Orbán nem tudja, mennyi a rezsije, de a felesége majd megmondja
Orbán Viktor a felesége szoknyája mögé bújt, onnan bátorkodott válaszolni az egyik momentumos képviselő kérdésére. Bedő Dávid arról érdeklődött a parlamentben, hogy a miniszterelnök mennyi rezsit fizet a XII. kerületi villájában, a felcsúti házában, valamint a hatvanpusztai luxusbirtokán, és mindez mennyibe került egy évvel ezelőtt. „Köszönöm a kérdését, a feleségem írásban fog erre válaszolni önnek” – közölte erre a miniszterelnök. (Derültség és taps a kormánypárti képviselők soraiban.)
A Momentum képviselője nem tudott együtt örülni a miniszterelnökhöz minden körülmények között lojális kormánypárti képviselőkkel, szerinte ugyanis Orbán „annyira távol van az átlag magyarok valóságától, hogy azt sem tudja, mi a probléma”. Orbánnak erre is volt válasza: „nem ön fizeti a szállásomat, nem ön fizeti a lakásomat, és nem ön fizeti a rezsimet, mert a magánlakásomban lakom, és úgy élek a feleségemmel, ahogy akarok". Ebben egyébként részben igaza volt: valóban nem Bedő képviselő fizeti a szállását, a lakását és a rezsijét, legalábbis nem egyedül, hanem velünk, többi magyar adófizetővel közösen. Ebből kifolyólag jogunkban áll(na) tudni, hogy mennyi a rezsiszámlája az Orbán családnak, mint ahogy azt is, hogy ez az összeg mennyivel emelkedett a korábbihoz képest.
Ami tanulságként levonható: Magyarországon miniszterelnöknek lenni olyan foglalkozás, ahol az ember nem tudja, hogy mennyibe kerül a rezsije. Ezért hasznos, ha az embernek felesége van, olyan asszonya, aki naprakész a pénzügyekben, és szívesen megosztja a nagy nyilvánossággal, amit a férje nem tart fontosnak az orrunkra kötni.
Sajnos, az ellenzéki képviselők nem érték be ennyivel: Harangozó Tamás, az MSZP képviselője például az iránt érdeklődött, hogy a kormány miért vár az EU pénzére, miért nem emeli már most a pedagógusok bérét, ha nem is a miniszterelnökéhez mérhető módon, de legalább annyira, hogy meg lehessen belőle élni. Lenne rá pénz, mondta Harangozó, ha máshonnan nem, abból a 2590 milliárd plusz adóbevételből, ami az államkincstárhoz az idén hivatalosan beérkezett.
Orbán ezúttal nem a feleségére hárította a válaszadás felelősségét, hanem közölte, hogy ez a pénz azért nem adható a pedagógusoknak, mert minden pluszbevétel a rezsivédelmi alapba megy. Szerinte ezzel a pedagógusok családja is jól jár, hiszen így ők is 181 ezer forinttal kevesebbet fizetnek havonta. Értelmezzük ezt a mondatot: örüljenek a pedagógusok, hogy nincsenek kizárva a rezsicsökkentésnek nevezett szemfényvesztésből, és hála a kormány nagyvonalúságának, a többi magyar családhoz hasonlóan, ők is 181 ezer forintot spórolnak havonta.
Hogy miért épp 181 ezer forint, azt Orbán nem kötötte az orrunkra. Amit viszont – nem tőle és nem is a kormányhoz közeli sajtóból – tudunk, az a következő: a világ 196 országának statisztikája szerint a miénknél (37,9 százalék) csak hat országban volt magasabb az élelmiszerek drágulásának mértéke: Venezuelában, Zimbabwében, Sri Lankán, Suriname-ban, Pakisztánban és Törökországban. Az EU átlagában ez a szám 15,4 százalék, a Schmidt Mária szerint már nem létező és a köztévében napi rendszerességgel fikázott Németországban 17,7, míg Franciaországban 11 százalék.
Ahogy Orbán mondta: kinek mit intézett a kormánya. S ha már rezsi: arról is szívesen hallanánk egy tájékoztatást, hogy Magyarország miniszterelnöke, akinek saját szállása, lakása és rezsiköltségre van, tudja-e, hogy mennyibe kerül most egy kiló sajt, egy darab tojás, vagy éppen tíz deka vaj?
Jó volna, ha Lévai Anikó erről is mondana valamit. Már most jelezzük: a havonta 181 ezer forintot megtakarító magyar családok nagyon várják a miniszterelnökné válaszát.
