7. Az ember úgyis lehet egyedül, hogy nem magányos. Egyedül az érzi magát, akivel nem törődnek. Ebben az országban idősek, fiatalok, családosok és szinglik sokasága marad segítség nélkül. Problémáikat önerőből nem tudják megoldani, és sokak kilátástalannak, sokszor értelmetlennek látják életüket. Sok-sok magyar van egyedül, sok-sok magyar érezheti úgy, hogy nem fogják a kezét.
Megpróbáltam összefoglalni a hét pont lényegét, de nem sikerült. Ezt a zagyvaságot most táblára is festették. Remélem, hamarosan lecserélhetjük. Nem csak a táblát.
